Szponzorált tartalom
Miben más, mint a véradás és miért nem bízunk benne? 5 érdekes tény a plazmaadásról
A véradás mellett a plazmaadásnak is óriási jelentősége van. A plazmából készült gyógyszerkészítmények ugyanis hemofíliás, immunhiányos betegek, májelégtelenségben szenvedők, vagy égési sérültek életét mentik meg, vagy javítják az életminőségüket. Egyelőre azonban mégis kevesen adnak vérplazmát. Ez pedig összefügghet azzal is, hogy nem tudunk róla eleget.
1. Sokban különbözik a véradástól
Sokakban úgy él a plazmaadás, mint a véradás konkurenciája. Pedig a két eljárás más célt szolgál, ráadásul a plazmaadás még növeli is a véradók számát. Mivel a plazmaadók számára évente legalább 1 alkalommal kedvező a véradás. És hogy mik a lényegi különbségek? A véradás során a teljes vért leveszik, beleértve a vörösvérsejteket, a fehérvérsejteket, a vérlemezkéket és a vérplazmát is és a teljes vért az említett alkotórészeire bontva sürgősségi esetekben használják fel, míg a vérplazmából életmentő orvosságok készülnek. A folyamat során a vérplazmát elválasztják a vér alakos elemeitől, és azokat visszajuttatják a plazmaadó szervezetébe.
Így a plazmaadás nem terheli meg a szervezetet olyan mértékben, mint a véradás, ezért is adható jelentősen több, 365 napon belül 45 alkalommal. A teljes véradásnál ugyanis meg kell várni, míg a szervezet újra termeli vörösvérsejteket és más vérkomponenseket, így nők esetében maximum 4, férfiak esetében pedig maximum 5 alkalommal van lehetőség ilyen módon segíteni. A véradáshoz hasonlóan a plazmaadásnak sincs káros hatása a szervezetre, és betegjogi, valamint biztonsági szempontból is jól szabályozott keretrendszerben működik.
2. Nem ismerjük eléggé, ezért inkább nem is bízunk a plazmaadásban
Bár a plazmaadás lehetőségével évről évre egyre többen élnek Magyarországon is, a véradáshoz hasonlóan még mindig rendkívül alacsonynak mondható a plazmaadók száma is. Ez részben annak is köszönhető, hogy nem ismerjük eléggé az eljárást, ezért tartunk a lehetséges szövődményektől.
Kevesen tudják, de minden plazmaadást orvosi alkalmassági vizsgálat előz meg.
– hangsúlyozta Dr. Együd Dávid, a Plazma Pont donorvizsgáló orvosa a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének (BOE) 5. Train The Med rendezvényén, ahol a szakmai workshopok programjába a plazmaadás is bekerült. Az eseményen olyan előadók és oktatók képzése a cél, akik az általános és középiskolai tanulók számára az egésztudatos életmódról, a dohányzás, drog és alkohol prevencióról, valamint a szexuális felvilágosítás témakörében tartanak majd előadásokat.
3. Sokkal több vérplazmára lesz szükségünk a jövőben
A világ népességének növekedését és életvitelét tekintve 2026-ra a jelenleginél várhatóan 30%-kal több, azaz összesen 97 millió liter plazmára lesz szükség ahhoz éves szinten, hogy az alapvető gyógyszerkészítményeket elő tudják állítani olyan betegek számára, mint például a hemofíliások, immunhiányos betegek vagy májbetegséggel küzdők.
Európai viszonylatban, 750 millió fős népességre vetítve, több mint 600 ezer ember szenved olyan betegségekben, amelyeket a plazmából készült készítményekkel kezelnek. A Magyarországon kezelt betegek száma 8 ezerre tehető jelenleg.
4. Ebben az országban lehet adni a legtöbbször vérplazmát
Magyarországon éves viszonylatban 45 alkalommal adható vérplazma. Csehországban kicsit szigorúbb a szabályozás, maximum 25 alkalommal engedélyezett, Németországban viszont sokkal megengedőbb a reguláció, 60 alkalomban maximalizálták a plazmaadás számát 365 napon belül. Ami pedig az itthon levett vérplazma sorsát illeti, annak elsődleges felhasználási területe a hazai lakosság igényeinek fedezése
- mondta a Plazma Pont előadásában Dr. Együd Dávid.
5. Nyitottak az orvosi képzésben résztvevők
Közel 200 orvostanhallgató volt kíváncsi a BOE Train The Med idei képzéseire, ahol 3 napon át a prevenciós előadások, kommunikációs gyakorlatok, mentális egészséggel kapcsolatos workshopok és alapszintű elsősegélynyújtás mellett a plazmaadás is fontos szerepet játszott.
Az orvostanhallgatók többnyire már rendelkeztek minimális információval a plazmaadásról és sokkal inkább az eljárás technikai részleteiről voltak ismereteik. A megdöbbentő statisztikákkal azonban, mint például, hogy hányan szenvednek a plazmaadással ma már jól kezelhető kórképekben, sokan csak most találkoztak először. Számos hallgató érdeklődött a plazmaadáshoz szükséges alkalmassági feltételekről is, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy mi történik a plazmával, miután levették, illetve, milyen gyógyszerkészítményekhez használják fel az itthon levett plazmát.
Rendkívül fontos kérdés az orvos-beteg kapcsolat - ez is előkerült a Train The Med-en. Andaházy Bence, a BOE szervezőcsapatának tagja a mentális egészség megőrzésének meghatározó szerepére is felhívta a figyelmet:
"Az orvos-beteg kapcsolatban rendkívül fontos az empátia és a megfelelő kommunikáció. A 3 napos képzés során ezért egyrészt, mint leendő egészségügyi és segítő szakemberek, másrészt mint trénerek és előadók szempontjából is fontosnak tartottuk, hogy a résztvevők kommunikációs képességeiket is fejleszthessék. A mentális egészség megőrzésének jelentőségéről pedig olyan neves szakemberrel beszélgethettek, mint Dr. Almási Kitti.”
Habár hazánkban az egészségügyi prevenció még gyerekcipőben jár, ha az orvosoktól való félelem csökkentését már gyerekkorban elkezdjük, talán nagyobb eséllyel válnak a szűrővizsgálatok, valamint a véradás és a plazmaadás is mindennapjaink részévé.
