Ismerje fel időben a méhnyakrákot!

A méhnyakrák a nők egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése világszerte, és évente több százezer életet követel. Magyarországon is komoly egészségügyi problémát jelent, azonban korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel megelőzhető és gyógyítható a betegség.

Ha a méhnyakrákot időben felismerik, a gyógyulási esélyek nagymértékben megnőnek. Mivel azonban korai stádiumban legtöbbször nem észlelhetők tünetek, óriási jelentősége van a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatoknak, az egészséges életmódnak és a HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltásnak. Mutatjuk, miért.

A méhnyakrák kialakulásának okai

A méhnyakrák legfőbb oka a HPV-fertőzés, amely az esetek több mint 90%-ában felelős a kóros elváltozások kialakulásáért. A vírusnak több típusa létezik, közülük néhány alacsony kockázatú (például a nemi szemölcsökért felelős törzsek), míg mások – például a HPV-16 és HPV-18 – magas kockázatúak, és hosszú távon daganatos megbetegedést okozhatnak.

A HPV-fertőzés megelőzésében kiemelt szerepe van a védőoltásnak, a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatoknak, és mivel szexuális úton terjed, a biztonságos szexuális életnek. A HPV-fertőzés azonban önmagában még nem jelent automatikusan méhnyakrákot! A szervezet immunrendszere – megfelelő támogatás mellett és enyhébb fokú méhnyaki elváltozások esetén – 2 éven belül képes lehet önállóan legyőzni a fertőzést, ha azonban a vírus ennél hosszabb ideig, tartósan jelen van a méhnyak sejtjeiben, az idővel kóros állapotot idézhet elő.

A méhnyakrák korai jelei

A HPV-fertőzés, illetve a méhnyakrák a korai stádiumában gyakran nem okoz tüneteket, ezért a rendszeres szűrővizsgálatok kulcsszerepet játszanak a betegség megelőzésében. Ha a daganatos sejtek már jelen vannak a méhnyak nyálkahártyájában, az alábbi tünetek jelentkezhetnek.

HIRDETÉS Forrás: Phytotec Hungária Bt.

• Szokatlan hüvelyi vérzés. Ide tartozik a menstruációk közötti vérzés, a szexuális együttlét utáni vérzés, illetve a menopauza utáni vérzés.
• Megváltozott hüvelyi folyás. Kellemetlen szagú, szokatlan állagú vagy színű folyás is utalhat kóros elváltozásra.
• Fájdalmas szexuális együttlét. Ha a közösülés fájdalmat okoz, az jelezhet méhnyaki problémákat.
• Kismedencei fájdalom. Állandó vagy visszatérő fájdalom a has alsó részén, amely nem köthető egyértelműen a menstruációhoz.
• Vizeletürítési panaszok. Ha a daganat már előrehaladottabb, nyomást gyakorolhat a húgyhólyagra, ami fájdalmas vagy nehézkes vizeletürítéshez vezethet.

Mit tehetünk, ha észleljük a tüneteket?

A fenti tünetek észlelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

• Citológiai szűrés. Ennek során a nőgyógyász által a méhnyakról vett kenetből állapítják meg, hogy van-e, illetve, hogy milyen eredetű és fokú a sejtelváltozás.
• HPV-teszt. Itt is kenetből végzett vizsgálattal mutatják ki, hogy a vírus jelen van-e a szervezetben, illetve mely típusa okozza a méhnyaki elváltozásokat.

Kóros vagy bizonytalan kenetértéket követően egy bizonyos várakozási idő (ez általában 3 vagy 6 hónap) után újabb kenetvétellel a fenti teszteket meg kell ismételni. Pozitív tesztek esetén műszeres vizsgálatok következhetnek.

• Kolposzkópia. A méhnyak és a méhszáj részletesebb állapotfelmérése egy speciális mikroszkópos vizsgálattal.
• Biopszia. Ha a fentiek alapján gyanús elváltozás észlelhető, a méhnyaki tájékról szövettani mintát vesznek, amelyet laboratóriumban elemeznek. A szövettani diagnózis értéke adja meg, hogy a rendellenes sejtek a méhnyak nyálkahártyájának mekkora részét és milyen mélyen érintik.

A méhnyakrák megelőzése

A méhnyakrák és az ezt megelőző HPV-fertőzés elkerülésében, illetve leküzdésében nagyon fontos az egyéni felelősség és a tudatos életmód.

1. HPV elleni védőoltás. Az úgynevezett elsődleges (primer) megelőzési lehetőség a HPV-vakcina, amely biztonságos és hatékony védelmet nyújt a legveszélyesebb HPV-törzsek ellen. Az oltás már fiatal korban is beadható – Magyarországon a 13 éves, 7. osztályos korosztálynak ingyenes –, de később is érdemes élni vele.
2. Rendszeres nőgyógyászati szűrés. A rendszeres, éves – HPV-fertőzés esetén gyakoribb – nőgyógyászati szűrés a másodlagos (szekunder) megelőzési módszer a megbetegedés korai stádiumának felismeréséhez. A HPV-teszt nem része a normál citológiai vizsgálatnak, ám 30 év felett javasolt ezt is rendszeresen elvégeztetni.
3. Biztonságos szexuális élet. Mivel a HPV-fertőzés szexuális úton terjed, az óvszer használata csökkenti a fertőzés kockázatát, bár nem nyújt teljes védelmet. Nagyobb veszélynek vannak kitéve azok, akik gyakrabban váltogatják a partnereiket.
4. Egészséges életmód. Az erős immunrendszer fontos szerepet játszik a HPV-fertőzés legyőzésében, a vírus kitisztulásában a szervezetből. A dohányzás mellőzése, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stresszmentes életmód hozzájárul a szervezet természetes védekező rendszerének hatékony működéséhez.
5. Tájékozódás és tudatosság. Minél többet tudunk a betegséggel kapcsolatban, annál könnyebben ismerhetjük fel a korai jeleket, és annál többet tehetünk a megelőzésért és saját gyógyulásunkért. Tájékozódjunk hiteles és megbízható forrásból!