Szponzorált tartalom
Nőgyógyászati diagnosztika: mit vizsgál az orvos, és mit jelent az eredmény?
A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak a méhnyakrák és a HPV-fertőzés korai felismerésében. Mivel mind a humán papillomavírus jelenléte, mind a korai stádiumú méhnyakrák lehet tünetmentes, az időben elvégzett szűrés életeket menthet.
Önmagában a HPV-fertőzés még nem jelent azonnali rákdiagnózist, a kialakuló betegség lefolyása ugyanis számos tényezőtől függ: a vírustörzstől, a hüvelyhám épségétől, az immunrendszerünk állapotától és a hüvelyflóra összetételétől. A már kialakult rendellenes méhnyaki elváltozások (cervikális diszplázia) mögött azonban legtöbbször HPV-fertőzés áll.
Mik a méhnyakrák tünetei?
A betegség a korai szakaszban nem okoz panaszokat, ezért fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. Későbbi stádiumban az alábbi tünetek jelenhetnek meg:
- kontakt vérzés, azaz szexuális együttlét utáni vérzés,
- rendszertelen vérzés, azaz a ciklustól független, egyre gyakrabban jelentkező vérzések,
- bővebb, kellemetlen szagú folyás, amely a daganatszövet bomlásából ered.
Hogyan diagnosztizálják a méhnyakrákot?
Méhnyakkenet-vétel: Bethesda-beosztás (korábban PAP-teszt)
Az éves – szükség esetén gyakoribb – szűrővizsgálat során a nőgyógyász egy speciális eszközzel mintát vesz a méhnyak hámsejtjeiből. Ezeket a sejteket a laborban (szövettani) citológiai elemzésnek vetik alá, amelynek eredményét régen a PAP-teszt szerinti skálán tüntették fel, ma már azonban a Bethesda-beosztás szerint adják meg. Ez sokkal részletesebb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé.
- Normál eredmény – nincs kóros elváltozás.
- Atípusos eltérések – bizonytalan eredetű sejtváltozások, amelyek lehetnek laphám - (ASC-US) vagy mirigyhám-eredetűek (AGC).
Ezek súlyossága kétféle lehet:
- enyhe fokú, nem invazív elváltozások (LSIL vagy AIS),
- súlyos, invazív elváltozások (HSIL vagy CIS).
Amennyiben kóros vagy bizonytalan a kenet, a tesztet meg kell ismételni 3-6 hónap múlva, és ilyenkor végzik el a HPV-tesztet is, és további vizsgálatokra, illetve szükség esetén biopsziára is sor kerülhet.
HPV-teszt és kolposzkópia: mit jelentenek az eredmények
A HPV-teszt segít meghatározni a fertőzés jelenlétét, ha a citológiai vizsgálat eltérést mutat. A HPV-fertőzés bizonyos típusai (leginkább a 16, 18, de a 31, 33, 45, 52, 58 is) magas kockázatot jelentenek a méhnyakrák kialakulása szempontjából.
A kolposzkópia során az orvos mikroszkópos nagyítással vizsgálja meg a méhszájat, és szükség esetén szövettani mintát is vesz kimetszéssel (biopszia). Ennek a mintának a kiértékelése során a méhnyaki elváltozásokat három csoportba oszthatjuk – tehát az alábbi értékeket láthatjuk a leleten.
CIN I: enyhe fokú szövetelváltozás, amely a méhnyak nyálkahártyájának harmadát érinti. Ebben az esetben – megfelelő támogatás mellett – az immunrendszerünk akár magától is képes legyőzni a humán papillomavírust.
CIN II, CIN III: középsúlyos, illetve kóros, rákmegelőző elváltozások, amelyek a méhnyak nyálkahártyájának legalább kétharmadát érintik. Itt már további kezelésekre, beavatkozásokra van szükség, amelyekkel ezek az elváltozások eltávolíthatók.
FONTOS! A pozitív HPV-teszt vagy a kóros citológiai lelet önmagában nem jelent rákos állapotot, ugyanis a legtöbb esetben a fertőzés és az elváltozások maguktól meggyógyulnak.
Kóros vagy bizonytalan leletek esetén amellett, hogy pontosan követjük az orvos utasításait, mi magunk is sokat tehetünk a gyógyulásunk érdekében, különösen a tesztek megismétléséig, a 3-6 hónapos várakozási idő alatt. A félelem helyett cselekedjünk, éljünk egészségesen, hagyjunk fel a dohányzással, a szexuális életünk legyen felelősségteljes, használjunk óvszert. Gyógyszertárban kaphatóak olyan hüvelyi készítmények is, amelyek segíthetnek a HPV-fertőzés leküzdésében vagy megelőzésében és az érintett területek gyógyításában.
