Szponzorált tartalom
Vérplazmaadás: ingyenes orvosi kontroll a donornak és egyben segítség másoknak
Sokan énidőként, kikapcsolódásként tekintenek rá, másoknak pedig anyagi segítséget jelent, hogy vérplazmát adnak – mondta dr. Bakti Éva, a BioLife plazmaközpont vezető orvosa. De mit kell tudni a plazmaadásról?
Kulcsszerepe van a ritka betegségek kezelésében, hiszen a vérplazma gyógyszerek alapanyagául szolgál, ezért is tapasztalják örömmel a BioLife-nál, hogy nem csak az idejükért adott kompenzáció, hanem az életmentés gondolata is vonzza a donorokat és a leendő donorokat a BioLife-hoz.
Azért is jó, hogy növekszik a plazmaadók száma, mert vérplazmát nem lehet mesterségesen előállítani és sajnos azt tapasztaljuk, hogy a plazmaalapú gyógyszerekkel kezelhető betegségek, mint például a vérzékenység, az immunhiányos betegségek egyre gyakoribbak. Ugyanakkor egy-egy baleset, műtét során is kulcsfontosságú lehet a vérplazma, bárki kerülhet élete során olyan helyzetbe, hogy plazmaalapú készítményre van szüksége
– emelte ki dr. Bakti Éva.
A Takeda globális biotechnológiai-gyógyszeripari vállalathoz tartozó BioLife jelenleg több mint 80 országban, köztük Magyarországon 10 nagyvárosban van jelen. Budapesten két plazmaközpont működik, ezek közül a Lurdy Házban lévőben jártunk, ahol a doktornő bevezetett a plazmaadás rejtelmeibe.
A vérplazmára az egészségügy igazi kincsként tekint, nem hiába: ez egy olyan, a vérünk 55 százalékát kitevő alkotóelem, amelynek fehérjéiből értékes, sok esetben létfontosságú gyógyszert készítenek, ráadásul számos plazmafehérje nem állítható elő mesterségesen, ezért is ösztönzi a BioLife az embereket a plazmaadásra.
A doktornő szerint gyakran összekeverik a véradást a plazmaadással, ám a kettő között számos különbség van: a közismert véradással ellentétben a plazmaadáskor csak a vér egyik összetevőjét, a plazmát veszik le, a vér többi, sejtes alkotóelemét (fehérvérsejt, vörösvérsejt, vérlemezke) visszajuttatják a szervezetbe. A szakma a plazmalevételt plazmaferezisnek nevezi. „Ezt egy centrifugával ellátott berendezés és egy egyszer használatos steril csőrendszer segítségével végezzük" - világított rá a szakember, megmutatva a gépet, amely a teljes folyamatot végzi. Hozzátette: a donáció teljesen biztonságos, az eltávolított plazmát nagyon gyorsan építi újra az emberi szervezet, ezért a véradással összehasonlítva plazmát jóval gyakrabban lehet adni: 72 óránként, vagyis egy éven belül akár 45-ször is visszatérhet a donor a BioLife-hoz.
Érkezésünkkor nagy volt a sürgés-forgás, rengeteg donor érkezett, a doktornő szerint az egyre növekvő érdeklődés oka részben az is, hogy a plazmalevétellel rendszeres és ingyenes egészségügyi vizsgálat is jár.
Aki plazmát ad, folyamatos orvosi kontroll alatt áll. Gyakori eset például, hogy a donor az ideérkezése előtt nem is tudja, hogy magas a vérnyomása, de itt észrevesszük, és így időben tudja kezeltetni. A plazmaadást megelőző vérvétellel a HIV, hepatitis B-C szűrővizsgálatot is elvégezzük. A donor- és a plazma biztonsága kiemelten fontos számunkra, hiszen a plazma gyógyszeralapanyagként szolgál
- emelte ki dr. Bakti Éva.
A plazmaadás a regisztrációtól a szükséges vizsgálatokon át a plazma levételig maximum egy órát vesz igénybe, amit a donorok rendszerint ki is használnak pihenésre. „Szeretnek idejárni a donorjaink, mert kellemes atmoszférát teremtünk. Vannak donorok, akiknek ez egy énidő, mert kikapcsolódhatnak a plazmaadás alatt, mások munka után, az éjszakai műszak végén jönnek és itt pihennek, könyvet hoznak, telefonoznak. Múltkor az egyik anyuka mondta, mennyire jó, hogy itt volt, mert az itt kapott pénzből elmegy vásárolni." - mondta el dr. Bakti Éva, hozzátéve: a plazmaadás ideje alatt végig felügyelet alatt állnak a donorok, utána pedig térítésmentesen csokoládéval, szendviccsel, vízzel pótolhatják a donáció során kiesett kalóriát.
Mi a plazmaadás folyamata?
A plazmaadásnak néhány egyszerű lépése van. A BioLife plazmaközpont weboldalán, vagy az ingyenes telefonszámon először időpontot kell egyeztetni. "Második lépésként az ideérkezést megelőző napokban 2-3 liter folyadékot kell inni, a zsíros ételeket kerülni kell, és sok fehérjét szükséges bejuttatni a szervezetbe. Éppen emiatt, a visszatérő donorjaink arról számolnak be, hogy tudatosabban étkeznek, egészségesebb táplálkozásra tértek át" - mutatott rá a doktornő. A lehetséges donorral a megbeszélt időpontban a recepciónál egy egészségügyi kérdőívet töltetnek ki. Ezt követi az alapos orvosi szűrővizsgálat, vérvétel, s ha nincs kizáró ok, akkor leveszik a vérplazmát.
Fontos, hogy plazmaadó csak az lehet, aki legalább 18 éves, de nem múlt el 60 éves és testsúlya 50 és 150 kg közé esik. Minden plazmaadó egyben véradó is, mivel a vonatkozó jogszabályok szerint évente legalább 1 alkalommal minden plazmaadónak kötelező teljes vért is adnia.
Mi lehet kizáró ok?
Aki daganatos, autoimmun betegséggel, epilepsziával, hepatitisszel, HIV-fertőzéssel vagy egyéb szexuális úton terjedő betegséggel küzd, vagy kábítószer-fogyasztó, egyáltalán nem adhat vérplazmát, ahogy a szoptató, várandós édesanyák sem.
Jelezni kell, ha bármilyen betegsége van a donorjelöltnek. Ezt követően dönti el a központ orvosa, hogy adhat-e plazmát. Ha valakinek friss tetoválása vagy piercingje van, csak négy hónap után, egy szűrővizsgálatot követően adhat vérplazmát. A tetoválás azért kockázati tényező, mert ott is tűt használnak, azzal viszik be a festékanyagot a bőrbe, amivel akár Hepatitis és HIV-fertőzést is el lehet kapni. Ezeknél a betegségeknél a lappangási idő négy hónap, ezért muszáj kivárni ezt az időszakot, hogy kizárjuk a betegséget
- húzta alá dr. Bakti Éva.
A donornak minimum kétszer kell adnia plazmát, különben nem használhatjuk fel, ezért fontos, hogy hat hónapon belül visszatérjen hozzánk az illető, különben az értékes plazmát meg kell semmisíteni
- húzta alá a doktornő.
Karanténba kerülnek
A plazmaalapú terápiák előállítási folyamata sokkal hosszabb és költségesebb, mint a hagyományos gyógyszerek előállítása. A plazmából származó terápiák előállítása átlagosan 7-12 hónapot is igénybe vehet a plazmaadástól a gyógyszer betegekhez történő eljuttatásáig.
Amikor levesszük a plazmát, lefagyasztjuk mínusz 36 Celsius fokra. Havonta egy alkalommal történik az elszállításuk plazmafeldolgozó üzemeinkbe. A fertőzések elkerülése miatt nem azonnal használjuk fel őket, a plazmák hat hónapig karanténban vannak. Ezt követően különböző gyártási eljárások során tablettás vagy injekciós kiszerelésű gyógyszerek készülnek belőle. Szeretnénk, ha minél többen megismernék a vérplazma jelentőségét, a plazmaadás folyamatát, és az ezzel járó előnyöket, hogy minden rászoruló számára biztosíthassuk a szükséges plazmaalapú készítményeket.
- zárta dr. Bakti Éva.
További információk a BioLife oldalán találhatók.
/A cikk nyitóképén: dr. Bakti Éva, a BioLife Lurdy plazmaközpont vezető orvosa