Szponzorált tartalom
Enélkül a nyomelem nélkül elfogyhat az erőnk
Sokat tudunk róla, mégsem eleget: mutatjuk, mi mindennel érdemes tisztában lenni a világ leggyakoribb hiányállapotával, a vashiánnyal és annak kezelésével kapcsolatban.
"Vas-legek"
A vas sok értelemben rekorder a Földön előforduló elemek között: a bolygó külső és belső magja tömegének több mint kétharmadát teszi ki a vas. Ehhez képest tűnhet furcsának, hogy a világ leggyakrabban előforduló hiánybetegsége a vashiány. Az emberi szervezetben mindössze 3-4 grammnyi van belőle, hiánya viszont súlyos, életveszélyes állapottá fajulhat, ezért az enyhe vashiányt sem szabad elhanyagolni.
Ezért van szükségünk a vasra
A legtöbb vas a vörösvérsejtekben található, de a csontvelő, a máj, a lép és az izomszövetek is raktároznak vasat. Ez a nyomelem nélkülözhetetlen a testünk működéséhez, hiszen az oxigént szállító hemoglobinnak és az izmok oxigénellátását biztosító mioglobinnak is központi eleme. Sejtjeink energiatermelő folyamatai, az enzimrendszerek működése és számos idegrendszeri folyamat is elképzelhetetlen nélküle. A szervezet nem tud vasat előállítani, így mindenképpen kívülről, a táplálékkal kell azt bevinni. Ha tartósan kevesebb vasat viszünk be, mint amennyit napközben felhasználunk és elveszítünk, vashiány alakulhat ki.
Ez a vashiány négy fő oka
A vashiány kialakulásának leggyakoribb oka egyszerűen az, hogy túl kevés vasat viszünk be az étkezéssel. Az ajánlott vasbevitel mennyisége életkoronként és élethelyzetenként különböző lehet. A másik ok a vasvesztés. Mindenki mindennap veszít vasat, például vizelettel, verejtékkel vagy körömvágáskor, de a fogamzóképes korú, menstruáló nők szervezete a havivérzéssel még többet is, ezért a nők szervezetének a férfiakhoz képest legalább kétszer több vas bevitelére van szüksége. A vashiány hátterében ezeken túl a vasfelszívódás zavara és a megnövekedett vasigény is állhat, például terhesség alatt.
Ezért nehéz felismerni a vashiányt
A vashiány tehát nem csak a nőket érinti. A szervezetünk előállítani nem, de raktározni képes vasat, viszont megfelelő utántöltés nélkül a vasraktárak kiürülhetnek. A folyamat lassan zajlik, eleinte nem okoz panaszokat, de ha vas hiányában elkezd visszaesni a vörösvértestek képződése, az testszerte jelentkező, nem specifikus tüneteket vált ki. Ha tartósan fáradtak, kimerültek vagyunk, fáj a fejünk és sápadtak vagyunk, lehet, hogy kimerülőben vannak a vasraktáraink.
Ezt (t)együk vashiány ellen
Fontos tudnunk, hogy az egészséges felnőttek kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel csak a vashiány megelőzését tudják biztosítani, a kialakult hiányt már nem lehet pusztán megfelelő táplálkozással helyrehozni. Ennek az egyik oka, hogy a táplálékkal bevitt vasnak csak a töredékét, jó esetben 10 százalékát tudja felvenni a szervezet, azaz a normál állapotban szükséges napi 1-2 milligramm vas pótlásához 15-20 milligramm vas bevitelére is szükség lehet. A vashiány megelőzésében kulcsfontossága van annak, mi kerül a tányérunkra. Az állati eredetű élelmiszerekből könnyebben szívódik fel a vas, mint a növényekből, illetve bizonyos élethelyzetek, egészségi állapotok mellett jóval magasabb a szervezet vasigénye a napi 1-2 milligrammnál, ezért ilyenkor a vasban gazdag étrend mellett már szükség lehet gyógyszeres vaspótlásra is.
Hagyjunk időt a vaspótlásra
A vashiányra sok esetben egyszerű laborvizsgálattal derül fény, ezért bármilyen gyanúra okot adó panasszal érdemes orvoshoz fordulni, illetve rendszeresen ellenőriztetni a vérképünket. Komolyabb hiányállapot esetén igazoltan hatásos, magas vastartalmú gyógyszerre lehet szükségünk. A vasraktárak kiürülése lassú folyamat, így a vaspótlás is időigényes. Éppen ezért ehhez keressünk olyan készítményt, amelyből a vas jól hasznosul, és kényelmesen, akár étkezéssel egy időben is szedhető.
