Téli sportbalesetek: biztonság a hóban

Minden síszezonban ezrek terveznek téli utat hófödte lejtőkre. Annak érdekében, hogy a legtöbb móka mellett boldogan, épen és egészségesen térjünk haza, ismernünk kell a közkedvelt téli sportok veszélyeit, a leggyakoribb baleseteket, illetve hogy ezek kialakulási esélyeit hogyan csökkenthetjük.

A téli sportoknak számos veszélye van. A legtöbb sérülés esés következtében alakul ki, melynek oka legtöbbször az egyensúly elvesztése. Az összeütközések a balesetek 10%-ért felelősek. A sífelvonók 5%-ban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén 5%-ban okozhat balesetet.

Síbalesetek megelőzése

Néhány szabályt követve a balesetek jelentős része megelőzhető

• Ismerjük fel sítudásunk határait, és ezeket ne akarjuk túllépni.
• Néhány gyakorlattal megerősíthetjük a megfelelő izmainkat, amik segíthetnek megelőzni a sí-, és snowboard-baleseteket.
• Képességeinknek megfelelő pályát válasszunk. Ha csak most ismerkedünk a téli sportokkal, maradjunk a kezdő pályánál.
• Oktatótól vett sí-, és snowboard-leckék – tudási szintünktől függetlenül - fejleszthetnek, a legnagyobb biztonság mellett a legnagyobb élvezetet adják.
• Megfelelő felszerelést használjunk, és ezeket rendszeresen ellenőrizzük.
• Bizonyosodjunk meg, hogy a felszerelésünk jó állapotban van és a biztonsági követelményeknek is megfelel. Ellenőriztessük a kötést, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a megfelelő időben fog kioldani.
• Ajánlott síeléshez és snowboardozáshoz tervezett sisakok viselése, különösképpen, ha csak most ismerkedünk a sporttal.
• Csuklóvédő a csukló sérüléseitől véd, melyek különösen snowboardosok körében gyakoriak.
• Megfelelően használjuk a felszerelést - pl. a síbotot a szíjjal együtt markoljuk meg, ne hurkoljuk rá a kezünkre, mert az a hüvelykujj sérülését okozhatja, ha elesünk.

Megfelelően használjuk a felszerelést - pl. a síbotot a szíjjal együtt markoljuk meg, ne hurkoljuk rá a kezünkre, mert az a hüvelykujj sérülését okozhatja, ha elesünk.

A téli sportok Felelősségi Szabályzata

A téli sportok felelősségi szabályai nemzetközileg elfogadottak. Jól jegyezzük meg ezeket, így sokat tehetünk magunk és mások biztonságáért.

• Mindig figyeljünk az egyensúlyunkra.
• Az előttünk lévő embereknek (akik a lejtőn lefelé vannak) elsőbbsége van.
• Olyan helyen álljunk meg, ami ránk-, és másokra nézve is biztonságos – pl. a lejtő oldalán, látható helyen.
• Ha bármikor lefelé indulunk, nézzünk hátra (felfelé) és adjunk elsőbbséget.
• Használjunk olyan eszközöket, amelyek megakadályozzák a felszerelés elszabadulását. Se felszerelést, se szemetet ne hagyjunk a hegyen!
• Mindig maradjunk a baleset helyszínén, akár a baleset részesei, akár tanúi voltunk.
• Figyeljünk a figyelmeztetésekre és jelzésekre, és ne menjünk lezárt pályára!
• Ismerjük meg a sífelvonók biztonságos használatát.
• Legyünk tekintettel mindenkire, aki a hegyen tartózkodik.

Legyünk tekintettel mindenkire, aki a hegyen tartózkodik.

A téli sportokkal kapcsolatos sérülések és ezek ellátása

A téli sportokkal kapcsolatos sérülés kialakulásában a legnagyobb szerepe a síbaleseteknek van. Sérülések leggyakrabban az alábbi helyeken keletkeznek:

• térd
• váll
• lábszár
• fel-, és alkar
• kéz/csukló

kéz/csukló

A snowboard-balesetek száma emelkedőben van. A snowboard-sérülések legfőképp a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak, mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához van szíjazva.

Fejsérülések

A statisztikák szerint a legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő ütközésekből erednek. Viszont, még egy enyhe koccanás is súlyos, akár halálhoz vezető sérülést okozhat, ahogy Natasha Richardson színésznő esetében is 2009. márciusában. Fontos, hogy minden fejsérülést nézessünk meg orvossal, és ha fejfájást, homályos látást, hányingert, szédülést, vagy rossz közérzetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.

Térdsérülések

Síelés kapcsán gyakoriak a térdsérülések. Leggyakrabban a medialis kollaterális szalag érintett. Ez a szalag a térd belsejében található, az ízületet rögzíti, megakadályozza, hogy a térd befelé hajoljon. Sérülések általában akkor történnek, ha a síelő hóeke pozícióban van, vagy ha a térdre egy túlzott mértékű befelé irányuló erő hat.

Az elülső keresztszalag (EKSZ) a térdízület belsejében fut keresztirányba, és az ízület stabilitását adja. Ha ez a szalag sérül, a térd azonnal feldagad és fájdalmassá válik. Az EKSZ sérülése leggyakrabban a mediális szalag, vagy a meniszkusz (ütődéscsillapító porc) egyidejű sérülésekor következik be.

A térsérülések kezelése kezdetben nyugalomba helyezés, jegelés, felpolcolás. Később fizioterápia segíthet az ízületet stabilizáló izmok megerősítésében. Egyes esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet az EKSZ szakadás helyreállításában.

Vállsérülések

A váll sérülései a snowboardosok körében gyakoribbak, és a vállra esésből, valamint a karok kifordulásából adódnak.

• A diszlokáció (a váll kiugrása) gyakori, és mielőbbi helyretételt igényel. Ezzel egyidejűleg a vállízületet rögzíteni kell, és meg kell védeni további sérülésektől.
• A kulcscsont (klavikula) törése is gyakori, de ez a legtöbb esetben magától gyógyul, a kart csak nyugalomba kell helyezni (háromszög-kendőbe).
• Az akromioklavikuláris (AK) ízület a váll és a kulcscsont között található, melyet számos szalag rögzít egymáshoz a kulcscsont végénél. Ezek a szalagok meghúzódhatnak, vagy teljesen el is szakadhatnak. A kulcscsonttöréshez hasonlóan az AK ízület is nyugalomba helyezéssel – háromszögkendő használatával – gyógyul.

Az akromioklavikuláris (AK) ízület a váll és a kulcscsont között található, melyet számos szalag rögzít egymáshoz a kulcscsont végénél. Ezek a szalagok meghúzódhatnak, vagy teljesen el is szakadhatnak. A kulcscsonttöréshez hasonlóan az AK ízület is nyugalomba helyezéssel – háromszögkendő használatával – gyógyul.

Hüvelykujjsérülés

A síelők hüvelykujja akkor sérül, ha a síelő a botját fogva esik el, és a hüvelykujj visszahajlik, megnyújtva, vagy megtekerve az ízületi szalagokat. Fontos, hogy mutassuk meg orvosnak, hogy megítélje a sérülés súlyosságát. Néhány esetben szükség lehet gipszkötésre, vagy műanyag rögzítőre, melynek használata után fizioterápia következik az ízület erősítése érdekében.

Csuklósérülés

Ahogy a váll sérüléseinél is, a csukló is leggyakrabban akkor sérül, ha elesés közben a karokat kinyújtják (általában snowboardosoknál figyelhető meg). A csuklósérülés súlyosságát is orvosnak kell megítélnie, csuklórögzítőre, gipszkötésre, esetleg műtéti kezelésre is sor kerülhet.

Elsősegély ficamok és rándulások esetén:

• Nyugalomba helyezés
• Jegelés: a jeget ne közvetlenül a bőrre tegyük, mert fagyási sérülést okozhat.
• Fáslizás: erősen tekerjük be az érintett testrészt, vigyázva, hogy az ereket ne nyomjuk el. Ha nincs fásli, bármilyen ruhanemű megfelelő lehet.
• Polcolás, ha megoldható – ha a sérülés a végtag végén található és nem okoz fájdalmat. Így a sérült terület vérellátása csökken.

Polcolás, ha megoldható – ha a sérülés a végtag végén található és nem okoz fájdalmat. Így a sérült terület vérellátása csökken.

Ha jó a kondíciónk, felkészültek vagyunk, és a felszerelésünk is megfelelő, ezeknek a sérüléseknek a jelentős része elkerülhető. Tehát, a leírtakat tartsuk észben, és irány a lejtő! Jó szórakozást!