Kísért a múlt... Volt NDK-sportolók és a dopping

Éppen húsz évvel a két német állam egyesülése után első ízben ismerte be egy korábbi vezető NDK-sportfunkcionárius, hogy a keletnémet versenysportban bevett dolog volt a doppingolás.

Thomas Köhler csütörtökön megjelenő könyvében (Zwei Seiten der Medaille - Az érem két oldala) azt állítja: a német munkás-paraszt állam illetékesei a 70-es évek elején jöttek rá, hogy csak bizonyos anabolikus készítményekkel lehet biztosítani az NDK sportolóinak esélyegyenlőségét a nemzetközi versengésben.

"Ha azt akartuk, hogy az NDK továbbra is sikerrel szerepeljen a nemzetközi sportéletben, akkor nem volt más választásunk, mint engedélyezni a doppingszerek használatát" - írja a szerző, aki fiatal korában olimpiai bajnoki címet szerzett bobban.

Állítása szerint a kiválasztott szerek adagolása "szakszerűen és orvosilag ellenőrzött módon" történt. 1989-ben, az NDK végnapjaiban 90 "szakorvos" dolgozott különböző keletnémet sportklubokban; ehhez jöttek még szakági szövetségeknél, a sportfőiskolákon, valamint a lipcsei meg a kreischai laboratóriumokban foglalkoztatott orvosok.

A Német Torna- és Sportszövetség (DTSB) egykori elnökhelyettese szerint a tiltott szerek adagolása mindenkor a sportolók tudtával történt. Egyúttal beismeri, hogy kiskorúaknak is adtak doppingszert, elsősorban úszóknak.

A 70 éves szerző vitába száll azzal az állítással, hogy a keletnémet sportolók sikerei kizárólag az "átfogó doppingolásra"

vezethetők vissza. Az viszont tény, hogy az atlétika egyik "szakállas" világcsúcsát éppen 25 éve, 1985-ben állította fel 400 méteren Marita Koch: 47.60 másodperces álomidejét azóta sem tudta senki megdönteni...

Azt is kifogásolja Köhler, hogy mindig csak a kisebbik német államot állítják pellengérre tiltott szerek használata miatt. "Ami a freiburgi (NSZK) egyetemen doppingolás címszó alatt zajlott, azt kétségtelenül nagyszabásúnak lehet nevezni" - írja könyvében.

A 90-es években számos volt NDK-sportfunkcionáriust, orvost és edzőt állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy anabolikus szereket adtak sportolóiknak. Többségüket pénzbüntetésre, illetve néhány hónapnyi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

Gunda Niemann-Stirnemann háromszoros olimpiai bajnok gyorskorcsolyázónő kétségbe vonja Köhlernek azt az állítását, hogy az érintett sportolók minden esetben tudtak a nekik beadott szerekről.

Ines Geipel egykori vágtázó, aki szintén kapott doppingszert annak idején, abszolút felelőtlennek nevezte Köhler könyvét. Annak megjelenése húsz évvel a doppingolás lezárása után csak arra szolgál, hogy újból lejárassa a sértetteket. "A doppingolás áldozatai lassan kihalnak, Köhler úr viszont szép nyugdíját élvezve ott ül a tízezer keletnémet márkáért (70 ezer Ft) vásárolt pompás villájában, és hazugságaival reklámot csap a könyvének. Ez a legnagyobb aljasság" - nyilatkozta a német hírügynökségnek Geipel, aki ma német nyelvet oktató professzorként keresi a kenyerét.