Jár a baba, jár... séta a babánkkal
A csecsemők és kisgyerekek egészséges fejlődésének egyik fontos feltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Egy kiadós séta gyakran megoldja az evés-alvás problémát.
Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie, hiszen a friss levegőn való tartózkodás már önmagában étvágyfokozó. A nagyobbaknak pedig a szabadban kitárul a mozgásterük, így kifutkározhatják magukat.
Egy szabad levegőn elfáradt baba vagy kisgyermek éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik az egész napot a szobában töltik. Nem jó kifogás az, hogy a baba nehezen tűri a téli öltözködést, és emiatt az édesanya inkább lemond a sétáról. A tavasz beköszöntével pedig minden baba és mama napirendjébe könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta.
Miért kell a séta?
Az első 6 hónapban a kisbabánk testsúlya és testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása. Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két feltételt: az egészséges környezetet és a megfelelő táplálékokat a baba számára.
A csontok és az izmok a méretbeli növekedésükhöz szükséges tápanyagot és a mozgáshoz szükséges energiát is a táplálékból nyerik. Ha a baba nem kapja meg a megfelelő menny iségű és minőségű tápanyagot, az nem csak közvetlenül a testmagasság és a testsúly növekedésének megállásához illetve csökkenéséhez vezet, hanem közvetetten a mozgás fejlődésére is kihatással van.
Csont, izom és ideg
A tudatos, aktív mozgás kivitelezéséhez három szervrendszer összehangolt működésére van szükség: a csontrendszer, az izomrendszer és az idegrendszer (mely a mozgások összerendezettségéért felel). Ezek a szervrendszerek különböző sejtekből épülnek fel, és az eltérő sejteknek más-más a tápanyag igényük, ami annyit jelent, hogy fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból eltérő mennyiséget igényelnek.
Ahhoz, hogy a baba tudatosan működtesse izmait, fejlett idegrendszerre van szüksége. Az idegrendszer segítségével tudja a fejben elgondolt mozgást kivitelezni. Az első hat hónapban annyira intenzív az agy növekedése, hogy azok az ártalmak (pl. energia és tápanyaghiány), melyek a későbbiekben nem okoznak maradandó elváltozást, ebben a gyorsan fejlődő időszakban viszont károsodáshoz vezethetnek.
Az agy a megszületés utáni első évben még sokat fejlődik, a születéskor tömege körülbelül 350 g, majd a gyermek 1 éves korára megközelíti a 850 g-ot. Ehhez a hihetetlen mértékű növekedéshez jó minőségű fehérjére van szüksége. Ezért is fontos az anyatej, vagy annak hiánya esetén a tápszer, mert a baba ebből a táplálékból nyeri a fehérjét.
Az idegrendszer növekedéséhez és működéséhez szintén fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra, ásványi anyagokra (pl. különösen vasra) és vitaminokra (pl. E-, B-vitaminra) van szüksége.
Ennek alapján a szülőkben felmerülhetnek gyakorlati kérdések: miből és mennyit is adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjunk a szabad levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi és mozgásbeli fejlődést az első évben.
