Irány a Mars? Rejtett veszélyek...

Ha az ember valaha a Marsra teszi a lábát, az óriási lépés lesz vagy csak fáradt vánszorgás? A tudósok szerint a hosszútávú űrutazás annyira legyengíti a szervezetet, hogy a vörös bolygóra utazó űrhajós izomerejének akár felét is elveszítheti a küldetés során.

Ez az izomerő-veszteség megfelel annak, mintha a 30-50 év közötti űrhajós egy 80 éves ember izmaival térne vissza a világűrből – ez további veszélyeket rejt az amúgy sem veszélytelen küldetés szempontjából.

Robert Fitts, az amerikai Marquette Egyetem biológia professzora munkatársaival szövetmintát vett kilenc amerikai és orosz űrhajós vádlijából, akik hat hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson. A szövetmintavétel 45 nappal az űrutazás kezdete előtt, illetve a visszatérés napján történt, a kutatók kimutatták, hogy gravitáció hiányában drámaian elsorvadnak az izmok.

A rosttömegben, erőben és energiában bekövetkező veszteség hatására a fizikai munkavégzés képessége több, mint 40 százalékkal csökkent, számolt be Fitts. Ironikus módon nem védte meg az űrhajósokat az sem, ha indulás előtt növelték izomtömegüket, sőt azok, akik a legnagyobb izmokkal indultak neki az utazásnak, szenvedték el a legnagyobb izomtömeg-vesztést.

A NASA egyik forgatókönyve szerint a jelenlegi technológia felhasználásával három évig tartana egy oda-vissza út a Marsra, ha beleszámítjuk az egyéves ott-tartózkodást. Ekkor a legjobban érintett izmokban, a vádliban akár 50 százalékot is elérheti az izomtömeg csökkenése. Az űrhajósok a rutinfeladatok teljesítése során is rendkívül elfáradnának, különösen ha a nehéz űrruhát is viselniük kell. A Földre történő visszatéréskor pedig annyira legyengülnének, hogy vészhelyeztben nem lennének képesek elhagyni az űrjárművet.

A tanulmány a jövő hónapban jelenik meg a Journal of Physiology folyóiratban.

Az izomvesztéssel már korábban is több vizsgálat foglalkozott, de ez az első olyan tanulmány, amely a hosszútávú űrutazás izomsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja. Fitts szerint azonban az eredményeknek nem szabadna eltántorítani az embereket attól, hogy messzebbre merészkedjenek az űrben.

"A következő lépcsőfok az ember Marsra történő utazása lesz, ugyanúgy, ahogy 800 évvel ezelőtt a nyugati félteke meghódítására törekedtek" – nyilatkozta a professzor az AFP-nek. "Felfedezések hiányában nem ismerhetjük meg az univerzumot."

Az eredmények világosan mutatják, hogy fejleszteni kell az űrben végzendő tornagyakorlatokat, különös tekintettel az ellenállással szemben végzett gyakorlatokra és azokra a mozdulatokra, amelyeket a Földön kell végezni.

Az izomvesztés csak egyike a Mars-utazás során az űrhajósokra leselkedő számtalan veszélynek. A technikai veszélyek mellett számolni kell a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásával, a csontsűrűség csökkenésével és a hosszútávú bezártsággal járó lelki stresszel is.

Júniusban hat európai, orosz és kínai ember kezdte meg egy Marsra történő űrutazás szimulációját egy moszkvai kutatóintézetben. Az 520 napig tartó kísérlet során 250 napig szimulálják az odautat, 240 napig a visszautat, az ott-tartózkodásra azonban csak 30 napot szánnak.