A túl sok ülés ugyanolyan káros, mint a túl kevés mozgás?

Az egész napos ücsörgés jelentős mértékben növeli az életmóddal összefüggő betegségek kockázatát még akkor is, ha rendszeresen mérsékelt vagy magas intenzitású testedzést végzünk.

A pulzusnövelő testmozgás egészségügyi előnyei vitathatatlanok: többek között a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás megelőzésében is segít. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a hosszan tartó mozdulatlanság a hátsónkon ülve ettől függetlenül is összefüggésben állhat ezekkel a betegségekkel.

"Az ülés időszakát az izmok inaktivitásának kell definiálni, mint a testmozgás hiányának" – összegezte a svéd kutatócsoport. "El kell fogadnunk, hogy két különálló viselkedéssel és ezek hatásaival foglalkozunk" – írták a British Journal of Sports Medicine folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói Elin Ekblom-Bak vezetésével az "inaktivitás fiziológiájának" új paradigmáját vetették fel, és azt javasolják kutatótársaiknak, hogy gondolják újra az ülő életmód definícióját. Egy közelmúltban végzett ausztrál kísérletre hivatkoznak, amelyből kiderült, hogy televízió előtt üléssel töltött óra 26 százalékkal növelte nők esetében a metabolikus szindróma arányát – függetlenül az általuk végzett mérsékelt-intenzív testmozgás mennyiségétől. Napi harminc perc testedzés körülbelül ugyanennyivel csökkenti a kockázatot, ami azt jelenti, hogy a tévémánia semmissé teheti a futópad vagy a kerékpározás jótékony hatását.

Metabolikus szindrómáról akkor beszélünk, ha három vagy több tényező, például magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin vagy inzulin-rezisztencia van jelen.

További kutatásokra lesz szükség annak kiderítésére, van-e ok-okozati összefüggés az ülőéletmód és az említett betegségek között, és ha igen, hogyan működik.

Az egyik lehetséges jelentkező a lipoprotein lipáz (LPL), az az enzim, amely létfontosságú szerepet játszik a zsír felhasználható formára való lebontásában a szervezetben. Egy közelmúltban végzett kísérlet azt mutatta, hogy az LPL aktivitás jelentősen alacsonyabb volt a korlátozott izomműködéssel rendelkező patkányokban – egytizede annak a szintnek, amit azokban a patkányokban mértek, amelyek szabadon járkálhattak. A kutatók arról számoltak be, hogy az LPL-szint ilyen aktivitás alatt "nem tért el jelentősen attól a szinttől, amit a nagyobb testmozgásnak kitett patkányokban tapasztaltunk". Ez pedig magának a helyi izomösszehúzódásnak a jelentőségét hangsúlyozza, nem pedig az összehúzódás intenzitását.

Ezek a kutatások azt bizonyítják, hogy az embereknek amellett, hogy gyakran végeznek testmozgást, kerülniük kell a hosszan tartó egy helyben ülést is. Lift helyett menjünk lépcsőn, az ülőmunkát végzők tartsanak ötperces szüneteket, és amikor csak lehet, autózás helyett sétáljunk – javasolják a kutatók.