A képernyőidő az ördögtől való - vagy mégsem?
Nehéz egyértelműen eldönti azt, hogy jó vagy rossz az képernyőnézés a gyerekeknek.
Kezdetben minden szülő elhatározza, hogy minimalizálja és ellenőrzi a gyermeke képernyő előtt töltött idejét, ám az elhatározás és a megvalósítás leggyakrabban két különböző dolog.
Nem szabad pálcát törni senki felett, hiszen a mai világban a képernyőidő korlátozása elméletben egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban viszont egyáltalán nem az. Persze a szülőknél ilyenkor jön a bűntudat, hiszen mindenhonnan azt hallani, hogy a képernyőnézés rossz.
Ahhoz, hogy árnyaljuk ezt a leegyszerűsített kérdést, érdemes néhány lényeges dolgot tisztázni a képernyőidővel kapcsolatban. Ezek segíthetnek a “mit, mikor és mennyit” kérdések megválaszolásában és az egyensúly megtalálásában.
Hasznos és haszontalan
A képernyő nem az ördög műve, sőt, megfelelően használva kifejezetten hasznos is lehet. Azonban nem mindegy, hogy milyen életkorban, milyen tartalmat néz a gyerek. Például egy kisgyermek számára a videochat élményt nyújthat, és kár lenne megfosztani tőle, de a hosszú órákig tartó mesenézés azonban már nem ajánlott - írja a HuffPost.
A passzív képernyőidő – ahol a gyermek csak nézi a képernyőt anélkül, hogy aktívan részt venne a történésekben – kevésbé szerencsés. Ezt még nagyobb korban is érdemes korlátozni. Az aktív képernyőidő az, ahol a gyermeknek kommunikálnia kell, vagy "dolgoznia" a figurákkal, ezek már lényegesen hasznosabbak, mivel számos képességet és készséget fejlesztenek. Érdekes példa erre, hogy azok a sebészek, akik rendszeresen játszanak videojátékokat, kevesebbet hibáznak munkájuk során.
Videojáték
A nagyobb gyerekek esetében a képernyőidő már inkább a játékot jelenti. Ennek számos előnye lehet: a társas kapcsolatok fejlődhetnek, barátokra és csapatra találhatnak, valamint fejleszti a problémamegoldó képességeiket is. Azonban igen fontos a mérték! A játék önmagában nem rossz, de ha túl sokat játszik a gyerek és minden gondolata már körülötte forog, az már problémát okozhat.
A cél, hogy a lehető legtöbbet profitálják a képernyő-használatból anélkül, hogy bármilyen negatív következményekkel kellene szembenézniük.
Mennyi a túl sok?
Az örök kérdés: mennyi a túl sok képernyőidő? Bárcsak lenne rá egy egységes recept, azonban sajnos ilyen nem létezik. Minden ember és család más, így a megfelelő idő mértéke is egyéni lehet. Ebben az esetben az a legfontosabb, hogy a szülő figyeljen gyermeke jelzéseire. Ha a kütyüidő lejárta után a készülék kikapcsolása dührohamot vált ki, az például egy intő jel lehet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A túlzott képernyőidő különböző formákban jelentkezhet: dacos hozzáállás, agresszió, fáradtság, alvászavar, tanulási nehézségek. A lényeg az, hogy a szülő ismeri gyermekét (jó esetben), így ha a viselkedése ok nélkül megváltozik, akkor könnyen lehet, hogy a képernyőidőhöz van ennek köze.
Fontos megjegyezni, hogy még ekkor sem a tiltás az első lépés! Először ugyanis ki kell deríteni, mi vonzza a gyermeket a képernyő elé: ez lehet például unalom, önbizalomhiány, zaklatás is. Minden eset különböző megoldást kíván tőlünk és gyermekünktől is.
Szülői példa
A szülő nem csupán a kontroll megtestesítője, hanem példa is a gyermek számára. Teljesen érthető, hogy egy hosszú és fárasztó nap után csak le akarunk dőlni a kanapéra, és görgetni egy kicsit a telefonunkat, hogy kikapcsolódjunk. Azonban, ha mi ezt tesszük, ne csodálkozzunk azon, ha gyermekünk is rá akar tapadni a mobilra.
A megoldás a következetes szabályok, határozottság és jól átgondolt napirend kialakítása. Érdemes lehet kijelölni kütyümentes időszakokat, amelyek ránk is vonatkoznak. Az ebéd például remek alkalom lehet erre, de a kertbe sem kell feltétlenül telefonnal menni.
Egy friss tanulmány szerint egyre rosszabb a serdülők digitális viselkedése
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
