Az igazság a haldoklásról: 10 dolog, amit az orvosok nem mondanak el!
A halál témája sokaknak tabu, de mindenki számára elkerülhetetlen.
Minél többet tudunk egy ismeretlen folyamatról, annál kevésbé lesz ijesztő. Íme 10 dolog, amit talán még nem tudott a halálról és a haldoklásról.
1. A haldoklás egy folyamat
Sok esetben a halál hirtelen következik be, például balesetek vagy akut betegségek miatt. Azonban azok számára, akik tudják, hogy közeledik a vég – legyen szó betegségről vagy idős korról –, bizonyos jelek utalnak a halál közelségére.
A haldoklás percektől akár órákig is elhúzódhat, ha a keringés és a légzés viszonylag stabil marad. A haldoklás és a halál jelenségeivel az orvostudomány tanatológia nevű ága foglalkozik. A lassú légzés, a szívritmus gyengülése, a vérnyomás csökkenése, valamint a bőr színének változása mind jelei lehetnek annak, hogy a vég közeledik.
„A halál közeledtével az ember arca elsápad a vérnyomás csökkenése miatt. Az ujjak kihűlhetnek, elkékülhetnek. A pulzus gyenge lesz, majd a légzés szabálytalanná válik – ezek mind intő jelek” – magyarázza Dr. Zachary Palace, a RiverSpring Living orvosigazgatója.
A bőrön lila foltok jelennek meg a gyenge vérkeringés és az alacsony vérnyomás következtében. Gyakori tünetek közé tartozik a szájszárazság, az émelygés, a hányinger és hányás, az étvágytalanság, valamint a székrekedés és a bélelzáródás. Felfekvések is kialakulhatnak. A beteg aluszékonnyá, néha zavarttá válhat. A zavart tudatú haldoklók általában nincsenek tisztában a halál közelségével, azonban előfordulhat, hogy a gondolkodásuk rövid ideig kitisztul. Közvetlenül a halál előtt az agyi oxigénhiány miatt tovább romolhat a beteg tudati állapota.
A haldoklás a végleges állapotot előidéző betegség utolsó fázisa, amely közvetlenül a halál előtti időszakot jelenti. Néha megfigyelhető a halál előtt egy-két nappal jelentkező irreális felhangoltság, amely gyakran jár látszólagos testi javulással is.
2. A légzés lassulása a halál közeledtét jelzi
Szabálytalanná válhat a légzés, légszomj léphet fel. Dr. Palace elmagyarázza, hogy előfordulhatnak légzésszünetek is, amikor úgy tűnik, hogy a haldokló 15-20 másodpercig nem lélegzik. A torokban felgyülemlett váladék és a torok izmainak ernyedtsége zajossá teheti a légzést ez az a bizonyos "halálhörgés".
3. A halálnak több szakasza van
- Klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének ideiglenes megszűnése, amely nem jelenti feltétlenül a halál vagy az agyhalál beálltát.
- Agyhalál: az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Agyhalál esetén a beteg minden központi idegrendszeri reflexe megszűnik, és önálló légzése sincs, ezért gépi lélegeztetésre van szüksége. Ilyen módon az agyhalott személy keringése mesterségesen fenntartható, ami lehetőséget ad arra, hogy a testből szerveket távolítsanak el szervátültetés céljából. Az agyhalál megállapítását minden egészségügyi intézményben háromfős bizottság (belgyógyász, intenzív terápiás és neurológus szakorvos) végzi, a klinikai tünetek és szükség esetén kiegészítő műszeres vizsgálatok alapján.
- Biológiai halál: akkor következik be, amikor a légzés, a keringés és az agytevékenység teljes leállása miatt megindul a szervezet visszafordíthatatlan lebomlása.
4. Az újraélesztés nem mindig olyan hatékony, mint a tévében
A tévéműsorok gyakran félrevezető képet festenek az újraélesztésről. Egy tanulmány szerint – ahol a résztvevőknek a televízió volt az újraélesztéssel kapcsolatos fő információforrás – a nézők több mint fele azt hitte, hogy az újraélesztés sikeressége 75 százalék. A valóságban azonban a túlélési arány sokkal alacsonyabb, különösen krónikus betegek esetén. Az újraélesztés sok esetben károsíthatja a beteg életminőségét is.
5. A hallás lehet az utolsó érzék, ami megmarad
Kutatások szerint a hallás lehet az utolsó érzék, amely megszűnik a halál előtt. A hospice betegek agyi aktivitása hasonló maradt az egészséges emberekéhez még közvetlenül a halál előtt is. Ezért az orvosok javasolják, hogy a családtagok továbbra is beszéljenek a haldoklóhoz, hiszen valószínűleg még hallja a szavaikat.
6. A halál után előfordulhat vizelet- és székletürítés
Az élet során az agy küld jeleket a test különböző részeinek, hogy működtesse. A halál beálltával ezek a jelek megszűnnek és az izmok ellazulnak. Ez az oka annak, hogy gyakran előfordul vizelet- és székletürítés a halál után.
7. A morfiumot csak a fájdalom enyhítésére használják
Dr. Palace elmagyarázza, hogy a morfiumot a haldokló légszomjának enyhítésére is alkalmazzák. A haldoklás folyamán a vérnyomás leesik, és kevesebb oxigén jut a szervekhez. A szervezet erre úgy reagál, hogy levegőért kapkod, zihál, hiábavaló kísérletet téve a légzésszám növelésére. A megfelelő adag morfium segít abban, hogy a haldokló nyugodtabban lélegezzen.
8. A test egyes részei még életben lehetnek
Az agy az első szerv, amely elkezd lebomlani, majd a többi szerv is követi. A szervezetben, különösen a belekben élő baktériumok jelentős szerepet játszanak ebben a bomlási folyamatban, a rothadásban. Ez a bomlás nagyon erős szagot termel, amelyet a "halál szagaként" is neveznek.
9. Életünk lejátszódik a halál előtt?
Sok filmben látjuk, hogy a haldoklók életeseményeiket látják maguk előtt leperegni. Egy 2022-es kutatásban haldokló férfi esetét ismertették, akinek a szívmegállása előtt néhány másodperccel hirtelen felvillantak az emlékei. Az orvosok agyi felvételeket készítettek a 87 éves betegről, aki egy esés következtében kórházba került és végül szívmegállásban halt meg. A monitorozás a szívleállás után tovább folytatódott. Az eredmények az emlékezethez és az álmodáshoz hasonló agyhullám-aktivitást mutattak, amely körülbelül 30 másodpercig tartott. A kutatók feltételezték, hogy ezt a felvillanó aktivitást az életéből visszajátszódó emlékek okozhatták. Egy régebbi, rágcsálókon végzett vizsgálat hasonlóan magas agyhullámszintet talált röviddel azután, hogy az állatok szíve leállt.
10. A tudat tovább élhet a halál után
A kutatók már régóta próbálják megérteni, mi történik az elmével a halál után. Erre a Resuscitation című folyóiratban 2023 szeptemberében megjelent, szívmegálláson átesett betegekről szóló tanulmány adhat választ. A kutatás több mint 550 olyan páciens bevonásával készült, akiket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kórházaiban újraélesztettek, miután a szívük leállt. A résztvevők kevesebb mint 10 százaléka élte túl, közülük tízből négyen emlékeztek arra, hogy az újraélesztés során valamilyen mértékben eszméletüknél voltak. Néhányan világos élményekről számoltak be, például a testüktől való elszakadás érzéséről, vagy az események fájdalom nélküli megfigyeléséről. A kutatók a gondolkodáshoz és a memóriához kapcsolódó agyi mintázatokat is megfigyeltek az újraélesztés után akár egy órával.
Ettől függ, hogy éjszaka vagy nappal halunk meg!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
