Világproblémánk - az elhízás (1. rész)
Mitől hízunk? Jelenleg legalább 300 millió embert érint az elhízás problémája világszerte. 1980 óta több mint háromszorosára nőtt ez az arány.
A genetikai hajlam és a környezeti tényezők hasonlóképp befolyásolják az elhízás kialakulását, mint a cukorbetegségét. Ennél fogva nagy a jelentősége az egyéni, anyagcserénknek megfelelő étrend kialakításának az elhízás és a diabétesz megelőzésében.
Zsír- és izomszövet
Az elmúlt évek során fény derült a zsírszövet fontos, hormontermelő – endokrin – szerepére. Elismert tény, hogy az energia tárolásán túl a zsírsejtek bioaktív peptidek kiválasztására is képesek, melyek közül számos kutatás vizsgálta a leptin hatásait. A leptin a vázizom és a zsírszövetek – vagyis a zsírsavanyagcserét és a vércukorszintet leginkább befolyásoló szövetek – működését befolyásolja. A leptin az energia egyenletes elosztásáért és a zsírsavszint szabályozásáért felel.
Csökkent energiafelhasználás
Az USA-ban az átlagos évi súlygyarapodás a kb. 3400-7400 kcal energiabeviteli többletnek köszönhető. Ez az érték csupán napi 15 kcal többletet jelent, ami 2 falattal több ételnek vagy napi fél kilométerrel kevesebb sétának felel meg.
Korábban az ember az elfogyasztott energiát az étel megszerzésére fordította. Az étel megszerzéséhez, előállításhoz és a túléléshez elhasznált energia megegyezett a táplálkozás útján bevitt energia mennyiségével. Az energia-mérleg így egyensúlyba került. A vadászó-gyűjtögető életmód mellett az is gyorsabbá tette az energia felvételi és leadási folyamatokat, hogy csak nagyon kis mennyiségű táplálék tárolására volt lehetőség.
Ma az élelmiszerhiány nem érinti az ipari társadalmakat. A legtöbb országban a táplálék "begyűjtése" egy bevásárlásra vagy a hűtőajtó kinyitására redukálódott, és még a rágáshoz szükséges erőkifejtés is minimális szintre csökkent.
Hogyan állítsuk vissza az energiaegyensúlyt?
A hőtermelés útján növekedő energialeadást számos élelmiszer alkotórész befolyásolja. Például a koffein önmagában vagy más hatóanyagokkal együttesen kifejtve hatását napi 100 kcal-val növeli meg a napi energiafelhasználást. Ezek a hatóanyagok azonban csak korlátozott számú élelmiszerben találhatóak meg és ne felejtsük, hogy ezek bevitele is többletkalóriát jelent a szervezet számára, túlzott fogyasztásuk pedig semmiképpen sem szerencsés.
A tudatosan megtervezett fizikai aktivitás bizonyult eddig a leghatásosabb eszköznek az energia egyensúly helyreállításban és az elhízás megelőzésében. Napi legalább 15-30 perc közepes intenzitású mozgás mindenkinek ajánlott. A mozgás során történő energia leadást azonban nem érdemes táplálkozás útján pótolni.
A napi rendszeres mozgás előnyei:
- javítja a keringést és a légzést
- jól megválasztott gyakorlatokkal az izomtömeget is növelhetjük. Így a súlyveszteség kevesebb lesz, mintha kizárólag diétával próbálkoznánk, ám a mozgás hatására a zsírszövet átalakul.
- a rendszeres mozgás elősegíti az optimális anyagcserét.
- a gyors, élénk mozgás rövid távon csökkenti az étvágyat, így elkerülhető az azonnali energiapótlás igénye.
az eredeti cikk itt olvasható:
