Nem jó ötlet sült húst enni? Egy új kutatás szerint növelheti a rák kockázatát
Könnyen meglehet, hogy felfedeztek egy újabb meglepő és potenciálisan fontos okot, amiért a magas hőmérsékleten főzött-sütött ételek, például a vörös húsok fogyasztása növeli a rák kockázatát.
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt a vegán étrendről egy új kutatás kapcsán:
" Genetikai alátámasztást is nyerhet a vegán étrend? Egy új kutatás szerint a húsokban lévő állati örökítőanyag (DNS) károsodásai növelik a sejttenyészetekban és az egerekben megfigyelt genetikai hibák előfordulását, ami elvileg összefügghet hosszabb távon a fokozottabb rákkockázattal.
Könnyen meglehet, hogy felfedeztek egy újabb meglepő és potenciálisan fontos okot, amiért a magas hőmérsékleten főzött-sütött ételek, például a vörös húsok fogyasztása növeli a rák kockázatát. Az állítólagos tettes: az ételben lévő állati örökítőanyag (DNS), amely károsodik a konyhai folyamatok során.
Sokan nincsenek tudatában annak, hogy az élelmiszerek – hús, hal, gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, gombák – tartalmazzák a kiinduló élőlények DNS-ét. A DNS ugyanis nem jelenik meg a tápérték-címkéken úgy, mint a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok. Az elfogyasztott DNS mennyisége azonban nem elhanyagolható. Például egy nagyjából 500 grammos marhahússzelet több mint egy gramm szarvasmarha DNS-t tartalmaz, ami arra utal, hogy a potenciálisan hőkárosodott DNS-nek való kitettség sem elhanyagolható.
Most a Stanford Egyetem kutatói és a National Institute of Standards and Technology (NIST), a Marylandi Egyetem, valamint a Colorado State University munkatársai által készített tanulmány feltárja, hogy a hőkárosodott DNS darabkái az emésztés során felszívódnak és beépülhetnek a fogyasztó DNS-ébe. Ez közvetlenül károsíthaja a fogyasztó DNS-ét, potenciálisan genetikai mutációkat váltva ki, amelyek végül rákhoz és más betegségekhez vezethetnek.
Bár még túl korai lenne azt állítani, hogy ez embereknél is előfordul– a tanulmány csak sejttenyészetekben és élő egerekben vizsgálta a hőkárosodott DNS-komponensek felvételét, amelyekben DNS-sérüléseket figyelt meg –, az eredmények, ha emberben is beigazolódnak, jelentős hatással lehetnek az egyéni táplálkozási döntésekre és a közegészségügyre.
A kutatók az ételeket – konkrétan darált marhahúst, darált sertéshúst és burgonyát – 100 Celsius-fokon 15 perces forralással, vagy 220 C-on 20 perces sütéssel készítték el.
A Stanford kutatói ezután DNS-t vontak ki ezekből az élelmiszerekből, és elküldték a mintákat a NIST munkatársainak.
A NIST kutatócsapat kimutatta, hogy mindhárom élelmiszer DNS-károsodást mutatott főzés és sütés során, a magasabb hőmérséklet pedig szinte minden esetben növelte a DNS-károsodást. Már a forralás, a viszonylag alacsony főzési hőmérséklet is DNS-károsodást eredményezett. Más érdekes eredmények is megjelentek – például a burgonya ismeretlen okokból kevesebb DNS-károsodást szenvedett magasabb hőmérsékleten, mint a hús.
A két leggyakoribb károsodást egy citozin nevű alkotóvegyület szenvedte el, amely kémiailag egy rokon vegyületté, úgynevezett uracillá, illetve oxigén beépülésével egy másik vegyületé, guaninná alakult át. Mindkét típusú DNS-károsodás génkárosító hatású.
Ezután a kivont, károsodott DNS-darabokat tartalmazó nagy töménységű oldatokat sejttenyészetekhez adták, továbbá egereket itattak velük. Összességében a sejtek jelentős DNS-károsodást mutattak, ami a hő által károsított külső DNS-darabkák felvételéből fakadt. Ami az egereket illeti, a DNS-károsodások legfőképpen a vékonybelet bélelő sejtekben jelentek meg, ami logikus, mert az élelmiszerek emésztésének jelentős része itt zajlik.
A kutatás egyik jövőbeli iránya az élelmiszerek szélesebb választékának tesztelése, követve azt az elképzelést, hogy a magas DNS-tartalmú élelmiszerek, például az állati eredetű termékek, nagyobb potenciális genetikai veszélyt jelenthetnek, mint az alacsony DNS-tartalmú táplálékok, például a burgonya. és más növények. A kutatók olyan főzési módszerek vizsgálatát is tervezik, amelyek különböző ételek elkészítését szimulálják – például 20 percnél tovább főznek.
Fontos, hogy a kutatást ki kell terjeszteni a hő által károsított DNS hosszú távú, alacsonyabb dózisaira, amelyek évtizedes fogyasztás után várhatók a tipikus emberi étrendben, szemben a mostani vizsgálatában alkalmazott magas dózisokkal."
Olvasta már?
- Ettől függ, hogy kell-e aggódni a magas koleszterin miatt
- Koleszterin-lerakódás a szem körül: ezen a részen látható
- Hogyan csökkentsük a rossz és növeljük a jó koleszterin szintjét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Magas koleszterin: ekkor van szükség gyógyszerre a szakorvos szerint
