Törvényen kívül - az élet peremén?

Nyugalom, végtelen csend, egy idilli világ regényekben, filmekben ábrázolt, romantikusra festett képe. Magyar tanya, egy megörökölt, itt felejtett, és elfelejtett lét- és életforma. A külső szemlélő számára kuriózum, megnézni való, rácsodálkozásra méltó szórvány település, de a benne élőknek a napi létért folyó küzdelem színtere. - Ma mintegy 300 ezer ember él a magyar tanyavilágban - mondja Balogh József országgyűlési képviselő, aki nem az íróasztal mellől ismeri a tanyasi létet, maga is ezt a gazdálkodási formát gyakorolja.

- Ha szigorúan ragaszkodunk az igazsághoz, azt kell mondanom, nem is létezik tanyavilág ma Magyarországon jog szerint, nincs érvényes tanyatörvény, egy elfelejtett, magukra hagyott embercsoport éli, és szenvedi még a tanyasors hétköznapjait, fenntartva és ápolva a semmihez nem hasonlítható "hungarikumot", amelyet ez a létforma jelent. A tanyasiak sorsa jól példázza a város és vidék mesterséges kettészakításának hosszú éveken át tartó politikáját, amely éket vert ember és ember közé. Mára a 24. órához érkeztünk. A tanyavilág, a tanyákon élő emberek megmentése nem tűr halasztást - húzza alá.

Balogh Béla 2007-ben hozta létre a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét, és 2010-ben megalakult a Tanyaügyi Munkacsoport is a Fidesz-en belül.

- Vajon mit lehet tenni ott, ahol az elmaradás gyökerei igen mélyre nyúlnak?

- Ahogy már említettem, egyik legfontosabb teendő egy tanyatörvény megalkotása, hogy végre jogilag rendeződjön a tanyán élők és gazdálkodók sorsa. A jelenlegi "jogi űrben" ezek az emberek teljesen kiszolgáltatottak, a legalapvetőbb szolgáltatásokat - oktatás, egészségügyi ellátás, közlekedés, és egyéb infrastrukturális szükségletek - is kénytelenek sok helyen nélkülözni. Az új kormány eltökélt, és elkötelezett a tanyán élők sorsának jobbra fordításában, kiemelt figyelmet fordít erre a területre.

- Ez mit jelent a gyakorlatban? Hiszen csak törvény és jogszabályok alapján nem remélhető gyökeres és főleg nem gyors változás.

- Nem hirtelen felkapott ötletről van szó, hiszen már országgyűlési határozat is született a magyar tanyavilág megőrzésének fontosságáról, fejlesztéséről. A közelmúltban Ángyán József földművelési- és vidékfejlesztési államtitkár kifejtette, hogy a tanyasi gazdálkodás nem elavult és idejétmúlt a XXI. században sem, az adott táj kultúrájának megfelelő tevékenység eredményes és szükséges is. Nem véletlenül alakultak ki ezek a szórvány települések az országban, éppen a helyi adottságok jobb kihasználása volt a cél az évszázados tradíciókat is figyelembe véve. A kormány a 10 éves stratégiai programban átfogó tanyafejlesztési koncepciót és jogi, törvényi szabályozást ígér, és ehhez a programhoz csatlakozik egyesületünk is.

- A tanyasi emberek tudnak és akarnak is dolgozni. Minőségi termékeket hoznak létre. Nem véletlen, hogy mióta létrehozták a főváros egyik lakótelepén az első tanyaboltot, osztatlan sikert aratott a vásárlók körében. A tanyasi baromfi, zöldség, gyümölcs rendkívül kedvelt a fogyasztók körében.

- Ez a kimozdulás, nyitás a város felé önmagában is sikertörténet. Olcsóbban, jobb terméket tudnak a tanyasiak eljuttatni a vásárlóhoz közvetlenül, kizárva a kereskedelmi láncból a felesleges láncszemeket. Még csak egy ilyen bolt van, de reményeink szerint a biztató kezdet után több is nyílik. A tanyasi emberek képesek látástól vakulásig dolgozni, de nem erősségük az ügyek intézése, engedélyek utáni járkálás, hivatalokban kilincselés, mindenképpen támogatásra szorulnak. És ez a támogatás erkölcsi, anyagi területen is szükséges. A fiatalok nagy része elmenekült a lerobbant tanyákról, ma csupán egy százalékuk választja a gazdálkodásnak ezt a formáját. De ha látják, hogy megfelelő figyelmet kap a tanyasi gazdálkodásmód, sokan vissza fognak térni.

Ehhez az szükséges, hogy ne hagyjuk ebek harmincadjára jutni a még meglévő tanyákat, hiszen ezek a nemzeti kultúra fontos részét képezik. A segítségnek anyagiakban is meg kell nyilvánulnia, állami, önkormányzati és saját erőből kezdődhet átfogó fejlődés, amelyben a modern gépi berendezések, eszközök beszerzése is lehetővé válik az eredményesebb gazdálkodás érdekében. A magyar tanyavilágnak fenn kell maradnia, mégpedig a nemzeti hagyomány és értékrend részeként, nem idegen, tehetős, tanyasi romantikára vágyó pénzemberek tulajdonaként.

Úgy tűnik valami elkezdődött ebben a sokak számára titokzatos, sajátos értékrendű világban, amely a magyar tanyát jelenti. Sok helyen még pislákolnak esténként a petróleumlámpa sejtelmes fényei, de egyre több a műholdvevő, a mobilinternet, jelezve, hogy itt emberek élnek, ez a termelési kultúra tovább akar élni, beépülve a magyar gazdaságba, hasznot hozva az országnak.