Ha így néz ki a sütőolaja, jobb ha azonnal kiönti!
Zsír vagy olaj? Miben, mit süssünk? Miért nem elég leszűrni a használt sütőolajat? Most minden kiderül az olajokról és zsírokról.
A zsírok szoba hőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak. Az állati eredetű zsiradékok rendszerint szilárdak, ezért zsíroknak, míg a növényekből származók folyékonyak, ezért olajoknak hívjuk azokat. A legismertebb kivételek: a libazsír, amely szoba hőmérsékleten lágyan folyó zsír, illetve a pálmaolaj, kókuszzsír, amelyek szilárdak.
Hogy süssünk vajban vagy margarinban?
Ne felejtsük el, hogy a vaj és a margarin úgynevezett vizes emulzió (pont mint egy arckrém, víz és olaj keveréke). Ez a magyarázat arra is, hogy miért fröcsög a vaj: a bennük lévő víztartalom miatt. Ezért addig kell hevíteni ezeket a zsiradékokat, amíg az összes víz el nem távozik (az indiaiak ghí vagyis tiszta vaj készítése is így történik), és csak ezután lehet sütésre felhasználni.
A vaj állati eredetű zsírok felhasználásával készül, míg a margarinok fő összetevői a növényi olajok és zsírok, amelyek tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amelyeket a szervezet nem képes magától előállítani.
Miért fontos nekünk a füstölési pont?
A füstölési pont az a hőmérséklet, amelyen a zsiradék felett látható füst jelenik meg, ekkor a zsír/olaj intenzíven bomlik, és káros melléktermékek keletkeznek, az ételhez pedig kellemetlen íz társul. Ez a jelenség ugyancsak a telítetlen zsírsavakban lévő kettős kötésekkel és az olajban található egyéb anyagok jelenlétével magyarázható.
Míg a vaj füstölési pontja alacsony (150 °C), addig a napraforgóolaj csak 230-250 fokon kezd el füstölni. A sertészsír (170-220°C) és a libazsír (190°C) a középmezőnyben foglalnak helyet, míg a tisztított olívaolajnak is viszonylag magas a füstölési pontja (200-240°C).
Az extra szűz olívaolajnak azért alacsonyabb, mert abban sok olyan összetevő is benne van, amelyek az olaj hőtűrő képességét csökkentik, viszont fogyasztásuk a szervezet számára fontos.
A konyhai eljárások során különböző ideig, különböző hőmérsékleti tartományban használjuk a zsiradékokat. A rövid ideig tartó magasabb hőmérséklet (füstölési pont alatt) kisebb káros hatással van az olajokra, mint egy hosszabb ideig tartó, közepes hőmérsékletű felhasználás.
Bő olajban sütéshez jó a napraforgóolaj, csak sűrűn cseréljük!
A többszöri felhasználás esetén a füstölési pont értéke a megjelenő szennyeződések miatt csökken. Egyszerű szűréssel a szilárd részecskék eltávolíthatóak, de a zsírban oldható bomlástermékek sajnos nem. Mivel a szennyező anyagok egy része a leszűrt, használt olajban bent marad, ezért a hozzátöltött friss olaj bomlását is előidézi. Ezért ajánlott néhány használat után cserélni a sütőolajat. Ha fekete apró szemcsék úszkálnak az olajban és az olaj színe már sötétbarnás, ne használja fel! Töltse jól zárható műanyag palackba és adja le valamelyik használt sütőolaj gyűjtőponton!
Melyik olaj, zsír mire alkalmas a konyhában?
Míg a sertés- és a libazsír általában a lassú sütésre, párolása kitűnően alkalmas (140-170 °C) akár lábosban, vagy serpenyőben, a bő olajban hirtelen sütésre inkább a napraforgó- vagy az olívaolaj való.
Ételízesítésre, saláták elkészítéséhez a szűz olívaolaj mellett többek között a tökmag-, mandula-, szőlőmagolaj kitűnően megfelel, mindez azonban a libazsírról már nem mondható el, a vaj pedig a cukrászat egyik sláger alapanyaga.
A Laboratorium.hu cikkéből kiderül még többek között, hogy mi a zsírok szerepe az ízek szempontjából, mi a helyzet a hidrogénezett olajokkal, és hogy miért fontos a trigliceridek szerkezete. A zsírokkal, olajokkal kapcsolatos legfontosabb információk ebben az infografikában találhatók.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Étolaj kisokos: melyik a legjobb növényi olaj?
