Legyengült az immunrendszere? Egyen többször káposztát!
A savanyú káposzta különlegesen egészséges savanyúság, amely minden évszakban nélkülözhetetlen vitaminokkal, ásványi anyagokkal látja el a szervezetünket. Lássuk, miért érdemes belőle minél többet fogyasztani!
A savanyú káposzta meglepően régi étel, már az ókorban is készítettek fermentált zöldségeket. A hűtés, fagyasztás vagy más konzerválási eljárások sokáig nem voltak elérhetőek, vagy ha igen, rendkívül költségesek voltak. A fermentáláshoz azonban sokkal kevesebb speciális eszközre és alapanyagra van szükség.
Rostban, vitaminban gazdag
A legrégebbi savanyú káposztához rizsecetet, illetve bort használtak, manapság viszont a só az egyetlen tartósítószer, emellett általában valamilyen baktériumkultúrát adnak még a vékonyra szeletelt káposztához, ami elősegíti az erjedési folyamatokat. A savanyú káposztának számtalan variációja van, ízesíthető különböző fűszerekkel, keverhető más zöldségekkel, gyümölcsökkel is. Nyersen és főzve egyaránt ízletes fogások készíthetőek belőle, de az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai jobban érvényesülnek, ha nem tesszük ki hőhatásnak a savanyú káposztát.
A savanyú káposzta kalóriatartalma alacsony, 100 grammjában mindössze 19 kalória van, így a diétázóknak is ideális. Különösen magas a B6-, a K- és a C-vitamin tartalma, de vasat, mangánt, rezet és káliumot is találhatunk benne, továbbá a rosttartalma is viszonylag magas. A fermentáció során jótékony hatású mikrobák képződnek benne, melynek köszönhetően a savanyú káposzta különösen jót tesz a bélrendszer egészségének. A benne található probiotikumok ráadásul a többi tápanyag felszívódását is segíthetik.
Az emésztőrendszer és az immunrendszer támogatója
A bélrendszerünkben több tízmilliárd mikroorganizmus található, melyeket összefoglaló néven bélflórának nevezünk. Egyes becslések szerint ezeknek a mikrobáknak a száma akár tízszerese is lehet a saját sejtjeinkének. A bélflóra egy sor fontos biokémiai folyamatban vesz részt, többek között segít az elfogyasztott étel feldolgozásában, de az immunrendszerünknek is fontos részét képezi. Egyre több kutatás talál bizonyítékot arra is, hogy az egészséges bélflóra az agyműködésre is hatással van. A bélflóra összetétele, a jótékony mikrobák száma egyénenként eltérő lehet, és számos dolog befolyásolja. Ha valamiért felborul ennek egyensúlya, és a „rossz” baktériumok elszaporodhatnak, annak jól érzékelhető következményei lesznek, az emésztési zavaroktól a hangulatingadozáson át a fertőzésekre való fokozottabb fogékonyságig.
A probiotikumokat tartalmazó ételek, mint amilyen a savanyú káposzta, segítenek helyreállítani ezt a felborult egyensúlyt. Nagy mennyiségű élő, jótékony hatású mikrobát tartalmaznak, melyek a bélrendszerbe kerülve képesek megtelepedni. A savanyú káposzta rendszeres fogyasztásával megelőzhetőek olyan problémák, mint a hasmenés, a puffadás, a székrekedés vagy a túlzott gázképződés.
A savanyú káposzta több irányból is képes támogatni az immunrendszerünk működését, részben a benne található vitaminokkal, részben pedig a probiotikumokkal. Rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a fertőző betegségek kialakulásának esélyét, de ha el is kapunk valamilyen fertőzést, a gyógyulást is felgyorsíthatjuk. Különösen ajánlott a savanyú káposzta azoknak, akik antibiotikumot szedtek, hiszen ez a gyógyszer sajnos nemcsak a betegséget okozó baktériumokat pusztítja el, de a bélrendszerben élő, jótékony mikrobákat is megtizedelheti.
Házi savanyú káposzta recept nagymamáink módszerével
Ha hagyományos vecsési savanyú káposztára vágyunk két lehetőségünk van: Vagy keresünk egy jó házi termelőt, vagy magunk savanyítunk. Ha megpróbálkozik az elkészítésével, az alábbiak szerint járjon el:
Hozzávalók egy kb. 15 literes hordónyi savanyú káposztához
- 13 kg tisztított fejes káposzta
- kb. 0.5 kg durva konyhasó (fontos, hogy ne legyen jódozott, vagy mással kevert)
- 4-5 g egész feketebors
- 2-3 g babérlevél
- 4-5 g egész köménymag
- 1 db nyári alma (azért nyári, mert az nem annyira savas, de más fajta alma is megfelelő)
- 2 db piros kápia paprika
Savanyú káposzta elkészítése
- A káposzták külső sérült leveleit távolítsuk el.
- A torzsát kivághatjuk, de benne is maradhat. Ha nem fás akkor maradjon benne, mert édes és cukortartalma segít az erjedésben.
- A káposztát ezután káposztagyalun reszeljük le. Ha nincs káposztagyalunk, akkor más, nagylyukú reszelő is megfelelő.
- A hordó alját mindig béleljük ki nagy káposztalevelekkel, illetve majd a tetejét is burkoljuk levelekkel.
- Utána rakjunk rá némi sót, néhány babérlevelet és pár szem borsot, majd jöhet a gyalult káposzta.
- Ezután újra hintsük meg sóval, babérlevéllel és borrsal és újabb réteg káposzta jöjjön, egészen addig amig meg nem telik a hordó.
- Az apróra vágott kápia paprikát is keverjük folyamatosan a káposzta közé.
Fontos, hogy minden réteg káposztát alaposan döngöljük le. Régen ezt tradicionálisan döngölőfával vagy taposással értéke el. Ha nincs döngölőfánk, akkor a kezünkkel nyomkodjuk le erősen a gyalult káposztát. Ez azért fontos, hogy a káposzta levelek roncsolódjanak, és kiadják a levüket.
A nyári almát a hordó tetejére rakjuk, és egy kicsit nyomjuk a káposztába. Legvégül még néhány nagy káposztalevél és már kész is! Ezután már csak valamilyen nehezékre van szükségünk amit a káposztára helyezünk. Ez lehet nagyobb kő, vízzel teli befőttes üvegek stb. A hordót ezután zárjuk le a fedelével. Fontos, hogy annyira nyomjuk le a káposztát, hogy folyamatosan ellepje a saját leve! Ha jól nyomkodtuk a káposztát, akkor elég sok levet ereszt azonnal, szóval biztosan el fogja lepni a saját leve.
Olvasta már?
- Ha rosszul szedjük, a probiotikumok ártalmasak is lehetnek
- A bélflóra, a probiotikumok és az agy - ingyenes előadások
- Ezért kell az antibiotikum mellé probiotikumot is szedni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Rozmaring: enyhíti a gyulladást és még fejfájás ellen is jó!
