Mit tegyek, ha rókát láttam a környékünkön? Ezt tanácsolják a szakemberek
Akár még egy budapesti utcán is összefuthatunk rókával.
Manapság gyakran találkozhatunk rókákkal még a városokban is. Sokan azt hiszik, hogy csak a veszett rókák merészkednek be lakott területekre, de ez nem így van. A rókák életmódja és táplálkozási szokásai remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. A településeken rendszeresen előforduló rágcsálók, melyek a rókák fő zsákmányát jelentik, valamint a nem megfelelően tárolt szemét és a macskáknak kitett eledel sokkal biztonságosabb és kényelmesebb táplálékforrás a számukra, mint amit az erdőben vagy mezőn találnának. A rókák megszokják az ember közelségét, és láthatóan nem félnek mozogni az utcákon és kertekben. Tehát ha rókát látunk a lakott területen, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat veszett. Egyre többen etetnek rókákat, és ők is ugyanúgy megszokják a rendszeres etetést, mint a macskák vagy kutyák. Ezek az állatok nem veszettség miatt közelednek az emberekhez. Fontos tudni, hogy a rókák vadállatok, nem lesznek kezesek, ne próbálja őket senki simogatni, megfogni.
Mi a teendő ha rókával találkozunk?
Ha rókával találkozunk, fontos, hogy megfelelő távolságot tartsunk, és felhívjuk magunkra a figyelmét például tapssal vagy kiáltással, majd hagyjuk neki elegendő teret és időt arra, hogy távozzon. Az egészséges róka általában kitér előlünk és igyekszik elkerülni a közvetlen találkozást.
Kell aggódnunk a veszettség miatt?
Magyarországon bevett gyakorlat a rókák veszettség elleni vakcinázása, így hazánkban a vadállományban rendkívül ritka a betegség előfordulása. Magyarországon a NÉBIH szervezésében, Európai Uniós társfinanszírozással veszettség mentesítési program zajlik a vörös róka állományban, melynek keretében évente kétszer (tavasszal és ősszel) veszettség elleni vakcina tartalmú csalétkeket helyeznek ki a rókák élőhelyén.
Azonban aggodalomra ad okot, ha az állat nappal is az ember közelébe megy, sőt, a félelem jelei nélkül hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy akár megfogni; ha embert vagy háziállatot támad; illetve ha görcsrohamokat vagy bénulást (pl. lógó állkapocs) észlelünk rajta, vagy a fenti tüneteket követően elpusztul. Ilyen esetekben a helyi állatorvost kell értesíteni, vagy a NÉBIH Zöld számát hívni: +36 80 263 244.
Melyek általában a veszettség tünetei?
A betegség heveny lefolyású, azaz a tünetek megjelenését követően gyorsan lezajlik és általában a megbetegedett állat elpusztulásához vezet. A vírus agyvelőgyulladást okoz, ennek megfelelően a legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünet kialakul a beteg állatban. A megbetegedett állat viselkedése alapján a veszettség ún. „dühöngő” és „csendes” formáját különböztetik meg. A dühöngő forma esetében három fázis különíthető el. Először a viselkedés megváltozása figyelhető meg: az állat félénk, tompult, étvágya változó, hangja rekedtté válik, és esetleg nyálzik. A dühöngési szakaszban fokozott ingerlékenység alakul ki, ilyenkor az állat támadásra hajlamos. Nyelési nehézségek alakulnak ki (az állat a nyelés fájdalmassága miatt nem képes inni, innen ered a víziszony elnevezés), majd idegbénulás miatt az állat nem tud nyelni, tekintete kancsal, állkapcsa lóg, nyála csorog. A végső, bénulásos szakaszban a törzs és a végtag izmai is megbénulnak, aminek következtében az állat elerőtlenedve elfekszik és néhány napon belül elhullik.
A csendes veszettség esetében elmaradnak a dühöngési tünetek és a támadó magatartás, a viselkedés megváltozására utaló tünetek közvetlenül a bénulásba mennek át.
Vadállatok esetében általánosságban elmondható, hogy a legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem elmaradása („megszelídül az állat”), ezért nem menekülnek el az ember elől, és a fajra, illetve az adott faj egészséges egyedére nem jellemző viselkedési formákat mutatnak (az őz kerítésnek rohan, a róka megtámadja akár a nagytestű háziállatokat is stb.).
Ezek a róka veszettség tünetei
Vadon élő állatokban, mint már említettük, legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás). A megveszett állatok a zavart tudat következtében nagyobb távolságokra kóborolnak, mely során gyakran az autóutakon elgázolják őket.
Sokszor megfigyelhető, hogy tél végén illetve a nyár végi-őszi hónapokban megnő a veszettség esetek száma, ami a rókák életmódjával magyarázható. Tél végén, január-februárban van ugyanis a párzási időszakuk, amikor többet mozognak és több a verekedés, így nagyobb eséllyel adják tovább a fertőzést. Nyár végén pedig a fiatal rókafiak elhagyják a kotorékot, hogy saját életteret, territóriumot keressenek maguknak, és vándorlásuk során más egyedekkel kell megküzdeniük a területért, ami szintén a fertőzés átadásának gyakoriságát növeli.
Példaként egy videó a veszettségben megbetegedett róka viselkedéséről:
Mind az egészségesnek tűnő, mind a beteg rókával kerüljük a kontaktust, tilos megfogni őket! Fontos, hogy a szemetet megfelelően zártan tároljuk, hogy ne vonzza a rágcsálókat és a rókákat. Húsevő háziállatainkat, mint például a kutyákat és macskákat, rendszeresen oltatni kell veszettség ellen. Ezekkel az alapvető intézkedésekkel már sokat tehetünk a veszettség megelőzéséért.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mikor és milyen oltásokat adassunk be kutyánknak?
