Rézhiány is okozhatja a vastagbélrákot?
Viszonylag ritkán fordul elő a súlyos rézhiány a többi hiánybetegséghez képest, ugyanakkor mégis érdemes figyelni rá, hiszen megannyi betegség rizikófaktorát növelheti. Mi a jelentősége vashiánynál? Hogyan előzi meg a daganatos betegségeket?
A réz nemcsak az emberek, de szinte minden élőlény számára nélkülözhetetlen mikrotápanyag, mely számos enzimfolyamatban részt vesz. Az emberi szervezetben a bélrendszerből felszívódó réz a májba kerül, majd feldolgozás után a véráramon keresztül jut el a rendeltetési helyére.
A felesleges réz az epével együtt a székleten keresztül ürül ki a szervezetünkből. Bár meglehetősen kis mennyiségre van szükségünk belőle, a szerepe igen nagy, például az agyunk, az anyagcserénk, a csontok és a kötőszövetek megfelelő fejlődéséhez és működéséhez van rá szükségünk.
A réz a vörösvérsejtek képződésében, illetve a vas hasznosításában is szerepet játszik. A réz stimulálja az immunrendszerünket, így az hatékonyabban veszi fel a küzdelmet a fertőző betegségek ellen, emellett pedig antioxidáns hatásai is vannak, vagyis képes semlegesíteni az úgynevezett szabadgyököket, melyeket már számos krónikus betegséggel hoztak összefüggésbe.
A rézhiány tünetei
Mivel a réz igen sok biokémiai folyamatban szerepet játszik, hiányának tünetei is sokfélék lehetnek, ráadásul gyakran csak olyan általános tünetek jelentkeznek, melyeket más okokra is visszavezethetünk. A leggyakoribb tünetek között találhatjuk a fáradékonyságot és a gyengeséget, az izom- és ízületi fájdalmakat, a gyakori betegeskedést, a sápadtságot és a hajhullást.
A rézhiány együtt járhat a hidegre való fokozott érzékenységgel is. Súlyosabb esetekben a rézhiány a látást is befolyásolhatja, például romlik a perifériás érzékelés vagy a színérzékelés képessége.
A hosszú ideig tartó, krónikus, de enyhe mértékű rézhiány különösen veszélyes lehet. A gyermekek esetében a túl kevés réz fejlődési rendellenességeket is okozhat. A túl kevés réz emellett növelheti olyan súlyos betegségek rizikóját, mint a csontritkulás, a reumatoid arthritisz, a szív- és érrendszeri zavarok, a myelopátia valamint a vastagbelet érintő daganatos megbetegedések. A rézhiány az immunrendszer gyengülésével is összefüggésbe hozható, emellett a túl kevés réz azon betegségek kockázatát is növeli, melyekért részben az oxidatív stressz a felelős.
Ne csak a rézre figyeljen!
A szervezetünk rézanyagcseréje, -egyensúlya erőteljesen összefügg két másik mikrotápanyagéval: az egyik a vas, a másik pedig a cink. A réz nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez, emellett pedig olyan enzimek működéséhez is, melyek a vas szállításában vesznek részt.
A túl kevés réz ezért úgynevezett másodlagos vashiányhoz is vezethet (vagyis, hiába jut elegendő vas a szervezetünkbe, nem tudjuk azt megfelelően hasznosítani), így a rézhiány a vérszegénység kialakulásában is szerepet játszhat. Ezért fordulhat elő, hogy a rézhiány bizonyos tünetei a vashiányra is jellemzőek.
A cink ugyanakkor gátolhatja a réz hasznosulását a szervezetünkben. A cink egyrészt megemelheti olyan proteinek mennyiségét, melyek "megkötik" a rezet, így az nem jut el a rendeltetési helyére. Másrészt, a cink és a réz felszívódási folyamatai rendkívül hasonlóak, így a nagy mennyiségű cink egyszerűen "elfoglalhatja" a réz helyét, így az nem szívódik fel a belekből.
Mivel a cinkről úgy tartják, hogy segít a fertőző betegségek legyőzésében és az immunrendszer megerősítésében (és ez részben igaz is), a trendek szerint sokan extrém dózisban kezdtek el cinktartalmú étrend-kiegészítőket szedni. Ez pedig réz-, illetve azzal összefüggésben vashiányhoz is vezethet.
A rézhiány lehetséges okai
Természetesen, mivel a szervezetünk számára szükséges rezet a táplálékunkból nyerjük, a túlságosan egyoldalú vagy nem kielégítő étrend fokozhatja a hiánybetegség rizikóját. Szerencsére, rézből viszonylag kis mennyiségre van szükségünk, ezt pedig a változatos, egészséges étrenddel biztosíthatjuk.
A rézhiány lehetséges okai közé tartoznak az esetleges felszívódási zavarok, az elhúzódó vagy krónikus hasmenés, illetve a már említett túlzott cinkfogyasztás. A gyomorszűkítő műtéteket követő egyik szövődmény is lehet a rézhiány (ezek a beavatkozások más hiánybetegségek rizikóját is megnövelik).
Szerencsére igen ritka a Menkes-szindrómának nevezett genetikai eredetű betegség, mely többek között a rézanyagcsere zavaraival jár együtt, így az érintettek súlyos rézhiánnyal küzdenek. Ez a betegség jelenleg nem gyógyítható, és az érintett kisgyermekek ritkán érik meg a kamaszkort.
