Neoton újratöltve? Végvári Ádám a szerencse fia...

Végvári Ádám szerencsésnek mondhatja magát. Sok helyen járt már életében, de a boldogságot sosem a pénzben kereste...

• Szerencsés baleset:
• "Volt olyan közlekedési baleset, amikor azt mondtam, hogy itt a Jóisten mentett meg. Fejre álltunk egy autóval még valamikor a hatvanas-hetvenes években, és csodával határos módon pici karcolásokkal megúsztam."

"Volt olyan közlekedési baleset, amikor azt mondtam, hogy itt a Jóisten mentett meg. Fejre álltunk egy autóval még valamikor a hatvanas-hetvenes években, és csodával határos módon pici karcolásokkal megúsztam."

• Ha bármit kívánhatsz:
• "Ha lehetne kívánni, akkor mondjuk azt kívánnám, hogy a jövő évben is úgy sikerüljön minden terv, ahogy eddig. Én mindig hangszereket kívántam magamnak. Sokszor eszembe jut, hogy amikor öt-hat éves voltam, azt kívántam, hogy ha lenne nekem egy szép piros gitárom, az milyen jó lenne. Aztán meglett, de azért mert sokat dolgoztam."

"Ha lehetne kívánni, akkor mondjuk azt kívánnám, hogy a jövő évben is úgy sikerüljön minden terv, ahogy eddig. Én mindig hangszereket kívántam magamnak. Sokszor eszembe jut, hogy amikor öt-hat éves voltam, azt kívántam, hogy ha lenne nekem egy szép piros gitárom, az milyen jó lenne. Aztán meglett, de azért mert sokat dolgoztam."

• Szerencséssé tesz:
• "Az a szerencsés, akinek a tervei sikerülnek, illetve aki úgy tudja leélni az életét, hogy vannak barátai, van jó családja, és értelmes munkája. Találkoztam olyan emberekkel az életem folyamán - mondjuk inkább keleten, tehát Japánban, Koreában -, akiknél azt láttam, hogy igazából nagyon kevés pénzük volt és nagyon boldogok voltak. Szerencsésnek érezték magukat. Persze hogyha valakinek nincs anyagi gondja, akkor talán könnyebben tudja megvalósítani a dolgait, de ahhoz, hogy az embernek barátai legyenek, vagy hogy a családjában boldogan éljen, nem pénz kell."

"Az a szerencsés, akinek a tervei sikerülnek, illetve aki úgy tudja leélni az életét, hogy vannak barátai, van jó családja, és értelmes munkája. Találkoztam olyan emberekkel az életem folyamán - mondjuk inkább keleten, tehát Japánban, Koreában -, akiknél azt láttam, hogy igazából nagyon kevés pénzük volt és nagyon boldogok voltak. Szerencsésnek érezték magukat. Persze hogyha valakinek nincs anyagi gondja, akkor talán könnyebben tudja megvalósítani a dolgait, de ahhoz, hogy az embernek barátai legyenek, vagy hogy a családjában boldogan éljen, nem pénz kell."