Nagyböjt - 40 nap várakozás, kiengesztelődés

A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer.

A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Idén ez a nap február 17-e volt. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus.

A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helyznek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik.

Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a "porból lettünk, porrá leszünk" folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők, de ugyanúgy tudatja- mindannyian halandók vagyunk.

Hagyományok

A böjt szerves része az étkezési tilalom is: évszázadokon keresztül szó szerint koplaltak az emberek ebben a 40 napban, újabban már enyhítettek ezen. Az Egyház csupán Hamvazószerdára és Nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, ez is abból áll, hogy a 18 és 60 év közötti korosztály csak háromszor étkezhet naponta, de csak egyszer lakhat jól.

A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer. Sokan nem fogyasztottak tejterméket, de érdekes módon a halat igen.. Olajjal főztek, és nem volt kirívó eset, hogy külön edényeket használtak a böjtös ételeknek. Ezek az apróságnak tűnő szokások mind-mind szimbolikus tartalommal bírnak.

A keresztények tehát ebben a bűnbánó időszaknak is nevezett 40 napos periódusban Jézus Krisztus feltámadását várják, Húsvét szent ünnepére készülnek fel. Kiengesztelődéssel és lemondással bizonyítják- felkészültek az új kezdetre.

Bárhonnan is nézzük, ez az időszak a lelki megtisztulást szimbolizálja, amelyen Krisztus is keresztülment halála előtt. A felkészülés, a vívódás, a küzdés saját démonainkkal, végül a megbékélés- mind-mind ismerősek lehetnek számunkra. A Nagyböjt időszaka abban segíthet, hogy kicsit lassítsunk, szálljunk magunkba és vegyük "leltárba" értékeinket, gyengeségeinket ahhoz, hogy újult erővel emelkedhessünk fel.

Húsvét

Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a Húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a Húsvét.

A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső Húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet. A Húsvétnak - a Nagyböjttel kiegészülve - nemcsak vallási értelemben lesz jelentősége, hanem szimbólumokat hordoz magában: az ünnep a tavasz, a megújulás, a megtisztulás, a várakozás, a felkészülés és a megbékélés érzéseit hozza el nekünk.

Az eredeti cikk itt olvasható: