Ilyen májkárosító és rákkeltő anyagokat tartalmaznak a műanyag edények
Veszélyes anyagok kerülhetnek az élelmiszereinkbe a műanyagedényekből, így oldódnak ki.
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok mérgező anyagokat juttathatnak az élelmiszerekbe, veszélyeztetve ezzel az emberi egészséget – olvasható az Európai Unió ide vonatkozó rendeletében.
Mi az a kioldódás? Hogyan segít a törvényi szabályozás, és mit tehet a fogyasztó? A Körkörös.hu legfrissebb anyagában ennek járt utána.
Ha három fontos tényt egymás mellé állítunk, azonnal szembetűnő, hogy az Unió jogalkotói egyáltalán nem túloztak, amikor megfogalmazták a bevezetőben szereplő súlyos állítást: az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagok száma ugyanis eléri a négyezret, ezek közé tartozik a globálisan előállított műanyagoknak pedig több, mint 15 százaléka. A harmadik tény pedig így hangzik: minden anyag oldható.
A diffúzió, vagyis az anyagátadás a csomagolóanyagok esetében is érvényes, az élelmiszerekbe oldódó (difundáló, migráló) vegyületek valóban veszélyeztetik az élelmiszert fogyasztó ember egészségét. Egyes szakértők szerint ezek a komponensek az élelmiszerek legfontosabb szennyezői közé tartoznak, mert bár alacsony dózisban, ám folyamatosan szennyezik ételeinket.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az életünk során közel fél kilogrammnyi csomagolóanyagot fogyasztunk el, és itt nem a véletlenül megevett szalvétadarabokra kell gondolni, hanem azokra a molekulákra, amelyek a csomagolásokból (főleg a műanyagokból) az élelmiszerekbe oldódnak.
Lássuk melyek ezek az anyagok?
A hagyományos csomagolóanyagok is számos veszélyes anyagot – a kerámia például főleg ólmot és kadmiumot, a papírcsomagolások leginkább ásványolaj eredetű (májkárosító és rákkeltő) szénhidrogéneket – tartalmaznak, a műanyagokból az élelmiszerekbe oldódó vegyülettípusok sora pedig igen hosszú: monomerek, oligomerek, stabilizátorok, antioxidánsok, lágyítók, habosító vagy csúszást elősegítő anyagok, színezékek, gyártási segédanyagok mind-mind bekerülhetnek az élelmiszereinkbe, amelyek között szép számmal akadnak az ember egészségét bizonyítottan veszélyeztető vegyületek is – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban.
És hogy mi mindent okozhatnak ezek a vegyületek?
Károsíthatják az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket, hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosztatarák kialakulását indikálhatják.
Ha csak a karcinogén hatású formaldehid kioldódását nézzük a polietilén-tereftalát (PET) anyagú palackokban, illetve a melaminból készült étkészletekből, érzékelhetjük, hogy milyen sok embert érint a toxikus kitettség a műanyag edények és eszközök rendkívül széleskörű elterjedése miatt – írja még a neves szaklap.
Két főbűnös: a BpA és a ftalát
A további konkrét példák szemrevételezésekor pedig szinte adja magát az a két hírhedt vegyületcsoport, amelyekre gyakorlatilag minden szakértő felhívja a figyelmet. A Biszfenol (BpA) „bűnlajstroma” ugyancsak hosszú: hormonkárosító hatás, szívbetegség, rák, cukorbetegség, asztma, pajzsmirigy-rendellenességek kiváltója, emellett hormonális zavarok, elhízás, meddőség, születési rendellenességek, az agyi fejlődés rendellenességei és még viselkedési zavarok is kapcsolhatóak hozzá. Előfordulása kifejezetten jellemző műanyag palackokban, ételhordókban, műanyag tányérokban, mikrohullámú készülékekben használt edényekben (emellett alkalmazzák vízvezetékcsöveknél, epoxigyantákban és különböző tárolóedények belső felületének bevonására is).
A másik rendkívül káros vegyületcsoport ftalátok néven ismert. Mivel nehezen bomlanak le, a ftalátok ma már a természetben is jelen vannak (néhány évvel ezelőtt például egy hazai vizsgálólaboratórium munkatársai találtak ftalátot a Tiszában), az emberi szervezetbe azonban elsősorban az élelmiszerrel jutnak be, veszélyeik közül a legfontosabb, hogy beavatkoznak a hormonrendszerbe, a reprodukciót, illetve a gyermekek fejlődését is károsíthatják. A PVC-termékek rugalmassá tételére (lágyítására) használt anyagokat széleskörben alkalmazzák (a lakberendezéstől a kábeleken át az autóalkatrészekig vagy az egészségügyig), egyik legfontosabb felhasználási területük azonban ugyancsak az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyag csomagolóanyagok.
Fontos fogalmak a kioldódás kapcsán
- Kioldódási határértékek: az a legnagyobb anyagmennyiség, amely egy anyagból és az abból készült tárgyakból élelmiszerre kerülhet. E határértékek kifejezése a következőképpen történik: milligrammban megadott anyag per kilogrammban megadott élelmiszer (mg/kg).
- Mutagén: olyan fizikai vagy kémiai anyag, amely megváltoztatja egy szervezet genetikai állományát, a természetes háttérszint fölé emelve ezzel a mutációk gyakoriságát.
- Karcinogén: olyan anyag, amely közvetlenül érintett a rák előidézésében.
- Nanotechnológiai anyagok: természetes úton, véletlenül vagy gyártás révén létrejövő anyag, amely részecskéi az 1–100 nm-es mérettartományba esnek.
Mit mondanak a törvények?
Az ellenőrzést az Európai Unióban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/04/EK keretrendelet és a 10/2011/EK rendelete, Magyarországon pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályozza. A jogszabályok kioldódási határértékeket állapítanak meg a csomagoláshoz használt anyagokra vonatkozóan, hogy az azokból az élelmiszerekbe kioldódó vegyületek ne veszélyeztessék az emberi egészséget; ne idézzenek elő elfogadhatatlan változást az élelmiszer összetételében, és az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak romlását se okozzák. Ezeket a csomagolóanyagokat gyártó vállalatoknak is be kell tartaniuk.
Az ellenőrzés során elengedhetetlenek a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok, amelyeket a csomagolóanyagokkal kapcsolatba lépő élelmiszeréhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, úgynevezett élelmiszer-utánzó modelloldatok segítségével végzik el, így mérik meg a szakemberek az oldatba kerülő összes komponens mennyiségét.
Mire figyeljen a fogyasztó?
- Élelmiszerbiztonsági és laboratóriumi szakemberek gyakran ismételt tanácsa, hogy a kibontott élelmiszert lehetőleg abban a csomagolásban tároljuk, amelyben forgalomba hozták, ezeket az anyagokat ugyanis minden bizonnyal már ellenőrizték laboratóriumban, és megfelelnek az EU-ban érvényes élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
- Az élelmiszert tehát a csomagoláson feltüntetett módon kell tárolni, mindenképpen kerüljük 2-as vagy 7-es kóddal rendelkező edényeket.
- Ugyancsak fontos javaslat, hogy amennyiben lehetséges, kerüljük a műanyag edények használatát. Számos élelmiszer ugyanis rendkívül agresszív oldóhatással rendelkezik (ilyenek például a különböző ecetes savanyúságok vagy az alkoholok), amelyek a műanyagból számos káros komponenst oldhat ki.
- Figyeljünk arra, hogy a műanyag edény ne legyen karcos vagy kopott, ez ugyanis növelheti az élelmiszerbiztonsági kockázatot.
- Ételrendelésnél szintén törekedjünk arra, hogy ne egyszer használatos műanyagedényekben hozzák ki a kiválasztott ebédet, mert az nem csak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem az újramelegítésnél is problémás lehet.
A mikrohullámú sütőben való használat ugyanis kifejezetten veszélyes lehet, ha nem arra alkalmas műanyagedényben történik.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezeket az ételeket soha nem teszi mikróba, ha ezt megtudja!
