Mosollyal mindent elérhetünk?
A mosoly hatalma... Megszépít, egészségesebbé és boldogabbá tesz a mosoly, a nevetés – Napjainkban mégis fukarkodunk vele. Sok esetben csak a bocsánatkérő vagy a műmosoly jut nekünk.
Milyen szép is volt, amikor még gyermekek voltunk: a kis ember nem mérlegeli, miért kellene vagy miért nem kéne mosolyognia, teli torokból kacag, vigyorog mindenkire – és jókedvre is deríti a környezetét. Itt van a kutya elásva: ha mosolygunk másokra és visszamosolyognak ránk, máris megszépítettük életünk egy pillanatát. Mogorva tekintetek közt élni egyáltalán nem könnyű!
Felnőve sajnos a gyerekek is megváltoznak, szembesülnek dolgokkal, helyzetekkel, élményekkel, történik életükben néhány olyan esemény, amely elszomorítja, letöri őket – a mosolygás természetessége eltűnik. Már nem képes olyan önzetlenül jókedvet varázsolni az ember, magának sem, hát még másoknak.
Pedig a mosoly, a nevetés, amely jót tesz a lelkünknek, nemcsak egészséges, ragadós is. Ajándék, amelyet a másik embernek adunk, és képesek vagyunk vele felvidítani őt. A mosoly természetes és az egyik legkifejezőbb megnyilvánulásunk a világon. Sok helyzet van azonban, amikor a mosoly nemcsak egy baráti gesztus, hanem várunk is valamit érte. A kisgyermek például törődést, ennivalót vár, a felnőttek jó benyomást akarnak kelteni vele, meg akarják nyerni maguknak a másikat, vagy el próbálják rejteni vele tényleges érzéseiket.
Őszinte- és műmosoly
A valódi mosolyt egyszerű megkülönböztetni az őszintétlentől. A mosolygás egyetlen izom munkája – a szájszeglet megemelkedik, és szarkalábak alakulnak ki a szemünk körül. Így a szemünk és arcunk is tükrözi, milyen mosolyról is van szó valójában.
A spontán mosoly azoknál figyelhető meg, akik igazán jól érzik magukat. Nemcsak a szájzuguk emelkedik meg kissé, amikor nevetnek, hanem a fogak is látszanak, a szem pedig ragyog. A tartózkodó mosolynál csukva marad a száj, kissé felfelé mozdul a szájzug. Barátságosnak tűnik az illető, de nem túlságosan nyílt. Az erőltetett mosolynál nem megy fel a szemig a mosoly, csak a járomcsontig, és pofazacskó keletkezik. Az ázsiai népek sajátossága. A bátor mosoly is ilyen, amely valójában a szomorúság elrejtésére szolgál.
Az ironikus mosolynál a szájszeglet kissé lefelé mozdul. A bocsánatkérő mosoly esetében megemelkedik a szájzug, de a szem kifejezéstelen marad – gyakori a nőknél. A műmosoly viszont a fogadásokon és ehhez hasonló társasági eseményeken figyelhető meg – jókedvet színlelő mosolynak is nevethetnénk. A rutinos mosoly egy begyakorolt és tudatosan finomított mozdulat, melyet leginkább a színészek és a műsorvezetők tudnak alkalmazni.
Mosolyogj, és egészséges maradsz!
A mosolygó ember vonzóvá és sugárzóvá válik, hangulata átragad másokra is. A mosolygás és a nevetés jót tesz a léleknek és erősíti az immunrendszert, mivel a szervezetben hangulatjavító hormon, endorfin termelődik. A nevetéshez izommunka kell, amely javítja az agy vérellátását – ezáltal több oxigénhez és hormonhoz jut, többek között a szerotonin nevű boldogsághormonhoz.
Megfigyelhető, hogy ha az embernek nehezére is esik mosolyogni, de például gyakorolgatja a mozdulatot a tükörben reggel, a kezdetben erőltetett mosolygás után valóban jobb kedve lesz. Lényeg tehát: mosolyra fel!
Az eredeti cikk itt olvasható:
Szerző: Adrina
