Mit kellene tenni, ha jelentős radioaktív anyag kerülne a levegőbe? Ezt tanácsolja a szakértő

Milyen hatással lehetne egy ukrajnai atomerőmű balesete Magyarországra? Mit kellene tennünk? A BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője válaszolt a kérdésre.

Az orosz-ukrán háború, és az Ukrajna területén lévő atomerőművek, többek között a csernobili megszállása, valamint a zaporizzsjai támadása sokakban félelmet keltett, és egy esetleges atomkatasztrófától tartanak. Ahogy arról már mi is írtunk, ennek hatására megnőtt a jódkészítmények iránt a kereslet a gyógyszertárakban is.

Mikor okozhat problémát egy atomreaktor?

Dr. prof. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára írt arról a blogján mi lenne a teendő, ha sugárveszélyeztetett terület lenne Magyarország. A szakember a 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett, és a fukushimai balesetet követően pedig az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában.

A szakértő leírta, hogy az atomerőműveket különböző üzemzavarra, belső és külső eredetű kezdeti eseményre méretezik, amiket képesek lekezelni a biztonsági rendszerek anélkül, hogy ennek nagy radioaktív kibocsátás lenne az eredménye. Gond azonban többek között akkor lehet, ha például egy atomerőmű hűtővíz és üzemzavari villamosenergia-ellátás nélkül marad - ahogy ez a fukushimai atomerőmű esetében is történt.

Ilyenkor megsérülhet a reaktor üzemanyaga, és sérülhetnek azok az ún. mérnöki gátak, amelyek a radioaktivitás benntartását szolgálják, ezzel együtt pedig nagyobb mennyiségű radioaktív anyag juthat a környezetbe. Aszódi Attila hozzátette, hogy a csernobilihoz hasonló eset ma már nem történhetne meg:

Fontos hangsúlyozni, hogy olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő vízhűtésű vízmoderálású reaktorokban.

Aszódi azt is kihangsúlyozza, hogy a jelenleg Ukrajnában működő reaktorok balesete nem okozhat a csernobilit megközelítő kibocsátást:

"A csernobili reaktorok grafitmoderálású vízhűtésű reaktorok voltak, amelyekben egy nagyon kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, az ún. pozitív üregtényező tette lehetővé a reaktor megszaladását (azaz teljesítményének hirtelen, óriási növekedését), felrobbanását, majd a reaktorban lévő több ezer tonna grafit 10 napig tartó tüze fokozta a radioaktív anyagok környezeti kibocsátását és a magas légkörbe feljutva a távolra való elterjedését.

Az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincsen meg ez a kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, és nincsen bennük grafit sem, ami hosszú ideig éghetne: ezeknek a reaktoroknak a moderátora víz."

A szakember azt is kiemeli, hogy még ha a levegőbe is jutna radioaktív vegyület, az a terjedés során hígul. A szennyeződést egyébként nem is feltétlen a távolsági viszonyok határozzák meg - természetesen, ez is tényező -, hanem a légáramlatok és a csapadékviszonyok, hiszen ezeken múlik, hogy a levegőből a földre is jut-e a sugárzásból. Hozzáteszi, hogy amikor egy atomerőmű megsérül, rendszerint annak 3-10 kilométeres körzetében van akkora sugárzás, hogy lakosságvédelmi intézkedéseket legyen szükséges elrendelni.

Felkészült Magyarország egy nukleáris baleset kezelésére?

A szakember szerint "Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. Nukleáris baleset alatt olyan, potenciálisan radioaktív anyag kibocsátásával járó eseményeket értünk, amelyek nukleáris létesítményt, atomreaktort vagy nukleáris üzemanyagot érintenek, míg a radiológiai balesetek más (orvosi, ipari, kutatási, stb. célú) sugárforrások alkalmazása esetén következhetnek be és okozhatnak esetleg többlet sugárterhelést."

De melyik szerv az, ami probléma esetén a védelmet biztosítaná? Mire kire lehetne számítani, ha egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe? Aszódi így folytatja:

A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja, különböző központi, ágazati, területi és helyi szervek segítségével. Ezek a szervek tipikusan a Katasztrófavédelem segítségével működnek, szükség lehet központi vagy ágazati Operatív Törzs felállítására, működhetnek az érintett területen területi vagy helyi védelmi bizottságok. Az ONER működőképességét rendszeres gyakorlatok segítségével tesztelik."

Ha nukleáris anyag kerülne a levegőbe, lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el. Ezek egy része ún. sürgős védelmi intézkedés, amelyek alkalmazására rövid idő, esetleg csak néhány óra / néhány nap áll rendelkezésre. Ilyen lehet az evakuálás vagy éppen az otthon maradás, nyílászárók bezárása. Hosszabb távon pedig egyes szennyeződött élelmiszerek, mint például a gabona fogyasztását tiltanák.

Mi a helyzet a jódtablettával?

A szakember felhívja arra a figyelmet, hogy működő reaktorban bekövetkezett baleset esetén lenne értelme jódtablettát alkalmazni:

A jód egyes izotópjai az atomerőművi baleseti kibocsátás esetén nagy hányadát adják a lakossági sugárterhelésnek a pajzsmirigybe épülésen keresztül, és ezzel növelik a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát.

Ha például most lenne számottevő kibocsátás a csernobili atomerőműből, abban nem lenne radioaktív jód-131, mert az csak működő reaktorban keletkezik és 8 napos felezési idővel bomlik, így a csernobili reaktorok kiégett üzemanyagában egykoron megtalálható jód-131 mára már teljesen lebomlott.

Fontos eszköz lehet a radioaktív jódkibocsátással járó radiológiai esemény közelében élő lakosság sugárártalmának csökkentésében az inaktív jódot tartalmazó jódtabletták kiosztása és bevétele. Ennek célja az, hogy még a radioaktív jóddal való találkozás, a radioaktív jód felvétele előtt feltöltse a pajzsmirigy jódraktárait stabil, nem sugárzó jóddal, így a baleset során a környezetbe kerülő radioaktív jód már nem tud beépülni a pajzsmirigybe.

"Fontos tudni, hogy a jódtabletta csak egy rövid időablakban, néhány órával a radioaktív jód felvétele előtt vagy közvetlenül utána alkalmazva hatásos és csak ott indokolt, ahol a lakosság nagyobb mennyiségben találkozhat radioaktív jóddal. Ráadásul a lakosság egy kis részénél a nagyobb mennyiségű inaktív jód bevitele allergiás reakciókat válthat ki, illetve mellékhatásként kis eséllyel pajzsmirigy-problémákat is okozhat. Emiatt a stabil jód nagy adagját csak akkor célszerű bevenni és csak azoknak, amikor és akik számára a hatóságok azt elrendelik! Magyarországon ekkor történik a központi raktárakban tárolt jódtabletták kiosztása is.

Összefoglalva tehát a jódtabletta nem egy univerzális „sugárzás elleni szer”, hanem akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat."

A szakember szerint laikusként sok félreértés adódhat abból, ha saját sugárzásmérőt veszünk, ezért jobb, ha azt a hatóságokra bízzuk, és azo általuk mért adatokat figyeljük. A magyar sugárzásmérő hálózat online adatait az alábbiakban érheti el:

https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/hattersugarzas/aktualis_adatsor

https://www.met.hu/levegokornyezet/gammadozis_teljesitmeny/magyar/