Ne gondolja, hogy felhős időben biztonságban van! Ilyen sok mindenen múlik a napsugárzás ereje
Azt tudjuk, hogy jellemzően a dél körüli órákban a legerősebb és legkárosabb a nap, de sok más tényező is befolyásolja.
A napból származó ultraibolya (UV) sugárzás mennyisége, ami eléri a Földet, ezáltal pedig az UV-index, több tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabb, hogy melyik napszakban és melyik évszakban vagyunk.
- Az UV-sugárzás általában a dél körüli órákban a legerősebb, míg kora reggel és késő délután/este kevésbé erős.
- Nyáron az UV-sugárzás összes napi mennyiségének kb. 20-30%-a 11:00 és 13:00 óra között,
- míg 75%-a 9:00 és 15:00 óra között érkezik (napsütési idő, nem helyi idő).
A mérsékelt övi térségekben jelentősek az évszakok közötti különbségek a tekintetben, hogy milyen mértékű UV-sugárzás éri el a Föld felszínét, az Egyenlítőhöz közeledve azonban csökkennek az eltérések.
Egyéb fontos tényezők is befolyásolják az UV-sugárzás erősségét a Föld felszínén:
- Földrajzi szélesség (az Egyenlítőtől távolodva csökken az éves UV-mennyiség).
- Magasság (általánosságban elmondható, hogy felfelé haladva 300 méterenként kb. 4%-kal növekszik a napsütés égető ereje).
- Felszíni visszaverődés (pl. hó, víz) (a hóról az UV-sugárzás akár 85%-a visszaverődik, míg a vízről kb. 5–10%-a; a visszaverődő UV-sugárzás éppúgy károsíthatja a bőrt, mint a közvetlen UV-sugárzás).
- Felhők (az, hogy a felhők milyen mértékben csökkentik a Föld felszínét elérő UV-sugárzást, függ a felhők vastagságától, sűrűségétől és alakjától).
- Légszennyezés (a felhőkhöz hasonlóan a légszennyezésből származó városi szmog is módosítja a Föld felszínét elérő UV-sugárzás mennyiségét).
Egy felhős napon vagy napernyő alatt biztonságban vagyok?
Felhős vagy ködös napokon is le lehet égni, mert az UV-sugárzás akár 80%-a áthalad a felhőkön és a ködön. A strandon használt napernyő az UV-sugárzás kb. 40-50%-át állítja meg. A maradék a napernyőn áthaladva vagy a homokról visszaverődve eléri a bőrt.
Mi az UV-index?
A globális napsugárzási UV-index, vagy egyszerűen UV-index, kifejezi a napból származó ultraibolya (UV) sugárzás mért vagy előre jelzett mennyiségét/intenzitását egy bizonyos helyen, egy bizonyos napon.
Számos országban bemondják a napi időjárás-jelentésben, különösen nyáron, annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a nap intenzitásáról és a nap elleni védekezéssel kapcsolatban teendő szükséges intézkedésekről. Az interneten található számos időjárás-jelentésben közölnek információt az UV-indexről.
Mennyi napozás tekinthető „túl soknak”?
A napozás minden mennyiségben károsítja a bőrt valamilyen mértékben. A testünk általában képes helyrehozni a kárt. Ez azonban igen nehéz, ha súlyos a károsodás.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mit jelent a „túl sok napozás”, mert ez olyan egyéni jellemzőktől is függ, mint a bőrtípus, a nap erőssége, valamint, hogy hol vagyunk (ultraibolya index; UVI). A károsodás mértéke arányosan növekszik a napozás időtartamának hosszával, és erősebb a károsodás, ha a kitettségre olyan időszakban kerül sor, amikor nagyon erős a nap, például dél körül, amikor a legmelegebb van (11:00 óra és 15:00 óra között), valamint a nyári hónapokban. Például amikor az UV-index 6, ami dél körül gyakori tavasszal és nyáron, egy 1-es vagy 2-es bőrtípusú ember bőre 10-15 perc alatt leég.
Ha kimegyünk a napra, gondoskodjunk a test leginkább kitett részeinek – arc, nyak és kezek – védelméről. Aki leég, az a biztonságost meghaladó mértékben kitette magát a napsugárzásnak. Akkor is előfordulhat azonban, hogy túlságosan kitettük magunkat a napsugárzásnak, ha nem égünk le. A gyakori leégések, különösen gyerekkorban és serdülőkorban, az élet későbbi szakaszában kialakuló bőrrák kockázatának jelentős növekedésével hozhatók összefüggésbe. Az ultraibolya (UV) sugárzásnak való bármilyen mértékű kitettség minden életkorban növeli a bőrrák kockázatát.
Olvasta már?
Fényvédelem és napozás: így barnulhat egészségesen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
