Mi vezérli döntéseinket?

Valójában mi vezérli a döntéseinket? Évtizedeken át uralkodott az a nézet a tudósok között, hogy döntéshozáskor az emberek figyelmen kívül hagyják a logikát, helyette inkább a megérzéseikre hagyatkoznak. A franciaországi Toulouse Egyetem pszichológusa, Wim De Neys azonban új teóriával állt elő, amiről a Perspectives on Psychological Science című szaklapban számolt be.

Az érveléssel és döntéshozással kapcsolatos következtetéseiket a pszichológusok részben az alábbi szituációval kapcsolatos véleményekre alapozták mindeddig.

Adott egy 34 éves intelligens, precíz férfi, akinek nincs túl sok képzelőereje és nem igazán életteli. Az iskolában a matematika volt az erőssége, ugyanakkor társadalomtudományokból és a humán tárgyakból gyenge volt. A kérdés, hogy vajon melyik állítás igaz erre a férfira: szabadidejében egy rockegyüttesben játszik, vagy könyvelő és szabadidejében egy rock együttesben játszik. A legtöbb ember a könyvelőkkel kapcsolatos sztereotípiái alapján a második válaszra tippel, holott valójában bármi más is lehetne a férfi foglalkozása, és sokkal nagyobb az esély arra, hogy csak az egyik állítás igaz rá, vagyis az, hogy szabadidejében zenél.

Ez alapján a kutatók úgy gondolták, az emberek döntéshozáskor nem igazán támaszkodnak a logikájukra, De Neys szerint azonban az igazság ennél komplikáltabb. A szakember szerint ha az emberek a fentihez hasonló kérdéssel szembesülnek, van egy olyan érzésük, hogy valami nem stimmel, valami gyanús a történetben, és ez az érzésük az agyukban is feltérképezhető, ilyenkor ugyanis agyuk azon része aktív, amely a konfliktusokat kezeli. De Neys szerint ez az érzés egy ösztönösen logikus megérzésből jön, vagyis voltaképpen mégis a logikánk vezérel minket.

Más tudósok azt is megállapították, hogy a gyerekek már egészen kicsi korban logikusan gondolkodnak. Egy tanulmányban például nyolc hónapos kicsiket figyeltek meg, akik meglepődtek azon, ha valaki egy zömében fehér golyókkal teli dobozból többségében piros golyókat húzott ki. De Neys elképzelhetőnek tartja, hogy ez a velünk született logika felnőttkorban is megmarad bennünk és segít minket a döntéshozatalok során.