Melyik édesítőszer a legjobb? Ezek ajánlottak cukor helyett a kávéba, de akár sütéshez is

Az édesítőszerek elsősorban a cukorbetegek számára jelenthetnek alternatívát a cukor helyett az édes íz kiváltására, de a fogyókúrázóknak, egészséges életmódot folytatóknak is jó alterantíva az édesítésre. Mit kell tudni a különféle édesítőkről?

Az édesítőszerek élelmiszer-adalékanyagok, melyek kódszámai az E-számok kódrendszerében az E900-as csoportba sorolva találhatók.

Fontosabb-e az íz?

Ahogy az egy korábbi, 2016-os kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság köréből egyre többen használják az édesítőszereket, elsősorban az italok édesítéséhez. A válaszadók 31%-a ételek és italok ízesítéséhez egyaránt alkalmazza az édesítőket, 8 %-uk csak ételekbe, míg 27%-uk csak italokba teszi.

A kutatás rámutat arra is, hogy az édesítőszer kiválasztásánál az íz a döntő szempont, a kellemes, cukorra emlékeztető íz még az energiatartalomnál is fontosabb.

Édesítőszer-fajták: energiamentes vagy intenzív

Az intenzív édesítőszerek fő jellemzője, hogy édesítőerejük a cukornál jóval nagyobb, így sokkal kisebb mennyiség is elegendő belőlük az édes íz eléréséhez. Találunk köztük természetes (pl. taumatin) és mesterséges (pl. szacharin, aszpartám) eredetűeket.

Megjelenési formájuk lehet tabletta, por vagy folyadék. Felhasználásuk az élelmiszeriparban igen széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető, mint asztali édesítő, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek, gyümölcskonzervek, dzsemek, sütőipari termékek alkotói lehetnek.

Milyen cukorpótló a legjobb a kávéba?

Ezek a legismertebb és legnépszerűbb természetes vagy természetes eredetű édesítők:

• Méz: bár a méz rendkívül egészséges természetes édesítőnek számít, magas szénhidráttartalma és vércukoremelő hatása gyakorlatilag megegyezik a kristálycukoréval, így cukorbetegek és inzulinrezisztensek számára kerülendőnek számít.
• Almacukor, kókuszvirágcukor, különböző növényi szirupok, mint a datolyaszirup, vagy juharszirup: azok számára javasoltak, akik az egészséges táplálkozásra, egészségtudatosságra törekszenek, és nincs szénhidrátanyagcsere-betegségük. Azonban aki túlsúllyal küzd, vagy cukorbetegség, inzulinrezisztencia következtében hozzáadott cukortól mentes étrendet kell kövessen, semmiféleképpen nem ajánlott ezek közül választania.
• Szítvia: természetes eredetűnek számít, de nem természetes édesítőszer. Ami viszont ettől fontosabb, hogy sokoldalú édesítőszer, amit a legtöbb étel elkészítése során használhatunk. Egy sztívia nevű növény leveleiből nyerik ki. Maga a sztívialevél 30-szor, a belőle kinyert édesítő pedig 300-szor édesebb a cukornál. Kalóriatartalma nincs, szénhidrátot sem tartalmaz, glikémiás indexe pedig nulla, így a vércukorszintet sem emeli. Cukorbetegek, és inzulinrezisztensek is biztonsággal használhatják, bár jellegzetes utóízéhez hozzá kell szokni.
• Glicin: egy a természetben is előforduló legegyszerűbb aminosavról van szó. Előnye, hogy nem emeli meg a vércukorszintet, nem vált ki inzulinválaszt, illetve a már említett (feltételezett) inzulinérzékenyítő hatása is előnyös lehet. Energiatartalma grammonként 4 kcal. Édesítőereje megegyezik a cukoréval. E-száma: E460, az ízfokozók csoportjába tartozik. Nagy mennyiségben azonban emésztőrendszeri panaszokat, például gyomorfájdalmat, hányingert, hányást hasmenést okozhat.

Melyikédesítőszer a legjobb sütésre?

Az édesítőszerek közül a ciklamát, aceszulfám-K, szacharin hőstabil, míg az aszpartám hő hatására bomlik, így ez utóbbival nem érdemes főzni. A sztívia is hőstabil, így sütéshez főzéshez jól használható, bár a sztíviával édesített piskóta például nem biztos, hogy sikert arat a zöldes színe, jellegzetes utóíze miatt. Kiváló viszont limonádék, turmixok, mártások, tea, kávé, pudingok, joghurtok, sütemények édesítésére. Sütemény készítésénél érdemes szódabikarbónát adni a tésztához, mert a sztíviának nincsen állagjavító tulajdonsága. Nem karamellizálható és nem futtatja fel az élesztőt. Túl nagy mennyiségben, zavaró lehet a kesernyés utóíze. Az eritirit és a xilit is jól alkalmazhatóak sütéshez-főzéshez, de egyik sem karamellizálható, nem futtatják fel az élesztőt - mindkettő a kristálycukorhoz hasonló formában kapható.

Az eritrit nehezen oldódik, hideg össztevős receptekhez ne használjuk, vagy érdemes megőrölni felhasználás előtt. Édesítőereje hasonlít a cukorhoz, viszont enyhe hűsítő hatás kíséri az ízért, ami tésztáknál nem olyan előnyös.

Bár a legtöbb cukoralkohol a cukorhoz hasonlóan használható sütésre-főzésre, érdemes szem előtt tartani, hogy:

• szorbitból a kristálycukorhoz képest kétszer annyit kell adagolni az ételhez.
• az eritrit, xilit az élesztővel készült tésztákhoz csak úgy használható fel, ha az élesztőt előbb folyadékban oldjuk fel. A tészta kelési ideje hosszabb lesz.

Cukoralkohol: mennyit lehet enni belőle?

Az ajánlott dózisa egyelőre nem ismert, túlzott fogyasztása azonban nem javasolható, mivel hosszú távú alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Azonban napi 1-2 mokkáskanálnyi mennyiségben, kávéba/teába biztonsággal beilleszthető az étrendbe.

Az E-számok az adalékanyagok rengetegében is utat mutatnak. Olvasson tovább!

Édesítőszerek: milyen rendeletnek kell megfelelniük?

Az élelmiszer adalékanyagok felhasználását illetően, hazánkban ugyanaz a jogszabály érvényes, mint az Európai Unióban, jelenleg a 1333/2008/EK rendelet írja le az adalékanyagok felhasználásának szabályait.

Az élelmiszercímkén egyéb információkat is fel kell tüntetni, többek közt, hogy az adott édesítőszer "túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet" – ez azokra az élelmiszerekre értendő, melyek 10%-nál nagyobb arányban tartalmaznak hozzáadott cukoralkoholt.

A szigorú EU-s jogszabályok mellett, hazánkban a közétkeztetési rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet) is kitér az édesítőszerek használatára. Közétkeztetésben a három év alatti korcsoportnak nem adható édesítőszer, kivéve a szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőket.

Édesítőszerek biztonságossága

• Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékeli forgalomba hozatal előtt az élelmiszer adalékanyagok biztonságosságát (2002 előtt Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság – SCF)
• Az EFSA folyamatosan újraértékeli a 2009 előtt engedélyezett adalékanyagokat
• EFSA ún. ADI (Acceptable Daily Intake, elfogadható napi bevitel) értéket állapít meg (elegendő adat esetén) kísérleti állatokon végzett toxikológiai vizsgálatok alapján.

EU-ban engedélyezett édesítőszerek

Édesítőszerek

A szacharin volt az első mesterséges intenzív édesítőszer, amelynek felfedezése véletlen volt, Ira Remsen professzor és tanítványa Constantin Fahlberg toluol származékokkal kísérletezett (Johns Hopkins egyetem, 1879) és egyikük vegyszeres kézzel evett az ételnek intenzív édes íze lett. A neve a cukot latin nevéből a saccharum-ból származik.

Természetes eredetű édesítőszerek

Cukoralkoholok (poliolok)

A cukoralkoholok olyan cukorszármazékok, melyekben a keton ill. aldehid csoport helyett hidroxil csoport van. Jellemzőjük, hogy csak részben szívódnak fel, cukrokhoz képest jóval kevesebb energiabevitelt biztosítanak és hűsítő hatásuk van, mivel oldódás közben hőt vonnak el a környezetüktől. További jellemzők a cukorhoz hasonló íz, hőstabilitás, pH stabilitás, hőkezelésre nem barnul, segít megtartani a nedvességet, térfogat, tömeg cukorhoz hasonló így alkalmasak pl. piskóták sütéséhez is, alacsony glikémiás index, viszont nagyobb mennyiségben puffadást, hasmenést okoznak (legkevésbé az eritrit) és kutyáknak nem adható.

Cukoralkoholok felhasználása

• Cukormentes édességek: cukorkák, rágógumik, bevonatok, zselék, karamellek
• Csokoládék*
• Sütőipari termékek*: piskóták, kekszek, müzli szeletek
• Tejtermékek*, fagylaltok*, jégkrémek*
• Dzsemek*: gyümölcsös ízt erősítik
• Asztali édesítőszerek
• Gyógyszerek
• Fogkrémek (xilit)

Hogyan tájékozódhat a fogyasztó?

A tudatos fogyasztót érdekli, hogy mi kerül az asztalára. Az adalékanyag felhasználását fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, az összetevők között - tanácsolja oldalán a Nébih. Érdemes tudni, hogy az E-szám használata nem kötelező, lehet csak az anyag nevét használni. Különösen fontos a jelölés bizonyos fogyasztói csoportok számára, hiszen egyes adalékanyagok az arra érzékeny fogyasztók számára nem tolerálhatók (pl. tartrazin [E102] színezék, tartósítás céljából alkalmazott szulfi tok [E220-228]), ezért nekik minden élelmiszer esetén meg kell bizonyosodniuk, hogy az nem tartalmazza a szóban forgó anyagot. Bár a határérték alatt nem ártalmasak, az adalékanyagok együtt es, és más élelmiszer-összetevők jelenlétében szervezetünkre gyakorolt hatását nehéz megbecsülni. Javasolt ezért a túl sok E-számot tartalmazó termékek kerülése.

Azt viszont kijelenthetjük, hogy az adalékanyagot csak a megengedett mennyiségben tartalmazó termék, a tudomány állása szerint nem jelent veszélyt az átlagos fogyasztó számára. Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben történik, hatásukat folyamatosan újraértékelik, előírásaikat felülvizsgálják. A gyártóknak is érdeke, hogy termékeik biztonságosak legyenek. Napjaink legnagyobb élelmiszerbiztonsági problémáját nem az előírásszerűen használt, engedélyezett adalékanyagok jelentik.

*csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Melyik édesítőszer nem káros? Minden, amit a cukorpótlókról tudni kell

Az édesítőszerek számos formája elérhető a polcokon, és egyre növekszik az alkalmazási területük. Forrás: Shutterstock

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Tünetkereső, tünetellenőrző alkalmazás Forrás: EgészségKalauz

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

édesítőszer