Magas a koleszterinem, ehetek tojást? A szakemberek válaszolnak

2024.06.02.

koleszterin magas koleszetrin tojás LDL HDL tojásfogyasztás érelmeszesedés egészséges táplálkozás

magas koleszterin ellen tojás D-vitamin HDL, LDL

A tojást a múlt század végén hozták összefüggésbe több betegséggel, ezért emiatt sokan kerülni kezdték.

A tojás felelős a magas koleszterinszintért? Érelmeszesedést okoz?

A legújabb eredmények kapcsán azonban érdemes átgondolni a korábbi feltételezéseket, és rehabilitálni a tojást.

A hazai tojásfogyasztás kisebb megingásoktól eltekintve harmadik évtizede folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 80-as években még közel 400, addig 2013-ban már csak 214 tojást ettünk meg Magyarországon fejenként egy év alatt. A számok mögött talán az is állhat, hogy sokan a magas koleszterinszint kialakulásának elsődleges okát látják benne, és a megemelkedett vérzsírszinteket mutató laborlelet után azonnal felhagynak a fogyasztásával. Ám a korábbi vizsgálatokkal ellentétben úgy tűnik, ennek nincs igazából értelme.

A tojásról számokban

Az átlagos tyúktojás 60 grammot nyom, aminek a héj körülbelül a 11, a fehérje az 58, a sárgája pedig a 31 százalékát teszi ki. A tojásfehérjének igazából csak a tizede az igazi fehérje, a többit víz alkotja, míg a tojássárgájának már csak a fele víz, a többi nagyrészt (30 százalékban) zsír, egyötöd részben pedig fehérje. A tojásban darabonként körülbelül 5,4 gramm fehérje és 4,8 gramm zsír található, ami 68 kcal, azaz 286 kJ energiát jelent - persze mindez függ a méretétől is.

A tojásban számos hasznos tápanyag található meg. Kiemelkedő a D-vitamin tartalma, de van benne B12, B6, A- és E-vitamin valamint folsav, az ásványi anyagok közül pedig vas, cink, kalcium és kálium mellett antioxidáns hatású szelén (a hasznos tápanyagok mennyisége természetesen függ a tyúkok tartási körülményétől és takarmányozásától is). Egy közepes tojás körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz, ami szinte kizárólag a sárgájában található meg.

- A magasnak gondolt koleszterintartalom volt az oka a korábbi aggodalomnak, hogy a tojás – és más koleszterinben gazdag élelmiszer – fogyasztása megemelheti a koleszterinszintet, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek növekvő gyakoriságával jár együtt – ismerteti Antal Emese dietetikus- szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Ma már úgy látjuk, hogy az étrendünkben található koleszterin kevésbé járul hozzá a vér koleszterinszintjének növeléséhez.

A legutóbbi kutatások eredményeként azt is tudjuk, hogy a rendszeres, de mérsékelt tojásfogyasztás (napi 1 darab) nem hozható kapcsolatba sem a magas koleszterinszinttel, sem az érelmeszesedéssel egészséges emberek esetén.

Elképzelhető viszont, hogy a magasabb tojásfogyasztás növeli a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, illetve meglévő cukorbetegség esetén hozzájárulhat a szív- és érrendszeri panaszok gyakoriságának növekedéséhez.

Így a táplálkozással foglalkozó kutatók szerint a tojásfogyasztás az egészséges, kiegyensúlyozott étrend része lehet, sőt számos előnnyel is járhat – foglalja össze a dietetikus.

Fogyókúrához is hasznos lehet

Ismert tény, hogy a magasabb fehérjetartalmú ételek fokozzák a jóllakottságérzést. Kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a tojásfogyasztás befolyásolja-e az energiabevitelünket, és úgy találták, hogy akik tojást reggeliznek, általában kevesebb energiát visznek be a nap további részében.

Arra is rámutattak, hogy a fogyókúrázóknál hasznos lehet tojást vagy abból készült ételt reggelizni, mivel az azonos kalóriatartalmú étrendekhez hasonlítva hosszabb távon (legalább nyolc hét) több felesleges súlyt adhatnak le.

Ha minden nap fogyasztunk tojást, azzal a szemünket is védhetjük. Egy kutatásban 12 héten át heti hat tojást fogyasztó embereket vizsgáltak, és úgy találták, hogy vérükben megemelkedett az úgynevezett zeaxantin szintje, valamint a szemben található makuláris pigment optikai sűrűsége is nőtt. A zeaxantin a karotinoidok csoportjába tartozik, és egy másik hasonló típusú vegyülettel, a luteinnel együtt található meg a tojásban.

A kutatók szerint ennek a két anyagnak köszönhető, hogy a tojás bizonyos fokú védelmet nyújthat az időskori makuladegenerációnak (AMD) nevezett, vakságot okozó betegség ellen.

A boltok polcain sokféle tojást találunk, köztük olyat is, amelyben a doboz felirata szerint több E-vitamin, szelén vagy éppen omega-3 zsírsav van. Sokan kételkednek azonban abban, hogy valóban így van, pedig lehetséges. A tyúkoknak adott speciális takarmánnyal elérhető például a magasabb DHA (dokozahexaénsav) tartalom.

Ez a többszörösen telítetlen zsírsav fontos a látáshoz, a szív- és érrendszer egészséges működéséhez és az agy, valamint az idegrendszer fejlődéséhez. Tehát a tojás rendszeres, a kiegyensúlyozott étrend részeként történő fogyasztása valóban okosabbá tehet minket.

A tojásban létfontosságú, esszenciális aminosavakat, a látásunkat védő, antioxidáns hatású luteint és zeaxantinttalálunk. Fehérjetartalma könnyen emészthető, a benne lévő koleszterintől pedig nem kell tartanunk, feltéve, ha nem zsíros, pontosabban telített zsírsavakban gazdag ételek részeként fogyasztjuk.

Tehát a szalonnás rántottát tükörtojásra, zöldséges omlettre vagy főtt tojásra cserélve a kiegyensúlyozott étrend része lehet.

A „jó” és a „rossz” koleszterin

A koleszterin a vérben többnyire szállítómolekulákba, úgynevezett lipoproteinekbe csomagolva kering. A koleszterint szállító lipoproteineknek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL).

A HDL-koleszterin – „jó" koleszterin: a HDL a koleszterin visszaszállítását végzi a májba, ahol annak ártalmatlanítása történik, így a koleszterin kiürül a vénákból. Az LDL-koleszterin - „rossz” koleszterin: az LDL-koleszterin a májtól halad a perifériák felé, így felszaporodása magas koleszterinszintet okoz az artériákban.

A magas koleszterinszint kiváltó okai

Magas koleszterinszintről akkor beszélünk, ha a vérben túl sok LDL-koleszterin kering (az alsó határ 3 mmol/l), és lerakódva plakkokat képez az erek falában. A lerakódás rontja az érfal rugalmasságát és beszűkiti az ereket, ezzel akadályozva a vér áramlását. Idővel elzárhatja az artériákat, ami vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.