Legyünk hát jobbak, s higgyünk…?
Kedves Olvasók, nem könnyű Karácsony küszöbén bármi nem elkoptatottat mondani. Juhász Gyula szép verséből vettem kölcsön e sort, igaz a végén a kérdőjelet magam tettem hozzá. Egészségről – betegségről beszélünk mindig, erről szól egész életünk, munkánk. Kapunk is cserébe – köszönettel – sok-sok visszajelzést, kérdést, kommentárt, hogy ne csak mi üzenjünk a "Fal" túloldalára, hanem Önök is megszólaljanak, elmondják, kit mi bánt, ki minek örül, milyen baja, betegsége van, ha nem neki, hát éppen szeretteinek, akiken így szeretne segíteni.
Egészség? Épp a minap láttam egy videót, ahol egy idősebb orvosnő arról beszélt, hogy a sok betegség és probléma között lassan elfelejtjük, mi is az egészség... és hogy miért is élünk. Világunk ebből a szempontból nagyon is "betegségközpontú" lett, erről szól szinte minden, az európai, nyugati orvoslás legfontosabb alapelve ez: ha beteg vagy, fordulj orvoshoz... Mit tehetünk még?
Karácsony a keresztény hit szerint a születés (és egyben az anyaság) ünnepe is, hát induljunk innen, ebből a gondolatból. Az anya és a gyermek - szándékosan nem nagybetűvel most – egy új kezdet, egy új lehetőség, a gyökerek, az ősök, a gének, minden egy pillanatba összesűrűsödve adódik át. És a nagy lehetőség: lehet egészségesen élni. Lehet? Számos reklám zúdul ránk, ígérve csodákat, álomvilág-tisztaságot, felhőtlenséget, mosolyt, illúziókat. Mit érnek?
Már a terhesség tervezésekor... hát igen, ami megtehető emberileg, tegye meg a nő, az anyuka. Ha mást nem, de ne stresszeljen, ne dohányozzon, szándékos "önsorsrontásba" ne menjen bele, igyekezzen vigyázni magára – és a magzatra, legyen óvatosabb, lassítson, gondolja meg mit tesz, kérjen segítséget ha kell, meditáljon néha, forduljon az örök dolgok felé, lépjen túl a napi gondokon, ha nem is hosszabb időre, de legalább minden nap néhány percre.
Anyukák, énekeljetek a babáitoknak! – üzente a közönségnek Szalóki Ági az egyik koncertjén, igen, ez nagyon tetszett nekem, van benne valami nagyon ősi dolog, az ének, a dallam, a ringatás és a ritmus. Ősi gyökerei vannak az egészségnek is, nem lenne szabad ezt elfelejtenünk, elhagynunk!
Sok-sok "orvos válaszol" levélből, kérdésből szinte átsüt az igazi probléma, betegek lettünk – mert elfelejtünk igazi módon élni, és a valós értékekkel foglalkozni, önmagunkban, és családunkban, szeretteinkben is. Mikor volt utoljára közös ünnep? Egy jó beszélgetés a tűz mellett a kertben, vagy csak épp egy közösen megünnepelt születésnap, szalagavató, bármi ami szép, és örömteli? Mikor van, hogy nem gondolunk csak napi harcainkra, küzdelmekre, a fennmaradásért, azért hogy ki tudjuk fizetni a számlákat... persze fontos az is, de lépjünk túl, és nézzünk fel néha... az égre is.
Boldog, örömteli és szép Karácsonyt kívánok Önöknek, családjaiknak, gondolván élőkre és elmentekre, akiket szeretünk, és akik mindig velünk vannak és maradnak.
Üdvözlettel:
Dr. Székely Gábor, a szerkesztő
