Krómhiány: cukorbetegséget is okozhat
Az egyik legtitokzatosabb mikrotápanyag, amelyről szinte alig tudunk valamit. Létezik-e egyáltalán hiánybetegsége, és ha igen, miért pont a cukorbetegek veszélyeztetettek leginkább?
Bár a krómot már a 18. század óta ismerik és hasznosítják, szervezetünkben betöltött szerepét csak az 1950-es évektől kezdték elemezni.
A króm, mint mikrotápanyag legfontosabb feladatát az inzulin nevű hormon működésének támogatásában állapították meg, vagyis a króm szükséges a zsír-, fehérje- és szénhidrát-anyagcseréhez. Azonban a szakemberek a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen mechanizmusokhoz, biokémiai folyamatokhoz fontos a króm, és abban sincs egyetértés, hogy nélkülözhetetlen-e egyáltalán a króm az egészségünkhöz.
Lehetünk-e krómhiányosak?
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, létezik-e egyáltalán krómhiány: egyesek szerint ez a tünetegyüttes annyira ritka, hogy nem is nevezhető igazi problémának.Mások viszont úgy tartják, hogy a felnőttek akár 50 százaléka is krómhiányos lehet.
Bár krómból rendkívül kevés szükséges a szervezetünk egészséges működésének fenntartásához, és sok élelmiszerben megtalálható ez a nyomelem (például a teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekben, a kávéban, a brokkoliban, a borban, a zöldbabban), az elfogyasztott króm mindössze néhány százaléka (1-3%) hasznosul, a többi a széklettel távozik.
Azoknál, akik étrendjében nagyon sok a finomított szénhidrát, ez az arány még alacsonyabb, mert a cukor serkenti a króm kiürülését a szervezetünkből. A C-vitamin és a niacin (vagyis a B3-vitamin) azonban javíthatja a króm felszívódását.
A krómhiány lehetséges tünetei között találhatjuk a szénhidrát-anyagcsere zavarait, a fáradékonyságot, az idegességet és hangulatzavarokat. Hosszabb távon a krómhiány összefüggésbe hozható a cukorbetegség kialakulásával, illetve a szív- és érrendszeri panaszok rizikójával.
Kiket érinthet a krómhiány?
Nemcsak attól függ, hogy mennyi króm jut a szervezetünkbe, hogy milyen ételeket fogyasztunk, hanem attól is, hogy ezek az élelmiszerek milyen alapanyagokból és hogyan készültek. Az ételek krómtartalma ugyanis többek között a talaj krómtartalmától is függ, és a krómtartalmú bevonatokkal készült edényekből is bekerülhet ez a mikrotápanyag az ételeinkbe.
Az anyagcsere zavarral küzdők között hamar kialakulnak a hiánybetegségek. Ez nem mese, olvassa el!
A krómhiány rizikóját növelheti az életkor (az idősebbeknél gyakoribb lehet), a zsírban, illetve finomított szénhidrátokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a fertőzések, a fizikai megerőltetés, a stressz, valamint a várandósság és a szoptatás. Valószínűbb a krómhiány az intravénásan táplált kórházi betegeknél, például olyanoknál, akik kómában vannak vagy akiknek rendkívül súlyos bélrendszeri problémái vannak.
Forrás: link.springer.com
Forrás:efsa.eu
Forrás ncbi.nlm.nih.gov
