Középkorúaknál a BMI vagy a testzsírszázalék jelzi jobban az elhízást? Ez az olaszok válasza
Kiderült, hogy középkorúak esetében nem az eddigi BMI határérték a legjobb mutató. Olasz kutatók új szempontokat és határértékeket javasolnak az elhízás szűrésére.
Egy új Olaszországban végzett tanulmány kimutatta, hogy az elhízás meghatározására szolgáló hagyományos BMI határértéke (≥ 30) nem megfelelő középkorú és idősebb felnőttek esetében. A kutatók szerint az elhízás már egy alacsonyabb BMI-nél (≥ 27) is fennállhat ebben a korcsoportban. Az eredményeket az idei Európai Elhízás Kongresszuson (ECO) mutatták be.
A Római Tor Vergata Egyetem, a Modenai és Reggio Emília Egyetem, valamint a Bejrúti Arab Egyetem kutatói végezték a vizsgálatot, amely a hagyományos WHO által megállapított BMI határérték és a testösszetételi szintek közötti összefüggést elemezte az olasz középkorú és idősebb lakosság körében.
Dr. Marwan El Ghoch, a Modenai és Reggio Emília Egyetem Biomedikai, Metabolikus és Idegtudományi Tanszékének professzora mutatta be a kutatás részleteit, eredményeit.
Kutatási módszertan
A kutatók 4800 nem szerinti összetételében vegyes, 40-80 éves résztvevőt vontak be a vizsgálatba. A WHO BMI-besorolása alapján 1087 embernek volt normális testsúlya, 1826-an túlsúlyosak, 1887-en pedig elhízottak. A résztvevőket ezután kategorizálták a kettős energiás röntgenabszorptiometriával (DXA) mért teljes testzsírszázalék alapján, és az elhízást statisztikai elemzéssel jósolták meg.
Az elemzés megállapította, hogy a hagyományos BMI-kritériumok alapján a férfiak körülbelül 38%-ának és a nők 41%-ának BMI-je 30-nál nagyobb, ami elhízásra utal. A testzsírszázalék alapján értékelve azonban a férfiak körülbelül 71%-a, a nők 64%-a bizonyult elhízottnak.
El Ghoch és munkatársai kiszámították, hogy a 40 évesnél idősebb embereknél az elhízás esetén alacsonyabb, 27 körüli BMI-küszöb megfelelőbb lehet, mint a jelenlegi 30-as BMI-küszöb.
Nem elég a BMI, a derék mérete is számít
„Ha kizárólag csak a BMI-érték alapján határozzuk meg az elhízást, és nem vesszük figyelembe a testösszetételt, az nem elegendő. A BMI jó kiindulópont lehet a szűréshez, de meg kell értenünk a zsír és az izmok arányát is a testben” – mondta. „Minden diagnosztikai kritériumnak, amelyet használunk, tükröznie kell a páciens jelenlegi betegségállapotát, és nem csak a jövőbeli betegség kockázatát.
"Őszintén úgy gondolom, hogy ma minden szűrési folyamatnak tartalmaznia kell mind a BMI-t, mind a deréktérfogat arányát. A DXA-vizsgálat nagyszerű dolog speciális környezetben, de rutinszerűen szükségünk van egy olyan mérésre, amely minden országban és kisvárosban minden egészségügyi szolgáltatás esetében érvényes" – foglalta össze.
El Ghoch javasolta, hogy az új határértéket alkalmazzák az elhízás szűrésére Olaszország klinikáin, hiszen ez az új megközelítés jelentős segítséget nyújthat az elhízás pontosabb és időben történő felismerésében, különösen a középkorú és idősebb népesség körében.
A kutatók ugyanakkor nem rejtették el munkájuk néhány korlátját sem, többek között azt, hogy ez egy egyközpontú, keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálat volt, amelyet Olaszország egyik területén végeztek. Nem vették figyelembe a lehetséges zavaró tényezőket, például az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitási mintákat és az alvásgondokat, amelyek mindegyike növelheti az elhízás valószínűségét, és kölcsönhatásba léphet az életkorral összefüggő különbségekkel.
Összegezve
- Olasz kutatók szerint a hagyományos BMI határértékek nem megfelelőek középkorú és idősebb felnőttek esetében.
- A kutatások szerint az elhízás már alacsonyabb BMI-nél is fennállhat a korosabb korosztályban.
- Az eredményeket az Európai Elhízás Kongresszuson mutatták be, ahol új határértékeket javasoltak az elhízás szűrésére Olaszországban.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!