Kényszeres gyűjtögetés: csótányinváziót okoz egy lakó Újpesten
Az egyik társasházban a szomszéd szemetet gyűjt, s lebeszélhetetlenül hordja fel a saját lakásába. Miért teszi ezt? A kényszeres gyűjtögetés pontos orvosi oka tisztázatlan. Többnyire döntési képtelenség áll a háttérben.
Még a sütőben és a tányérokon is csótányok mászkálnak egy újpesti társasházban
A lakók elmondása szerint ez már évek óta gondot okoz, de nem tudnak mit tenni, az idős asszony nem engedi, hogy segítsenek neki. Az ilyen helyzetekre szakosodtak az extrém takarítók, akiket azokhoz a szeméthegyekhez hívják, amihez más nem nyúlna - írta meg a Tények.hu.
A kényszeres gyűjtögetés nem újkeletű dolog jelenség - valóságshow-k is rátaláltak már a témára évekkel ezelőtt, gondoljunk csak az emlékezetes 2009-es realityre, a Hoardersre.
A kényszeres gyűjtögetés egy olyan mentális egészséggel összefüggő állapot, amikor az embernek komoly nehézséget okoz megválni bármilyen tárgytól, amit birtokol: belső szükséget érez arra, hogy megtartsa.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság statisztikái szerint a világ népességének mintegy 2,6 százalékát érinti - egyforma arányban érinti a férfiakat és nőket. Érdekes, hogy a hatvan felettieknél erőteljesebben van jelen, illetve azoknál, akik más mentális problémával, szorongással vagy depresszióval küzdenek. De a gyakoriságot befolyásolhatja egy adott ország kultúrája is.
„A kényszeres gyűjtögetés teljes tehetetlenséggel párosuló stresszt jelenthet akár a családtagoknak, akár a környezetben élőknek – mondta Gregory S. Chasson klinikai szakpszichológus. – Rengeteg frusztráció, harag és teljes értetlenség kavarog azokban, akik ilyet élnek át, és tanácstalanok, hogyan segíthetnének. Nagyon megnehezíti a kapcsolati dinamikát a családtagok között, rengeteg veszekedést szülhet, ami sok esetben oda vezet, hogy a kapcsolatot is megszakítják egymással.”
Egy friss kutatás eredményei szerint a kényszeres gyűjtögetés jelensége jelentősen romlottak a járvány évei alatt. Leginkább a stressz és az otthon töltött pluszidő hibáztatható ezért.
„Általánosságban, az évek alatt azt figyeltem meg, hogy a legtöbb ember, aki segíteni akar a kényszeres gyűjtögetéssel küzdő hozzátartozójának, valójában nem tudja, hogyan tegye. Nincsenek megfelelő eszközeik – mondta Chasson. – A családtagok többsége erkölcsi oldalról nézi a gyűjtögetést, ám az egyén valóban szenved.”
A kényszeres gyűjtögetés főbb tünetei
A kényszeres gyűjtögetés tünetei sok esetben külső szemlélő számára érthetetlenek, például:
- értéktelen dolgok túlzott felhalmozása,
- az összegyűjtött tárgyak rendszerezhetetlensége,
- nehéz döntéshozási folyamat a tárgyak sorsáról,
- a mindennapi életet, tevékenységeket korlátozó halmozás,
- az összegyűjtött tárgyak fokozott védelme, féltése (sok esetben megérinthetetlenek, nem szívesen adják oda másoknak),
- az érintettek kapcsolata szegényes a családtagjaikkal.
Ezek a leggyakrabban gyűjtögetett tárgyak:
- újságok, magazinok,
- könyvek,
- ruhák,
- levelek,
- számlák, nyugták,
- szatyrok, dobozok,
- háztartási eszközök,
- elektronikus adatok.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a tüneteket olvasva magára ismert, vagy a tárgyak felhalmozódása mindennapi nehézséget vagy stresszt okoz Önnek vagy szerettének, akkor keressen fel pszichológust vagy pszichiátert. A területileg illetékes pszichiátriai szakambulancia beutaló nélkül felkereshető. Ha tanácstalan abban, hogy kitől kérhetne segítséget, forduljon háziorvosához, aki a megfelelő szakemberhez tudja Önt irányítani.
A kényszeres gyűjtögetés kiváltó okai
A kényszeres gyűjtögetés pontos oka tisztázatlan. Többnyire döntési képtelenség áll a háttérben. Genetikai, agyi funkcionális eredetet is feltételeznek, autisztikus, perfekcionista (tökéletességre törekvő) személyiség hajlamosít rá, valamint a stresszes életmód is befolyással lehet a betegség kialakulására. A gyűjtögetés más kényszerbetegség tüneteként is felléphet.
Vannak olyan mentális betegségek, melyekhez gyakran társul kényszeres gyűjtögetés (pl. demencia, súlyos depresszió, szkizofrénia). A demencia és a tanulási nehézségek okozta rendszerező, szelektáló hiányosságok is eredményezhetik a tárgyak felhalmozását.
A kényszeres gyűjtögetés az alábbi speciális helyzetekben gyakoribb:
- egyedül élők, főleg időskorban;
- nem házasságban élők;
- nehéz gyermekkort átélt, kevés családi kötelékkel rendelkezők;
- ha a családban előfordult már kényszeres gyűjtögetés;
- zsúfolt otthonban felnövő gyermek, aki nem tanulta meg rendszerezni, szortírozni a körülvevő tárgyakat.
A kényszeres gyűjtögetőt sok esetben az a gondolat vezérli, hogy megtartja az adott tárgyat, mert jó lesz még az valamire, vagy megvásárol valamit, arra hivatkozva, hogy az boldoggá teszi őt, vagy hogy arra később szükség lehet. Adódhatnak olyan élethelyzetek is, például hozzátartozó elvesztésekor, hogy a tárgyakat, amelyek az elvesztett személyre emlékeztetik a beteget, nem engedi kidobni, ezekbe kapaszkodik.
A kényszeres gyűjtögetés lehetséges szövődményei
A kényszeres gyűjtögetés és az ahhoz köthető vásárlás hosszú távon anyagi és párkapcsolati problémákat okozhat, a felgyűlt tárgyak pedig higiéniai gondokat is jelenthetnek, tűzveszélyesek lehetnek, és akár a mindennapi életben is gondot okozhatnak a gyűjtögetőnek (pl. nem tud vendéget fogadni, saját maga is alig fér hozzá fontos dolgokhoz az otthonában).
A kényszeres gyűjtögetés kapcsolatban áll további pszichés zavarokkal, például depresszióval vagy más kényszeres zavarral. Az időskorban gyakoribb szemétgyűjtögetés esetén az önkormányzat és a népegészségügyi szervek segítségére is szükség lehet.
A kényszeres gyűjtögetés diagnosztizálása
A kényszeres gyűjtögetés diagnosztizálása igen nehéz, hiszen számos esetben a beteg nem éli meg gondként a tárgyak felhalmozását, így nem számol be róla szakembernek. A család, illetve a beteg hozzátartozóinak beszámolói, fényképek, videók, illetve a beteggel való részletes elbeszélgetés segíthet a pszichiáter számára a diagnózisalkotásban.
A kényszeres gyűjtögetés kezelése
A kényszeres gyűjtögetés kezelése számos kihívást rejt magában, ugyanis a gyűjtögető sok esetben nem éli meg problémaként a tárgyak felhalmozását, így nincs betegségbelátás sem. Mások pedig, akiket zavar a saját viselkedésük, esetenként nem mernek segítséget kérni, mert szégyellik a helyzetet.
A tünetek enyhe formában tinédzser vagy fiatal felnőtt korban jelentkeznek először, de gyakran előfordul, hogy valamilyen életesemény (pl. válás) váltja ki a kóros felhalmozást. Az idő előrehaladtával egyre kevésbé hatásos a terápia, ezért fontos a korai felismerés és a korai kezelés.
A kényszeres gyűjtögetés leghatásosabb kezelése a pszichoterápia, azon belül is a kognitív viselkedésterápia. Az ülések során a terapeuta segítséget nyújt a betegnek abban, hogy felderítse annak okát, miért kezdett el gyűjtögetni, és hogy miként tudja a viselkedését megváltoztatni. Ezenkívül a szorongásoldó hatású gyógyszerek és egyes antidepresszánsok is enyhíthetik a tüneteket.
Ez is érdekelheti:
- Így segíthetünk egy szenvedélybetegnek kigyógyulni a függőségéből
- Függőségek: ilyen tünetek, viselkedés utal rá, hogy baj van
- Pánikbetegség: ezek a módszerek gyógyszer nélkül enyhíthetik a tüneteket
- Képernyőfüggőség – így választhatja le a gyereket az okoseszközökről a szünidőben
- B-vitamin: ezért érdemes szednie, ha szorongásra, depresszióra hajlamos
- Itt az első ivás előtti pirula: már a vékonybélben elbontja az alkoholt
- Elhízás és lelki gondok - így húzhatja ki a gödörből a pszichológus
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!
