Kék vagy zöld színű vizelet: nem mindig kóros, de legyen gyanús, ha ilyen
Milyen a "normális" vizelet színe, és mit jelez, ha eltér attól? Mutatjuk.
A vizelet színét többféle étel is elszínezheti. Akár még zöldre is.
A vizelet színe árulkodó lehet
A vizelet elsősorban arra utalhat, hogy elegendő folyadékot fogyasztunk-e. Minél sötétebb ugyanis a vizelet színe, annál valószínűbb, hogy túl keveset iszunk, és egyre közelebb vagyunk a dehidratáltsághoz. Arra érdemes tehát törekedni, hogy a vizeletünk színe világos szalmasárga legyen, ez ugyanis a megfelelő folyadékbevitelt jelzi. Bár a dehidratáltság pontos diagnózisához természetesen vérvizsgálat szükséges, ez az önellenőrzés segíthet megelőzni az enyhe dehidratáltsággal összefüggő tüneteket, például a fejfájást vagy a koncentrációs nehézségeket.
Mitől sárga a vizelet?
A vizelet sárga színe egy urobilin nevű vegyületnek köszönhető, mely a bevitt ételek és italok feldolgozásakor keletkező melléktermék, melyet a vesék választanak ki. Ez a sárga szín azonban számos árnyalatban létezhet, az egészen sötét borostyánszínűtől a majdnem teljesen átlátszóig, és az egyes embereknél is folyamatosan változhat a vizelet színe, elsősorban a hidratáltsági állapottól függően. Azonban érdemes rendszeresen megvizsgálni a vizelet színét, mert bizonyos esetekben igencsak árulkodó lehet. Ha pedig a megszokottól nagyon eltérő színt tapasztalunk, minél előbb keressük fel az orvosunkat!
A B-vitamin is színezi a vizeletet
Az élénksárga vizelet például a B-vitaminok nagy mennyiségére utal. Ettől általában nem kell megijedni, a B-vitaminok ugyanis vízben oldódóak, és a felesleg egyszerűen távozik a szervezetünkből. A narancssárga vizelet részben a nagy mennyiségű béta-karotinra utal, de bizonyos gyógyszerek (például antibiotikumok, húgyúti fertőzések kezelésére alkalmazott szerek) mellékhatásaként is jelentkezhet a narancssárga elszíneződés. Ez általában a gyógyszerszedés abbahagyásakor el is múlik. A sötétebb narancssárga, barnás vizelet azonban sárgaságra, májproblémákra utal, de jellegzetes tünete a rhabdomyolisis nevű tünetegyüttesnek, mely a vázizomzat sérülésével van összefüggésben.
Élelmiszerek okozta elszíneződés a vizeletben
A piros, rózsaszínes vizeletet egyrészt okozhatja az étrendünk: bizonyos élelmiszerekben, például a céklában olyan vegyületek találhatóak, melyek a székletünket és a vizeletünket is "megfestik". Ebben az esetben a pirosas vizelet egy-két napon belül elmúlik. Azonban, ha hosszabb ideig is vöröses árnyalatú a vizeletünk, esetleg vérpöttyös, mindenképpen forduljunk orvoshoz, ez ugyanis több súlyos betegség tünete is lehet, a bakteriális fertőzésektől a vesekövekig, a prosztatagyulladástól a vesekövekig, sőt sérülések, vagy fizikai megerőltetés következménye is lehet a véres-piros vizelet.
Veseköve van? A vesekő típusa mondja meg, mi a helyes étrend - olvasson tovább!
Meglepő, de a vizeletünk akár kék vagy zöld színű is lehet
Ezt a leggyakrabban szintén az elfogyasztott ételek, például a spárga okozza. Jóval ritkább, hogy a kék vagy zöld vizelet súlyosabb betegségre, például fertőzésre vagy valamilyen genetikai betegségre utaljon. Ettől csak akkor kell tartani, ha úgy észleljük az elszíneződést, hogy nem ettünk sem spárgát, sem pedig élénk kék színezőanyagot tartalmazó ételeket. Akárcsak a rózsaszín vizelet esetében, az hogy meddig tart a vizelet színének megváltozása, szintén jó iránymutató lehet. Ha ugyanis egy-két nap után visszatér a megszokott sárgás szín, akkor valószínű, hogy az étrendünkben keresendő az eltérés oka.
Ritka betegség a sötét vizelet mögött
Igen ritka, hogy valaki vizelete egészen sötétbarnává vagy feketévé váljon. Ennek a jelenségnek a hátterében egy genetikai rendellenesség, az akut intermittáló porfíria (AIP) áll, mely tulajdonképpen egy enzim hiányára vezethető vissza. A vizelet elszíneződése mellett hasi fájdalmak, hányás, izomfájdalmak, emésztési zavarok, fokozott izzadás, remegés is jelentkezhetnek, és jellegzetesek a pszichés tünetek, például a paranoia, a depresszió, a szorongás, a hallucinációk. Az AIP 100 000 emberből mindössze 5-10-et érint.
Bár nem egyértelmű elszíneződés, a vizelet fehéressé, zavarossá válása általában súlyos bakteriális fertőzésre utal. Természetesen, ezt más tünetek is kísérhetik, például altesti fájdalom, vizeléskor jelentkező égő, csípő érzés, esetenként láz, hidegrázás is.
Vizeletvizsgálat: ezeket az ételeket kerülje előtte
Számtalan okból elrendelhet az orvos vizelet- vagy vérvizsgálatot. Célja lehet ezeknek a szervezet egészségi állapotának felmérése, bizonyos betegségek kiszűrése. Van, amikor egymás után több vizsgálatra is szükség van, hiszen egy-egy minta csak pillanatfelvételt mutat. A bizonyos időközönként elvégzett vizsgálatokkal azonban a szervezet reakcióit is meg lehet figyelni, vagy ellenőrizni lehet a krónikus betegségek progresszióját, vagy éppen azt, hogy mennyire hatásos a javasolt terápia.
Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?
A vér- és vizeletvizsgálatot a háziorvos vagy kezelőorvos rendeli el, ő írja a beutalót és ő jelöli meg, hogy pontosan milyen értékeket vizsgáljanak. Lehetőség van magánintézményben is laborvizsgálatot végeztetni, ez természetesen költségesebb, de nem szükséges hozzá beutaló, és gyakran mi magunk válogathatjuk össze, milyen vizsgálatokat szeretnénk. Sok intézmény kínál különböző szűrőcsomagokat, melyeket úgy állítanak össze, hogy csak bizonyos problémákra (pl. meddőség, PCOS, cukorbetegség, metabolikus szindróma stb.) koncentráljanak az elemzés során.
A vizsgálatokhoz szükséges mintákat, ha máshogyan nem jelzik, kora reggel veszik le. Vizeletet általában otthon kell begyűjteni (lehetőleg reggel). A nőknél bizonyos vizsgálatokat csak a menstruációs ciklus bizonyos szakaszában lehet elvégezni.
Evés, ivás vérvétel és vizeletvizsgálat előtt
Vizsgálattól függ, hogy szabad-e enni előtte. Kérdezzünk rá erre az orvosunknál! Ha csak vizeletet kell leadnunk, általában ugyanúgy ehetünk és ihatunk, mint máskor, azonban azoktól az ételektől és italoktól, melyek megszínezhetik a vizeletet, jobb tartózkodni. Ne együnk a vizsgálat előtti napokban céklát, áfonyát. Bizonyos vitaminok és gyógyszerek is befolyásolhatják az eredményeket, ezekkel kapcsolatban is egyeztessünk az orvosunkkal.
Vérvizsgálat előtt általában 8-12 óráig nem szabad enni, az elfogyasztott ételek ugyanis befolyásolhatnak bizonyos értékeket, például a vércukorszintet vagy a koleszterinszintet. Még a reggeli kávéról, teáról is mondjunk le, sőt a rágógumizás sem javasolt, mert hatással lehet az emésztésre. Akár vér-, akár vizeletvizsgálatra készülünk, igyunk elég vizet! A legjobb, ha rögtön felkelés után, még mintaadás előtt megiszunk legalább egy nagy pohárral.
Olvasta már?
- Természetes cinkpótlás: ilyen kedvező hatások érhetők el vele
- Ha így készít pizzát, akár egy egészet is megehet büntetlenül!
- Ezzel a 6 konyhai praktikával lassítható, vagy gyorsítható a szénhidrátok felszívódása
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezért okozhat nagy bajokat már egy kisebb káliumhiány is!
