Jól járunk a hajdinával!

Hazánkban csupán a középkorban jutott el ez a hasznos növény – a hajdina nemcsak értékes vitaminforrás, de gyógyétrendekhez is ajánlott.

Bár igen sokrétű a felhasználása, Magyarországon kevesen fogyasztanak hajdinát – a pohánka vagy tatárka néven is ismert növényt a gabonafélék közé soroljuk, botanikailag azonban a keserűfűfélék családjába tartozik. Ázsiából, egyes feltételezések szerint Kínából származik, hozzánk a középkorban került, a hódító török és mongol néptörzsek által, messzebbre pedig a tengeri kereskedelem juttatta. Őseink leginkább kását főztek belőle, és a mindennapi étkezések része volt. Gyógynövényboltokban dara formájában árulják, fekete vagy barna, szilikát tartalmú magvait fogyasztjuk.

Kiskertben is lehet termelni, kár, hogy nálunk kevésbé népszerű - talán nehéz hántolhatósága okozza és az, hogy termése sem túlságosan bőséges. Sajnálatos, hogy nem sokat fogyasztunk belőle, mivel igen sokoldalú növény.

Mire is jó a hajdina?

Érdemes közelebbről is megismerkedni a hajdinával, amely nemcsak értékes vitaminforrás, de igen magas az élelmirost-tartalma és kedvező élettani hatású biológiai anyagokkal is bír. Jellemző tápanyaga a szénhidrát – több mint 60 százalékban keményítőt tartalmaz, élelmi rostokat húsz százalékban, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignin. A B-vitamincsoport csaknem minden tagja benne van.

Jelentős E-, B2- és B1-vitaminforrás. Antioxidáns hatású flavonoid és rutin is megtalálható benne - utóbbi hatóanyagával erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert, mivel részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin a vénás betegségek kezelésében, a kapilláris vérzések és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén igen hasznos. A nyomelem-szükséglet is pótolható vele.

Őseink is jól jártak vele

A hajdinát elődeink sikerrel alkalmazták magas vérnyomás kezelésére. Székrekedés elleni étrendhez (élelmirost-tartalma miatt), de ugyanígy a nőknél gyakori Candida albicans fertőzés étrendi kezeléséhez is használják. Magas metionintartalma miatt a hajdinát előszeretettel alkalmazzák gyógyétrendekben – a krónikus májbetegségeknél, vagy a máj elzsírosodásának megelőzésében hasznos, de nagy eséllyel elkerülhető fogyasztásával a vastag- és végbéldaganat, és egyéb daganatos megbetegedések is.

Teljes kiőrlésű mellé hajdina!

Manapság egyre népszerűbbek a nem fehér liszt felhasználásával, hanem teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények – nyugodtan elférhetnének mellettük a polcon a hajdinából sütött termékek is. Egészségesebbek és számos szükséges tápanyaghoz, vitaminhoz juttatnak – a hajdina magját fogyaszthatjuk liszt formájában, nyersen, pörkölve és egészben is.

Talán hallottunk már a hajdinalevesről – mellette azonban létezik többféle népszerű felhasználási módja ennek a növénynek. A magjából süthető lepény, a lisztből sütemények, palacsinta, és természetesen hajdinakása, melyet a darájából készítenek. A hántolt hajdinát Nyugat-Európában köretként is fogyasztják – szomszédainknál, Ausztriában és Németországban is.