Ezért lesz boldogabb az, aki nem is akar nagyon boldog lenni!
Úgy tűnik, hogy mindenki a boldogságot hajkurássza. Csakhogy még ennek is lehet árnyoldala.
Legalábbis ezt állítják a Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent összefoglaló cikk szerzői. A boldogság nem egyetemlegesen jó dolog, felsorolnak négy olyan esetet, amikor a boldogság sötét oldalával találhatja magát szemben az ember.
A boldogságra vágyó emberek számtalan könyv közül válogathatnak az áhított cél elérése érdekében. A küzdelem azonban a visszájára is elsülhet, mondta el June Gruber, a Yale Egyetemről, aki Iris Mauss (Denveri Egyetem) és Maya Tamir (Héber Egyetem) közreműködésével írta meg a cikket. A boldogság sok hátulütője közül az egyik, hogy az érte küszködők a végére gyakran rosszabbul érzik magukat, mint kezdetben.
A felkínált eszközök általában nem rosszak, például, hogy mindennap végig kell gondolni, mi az ami boldogságot okoz, vagy hálával tölt el. "Ha valaki azzal a motivációval és várakozással hajtja végre a gyakorlatokat, hogy feltétlenül boldogabbnak kell lennie tőlük, akkor csalódottá és bánatossá válhat." – mondta Gruber.
Mauss és munkatársai egy kísérlet során újságcikket olvastattak a résztvevők egy részével, mely egekig magasztalta a boldogságot. Ők sokkal rosszabbul érezték magukat egy vidám film megtekintése után, mint azok, akik a boldogságot nem említő cikkeket olvastak előtte. Feltehetően azért, mert csalódtak, mikor nem javult jelentősen a kedélyállapotuk. Ha elmarad a várakozástól a boldogság mértéke, csak sokkal boldogtalanabbak leszünk tőle.
1. Probléma lehet a túlzott vidámság?
A túláradó jókedv is problémát jelenthet. Egy tanulmány az 1920-as évektől követett nyomon gyerekeket, egész öregkorukig. Akik fiatalabb korukban haltak meg, azokat a tanáraik általában nagyon jókedvű gyerekként jellemezték. A kutatók felfedezték, hogy aki túl boldog, az kevésbé kreatív és több kockázatot is vállal.
2. Szélsőséges érzelmek és a drogok
A mániás zavarban szenvedők például végletekbe esnek, ha boldogok, hajlamosak visszaélni a tudatmódosító szerekkel, megszegik a szabályokat, elköltik a megtakarított pénzüket. De még a pszichés zavaroktól mentes emberekre is gyakorolhat káros hatást a túlzott boldogság.
3. Akkor is nevetünk, ha mások sírnak?
A másik gond azokkal van, akik nem a megfelelő helyzetben vidámak. Nem helyénvaló mosolyogni azon, ha más sír, gyászol, vagy egy kedves barát autóbalesetben megsérül. Gruber és munkatársainak kísérlete azonban kiderítette, hogy a mániás embereknél ez is előfordulhat. A boldogság a negatív érzések hiányát is jelenthetik, melyeknek szintén megvan a helyük az ember életében. A félelem megvédhet a felesleges kockázatvállalástól, a bűntudat pedig az egymással való rendes bánásmód hátterében lelhető fel.
4. Javítsunk a társas kapcsolatainkon!
A tudósok igazából már felfedezték, hogy mi az, ami valóban növeli a boldogságot. "A boldogság legerősebb indikátora nem a pénz vagy a siker és a hírnév. Inkább a társas kapcsolatokhoz van köze. Ez azt jelenti, hogy ne a boldogság eléréséért fáradozzunk, hanem inkább a másokkal való viszonyunkon javítsunk. Ha valamire, hát erre kell igazán odafigyelni. A többi majd jön magától." – mondta Gruber.
Olvasta már?
- Hogyan működik az intuíció? 10 híres ember, aki jól járt, hogy bízott a megérzéseiben
- Mennyit beszélgetnek a párok egymással? A szakember válaszol
- Ebből tudhatja, hogy szenvedélybeteg - tünetek, amik függőségre utalnak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Így találhat lelki kapaszkodót a mai próbatételekkel teli világban
