Innen jött a kacsa: ostoba kamuhír terjed a gyümölcsökön látható számsorokról
A gyümölcsökön lévő számsorokról a közösségi média "szakértői" azt állítják, hogy a jelölés első számjegyéből kikövetkeztethető, hogy a termék mennyi vegyszert tartalmaz. A Nébih elárulja a valóságot.
A szerző azt is tudni véli, hogy ha 3 vagy 4-el kezdődik, akkor a gyümölcs erősen permetezett - műtrágyázott és vegyszerezett földben termett - tehát vélhetően tele van ezekkel a veszélyes anyagokkal a gyümölcs húsa is. Szerinte a 8-as számot nagyon kell figyelni, ert azt jelenti, hogy a kezünkben tartott zöldség- gyümölcs génkezelt. Tanácsa szerint ezt rögtön a helyszínen el kell dobni, és másik boltot keresni. Azt is tudatja, hogy ha 9-es van rajta, akkor organikusan termett a földön, tehát nem használtak semmilyen növényvédőszert, nem vegyszerezték, és úgy termett mint a vadontermő gyümölcs.
A különös, tűzvészszerűen terjedő számmisztikát a Nébih sem hagyta szó nélkül
Mint írják, a szóban forgó számsor a PLU, amely a Price Look-up Code rövidítése és tükörfordításban árkereső kódot jelent. Ez az a számsor, amit manuálisan gépelnek be a POS-nál.
„A PLU számsornak technikai jelentősége van, egyéb többletinformációt NEM tartalmaz” – szögezte le a Nébih..
A PLU számokat az amerikai pénztárakban régóta használják az olyan termékek esetében, amelyeken nincsen vonalkód, s így a rámatricázott számsort ütik be a kasszánál. Ez abban segít, hogy a a vásárlónak ne kelljen a terméket lemérni, és vonalkódot nyomtatni, s így gyorsabbá és egyszerűbbé válhat a vásárlás folyamata. Manapság már Magyarországon is használnak az üzletekben PLU kódokat.
Honnan indulhatott el a kacsa?
Vélhetően egy interneten olvasott, esetleg félreértelmezett hírből indulhatott el a rémhírkeltés. Korábban ugyanis felmerült az ötlet a PLU kódok egységesítére a termelői egyesületeket összefogó Nemzetközi Termelési Szabványok Szövetségében (IFPS). A terv szerint az általában 2-5 karakterből álló számsorokat 8 számjegyesre terjesztették volna ki, és olyan többletinformációkat tartalmaztak volna, hogy az adott termék génmódosított-e vagy bioélelmiszer-e? Ez az egységesítés azonban egyelőre nem történt meg.
Ezt érdemes tudni a PLU-kódokról
2010. előtt a pénztári leolvasáshoz az EAN–13-as vonalkódnak tartalmaznia kellett a súlyt, a darabszámot vagy az árat. Azaz, az azonosító számnak a kereskedelmi termék azonosításán kívül a termék változó tulajdonságának, úgy, mint tömegének, esetleg árának vagy darabszámának. megadását is biztosítania kellett. Így a jelképben nem volt elegendő hely egy GTIN részére. A termék azonosítására egy rövidebb számot kellett meghatározni és alkalmazni.
A megoldás jelenleg is alkalmazható. Ennek megvalósítása során a mennyiség vagy ár a pénznemtől függően 4 vagy 5 számjegyből állhat, és speciális árellenőrző számot tartalmazhat. A pontos struktúrát a GS1 Tagszervezetek határozzák meg az illetékességi területükre. A rövid, ún. PLU (Price Look-Up, vagyis árlehívó) termékazonosító számot – országonként eltérő módon – kiadhatja:
- a kiskereskedő a tagszervezet által rendelkezésre bocsátott számtartományból;
- a szállító, a GS1 Tagszervezet számára kiadott számtartományból;
- • GS1 Tagszervezet, adott típusú termékekhez meghatározott általános belföldi számok esetén;
- • GS1 Prefixet a GS1 Tagszervezet határozza meg a 20-tól 29-ig terjedő tartományból.
Magyarországon a PLU számokat a kiskereskedő adja ki, a GS1 Magyarország által meghatározott GS1 Prefixek mögé téve azokat. 2010-től lehetőség van arra is, hogy a termék változó tulajdonsága az azonosító szám mellé kerüljön fel, meghagyva az azonosításhoz a GTIN alkalmazhatóságát, míg változó adatainak megadásához a GS1 Adattartalom azonosítók használatát. A pénztári megoldásban az alkalmazandó vonalkód típus a GS1 DataBar, annak is Kiterjesztett vagy Kiterjesztett halmozott változata.
