Ezeket látta már?

Így lehet a természetes táplálékból tudatos étkezéssel medicina!

életmód terápia, funkcionális, integratív, táplálkozástan, természetes táplálék

A funkcionális orvoslásra azt is mondhatnánk, hogy a jövő orvostudománya. Mit jelent a funkcionális orvoslás, táplálkozástan, és miért aktuális a szerepe napjainkban?

Miként járulhatnak hozzá az étkezési szokások az egészség megőrzéséhez, hogyan gondolkodnak a speciális étrenden élők, illetve életmód-terápiákat követők, és hogyan vélekedik a fejlődési irányokról a funkcionális medicina? Erről beszélgettünk dr. Báthory Gábor szakgyógyszerésszel, természetgyógyásszal, életmód-tanácsadóval, az Integratív és Funkcionális Táplálkozási Képzési Központ szakmai vezetőjével.

Hogyan foglalható össze legegyszerűbben, mit tanít az integratív és funkcionális táplálkozástan?

A világban jelenleg azt látjuk, hogy mai modern nyugati orvoslás és a természetes vagy hagyományos gyógymódok két különálló, illetve egymástól némileg elszigetelődött szemléletet és tudást képviselnek, amik között sokszor nehéz a megfelelő összhangot és átjárókat megtalálni. Az integratív orvoslásban megpróbáljuk feloldani ezeket az ellentéteket, és a mai modern nyugati típusú medicinát és a természetgyógyászatot úgy házasítjuk össze, hogy minkét területből igyekszünk a lehető legjobb dolgokat összeválogatni. Az így létrejött új medicina pedig amellett, hogy igen hatékony, új és izgalmas távlatokat is nyit a gyógyításban. Ilyen újszerű és hatékony gyógyítási módszerekre pedig igen-igen nagy szükségünk van, mert ha megnézzük például az amerikai statisztikai adatokat akkor azt látjuk, hogy különösen az ezredforduló után, vagyis a nem túl régen megkezdett 3. évezredünk elején, számos súlyos betegség előfordulási gyakorisága kezdett drámaian megemelkedni. Közülük a lisztérzékenységgel diagnosztizált új betegek, az 1-es típusú cukorbetegek vagy az autoimmun gyulladásos bélbetegségben szenvedők számának ijesztő emelkedését emelném most csak ki, de a helyzet sok más területen sem megnyugtató.

dr Báthory Gábor szakgyógyszerész, természetgyógyász, életmód-tanácsadó, az Integratív és Funkcionális Táplálkozási Képzési Központ szakmai vezetője dr Báthory Gábor szakgyógyszerész, természetgyógyász, életmód-tanácsadó, az Integratív és Funkcionális Táplálkozási Képzési Központ szakmai vezetője Forrás: egeszsegkalauz.hu

De haladjunk is tovább. Az integratív orvoslás még különlegesebb és hatékonyabb lehet, ha a modern molekuláris biológiával és annak legújabb kutatási eredményeivel is összekapcsoljuk. Ennek a hármasnak a funkcionális összeolvasztásával a funkcionális orvosláshoz jutunk, ami már egy egészen újfajta minőséget képvisel, és amiről ma sokan úgy gondoljuk, hogy valószínűleg ez lesz majd az orvoslás jövője, vagy a jövő orvostudománya. Végül, hogy konkrétan is válaszoljak a kérdésre,

az integratív és funkcionális táplálkozástan, vagy röviden csak funkcionális táplálkozástan ennek a funkcionális orvoslásnak az a speciális ága, ami főként a táplálkozási vonatkozásokkal

foglalkozik.

A gyomor-bélrendszer (GI) rendszer természetes egyensúlyának helyreállítására többféle elmélet, gyakorlat létezik. Miben más a funkcionális megközelítés?

Nagyon sok a különbség, de talán a legfontosabbat, a megközelítést illetően nagyon jól rátapintott a lényegre a kérdés. Lexikálisan nézve ugyanis a funkcionális táplálkozástan sem tud többet azoknál a tudományoknál, amelyekből kialakult. Különlegességét és fő értékeit tehát nem is ez, hanem sokkal inkább a szemlélete adja. A funkcionális megközelítés így például a beteget mindig teljes egészében, holisztikusan szemléli, életmódjának valamennyi aspektusát is beleértve. Ugyanakkor mindig kiemelt hangsúlyt fektet az egészséges, minőségi, így többek között az antitápanyagok bevitelét minimalizáló táplálkozásra, illetve a stressz csökkentésére, mert ezek a betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlenül fontosak.

Ha viszont már megtörtént a baj, akkor a funkcionális szemléletnél mindig a gyökérokok feltárása és kezelése kerül a középpontba,

amiket gyakran molekuláris szinten próbálunk beazonosítani. Az ezt követő terápia elmaradhatatlan része a gyomor-bélrendszer természetes egyensúlyának helyreállítása, ami több oldalról, komplex módon történik. Ilyenkor mindig szigorúan egyénre szabottan kell megvizsgáljuk, mik azok az élelmiszerek, amelyeket valamilyen ok miatt átmenetileg, vagy esetleg végleg ki kell hagynunk majd a táplálkozásunkból, és milyen tápanyagok, enzimek, vitaminok stb. hiányoznak, amiket pótolnunk szükséges. Az egyensúly helyreállításának elengedhetetlen eleme a bélflóra egyensúlyának visszaállítása, és az, hogy megfelelő étrend-kiegészítőkkel a vékonybél nyálkahártya regenerációját is támogassuk. Végül pedig kiemelt figyelmet kell fordítsunk arra, hogy a már elért eredményeket megfelelő életmódterápiával is stabilizáljuk. Ennek érdekében a funkcionális orvos, dietetikus, illetve tanácsadó mindig egyenrangú partnerként dolgozik együtt a betegével.

Hogyan emésztjük meg az ételt? Olvasson tovább!

A lifestlye medicine, azaz az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága – a funkcionális táplálkozástan tekinthető-e ezen ág új hajtásának, vagy egy teljesen új fogalom a gyógyászat, táplálkozástan területén?

Szerintem nagyon jó dolog és irány, hogy a lifestyle medicine a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik ágaként ismertté, illetve elismertté válhatott. Az életmód terápiák megfelelő kézben igen hatékony és általában tartós eredményt adó gyógyítási módszerek, és a mai, leginkább gyógyszerközpontú egészségügyben fontos lenne, hogy jobban elterjedjen a használatuk. Bár a világban nincsenek szigorú határvonalak, a tudomány és az emberi megismerés viszont szeret skatulyákat alkotni, amibe azután a különböző dolgokat beszoríthatja. Ha feltétlenül ragaszkodunk ezekhez a dobozainkhoz, akkor az említett életmód orvoslást valahogy be kell rakjuk a funkcionális orvoslás és táplálkozástan jóval nagyobb dobozába, annak ellenére, hogy ezeket ma sokan nem tekintik a bizonyítékokon alapuló orvoslás részének.

A funkcionális táplálkozástudomány nagyon sokmindent átvesz a mai, modern dietetikából. A funkcionális táplálkozástudomány nagyon sokmindent átvesz a mai, modern dietetikából. Forrás: Shutterstork.com

A funkcionális dietetika, medicina eredményeit milyen erős bizonyítékok támasztják alá?

Ezt a kérdést úgy is feltehetjük, hogy mennyire bizonyíthatók klinikai vizsgálatokkal, illetve statisztikai módszerekkel a gyógyítási eredmények. Másként a funkcionális orvoslás és táplálkozástan mennyiben felel meg az ún. bizonyítékokon alapuló orvoslás követelményeinek, amit a gyógyító eljárásokon ma már egyre inkább számonkérnek. Mint korábban láttuk a funkcionális medicina a mai modern nyugati orvoslás, a természetgyógyászat és a molekuláris biológia összeházasításából született. Így a kritikák is leginkább a második pillért, a természetgyógyászatot szokták érinteni, mivel ehhez egy kis kuruzsló vagy sarlatán feeling, valahogy mindig hozzákapcsolódik a tudatunkban, és szabad támadási felületet nyújt a szkeptikusoknak. Ezért kiemelném, hogy egyfelől számos természetes gyógyító eljárás klinikai hatékonyságát támasztják alá komoly tudományos bizonyítékok, másfelől pedig a funkcionális irányzat nemcsak gyógyítási módszereket, hanem például a holisztikus szemléletet, a beteghez való partneri hozzáállást és a paciens gyógyítási folyamatba történő aktív bevonásának filozófiáját is a természetgyógyászattól vette át. Utóbbiakat pedig az előbbi alapokon nem lehet megkérdőjelezni.

Manapság közkedvelt étrend-kiegészítő termékek a probiotikumok. A funkcionális táplálkozástan szerint miként válasszuk ki helyesen, hogy melyik való nekünk?

Az egyszerű vásárló a reklámok alapján általában azt is gondolhatja, hogy egy probiotikus készítmény akkor jó, ha minél több törzset tartalmaz, minél magasabb a csíraszáma és prebiotikum is van mellette. Ezek ugyan mind fontos szempontok, de az igazság valamivel bonyolultabb. Így például, ha hisztamin intoleranciánk van, akkor olyan probiotikumot célszerű választani, amelyik nem tartalmaz hisztamintermelő törzseket, és azzal is tisztában kell lenni, hogy a szokásos joghurtkultúrák hisztamintermelők.

A betegség gyökéroka igen gyakran valamilyen életmóddal, illetve táplálkozással kapcsolatos, eléggé szembetűnő tényező. A betegség gyökéroka igen gyakran valamilyen életmóddal, illetve táplálkozással kapcsolatos tényező. Forrás: Shutterstork.com

Egyes probiotikum készítményekben megtalálható gáztermelő baktériumtörzsek ugyanakkor például ronthatják az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők görcsös panaszait. Az IBS-es betegek tehát ilyen törzseket tartalmazó készítményt ne válasszanak. Mindezek alapján azt tanácsolnám, hogyha valamilyen konkrét egészségi probléma miatt szeretnénk probiotikumot fogyasztani, akkor előtte konzultáljunk megfelelő funkcionális táplálkozási szakemberrel. Részletesebb információk erről a témáról egyébként funkcionális táplálkozási tanfolyamon is szerezhetők.

Ez is érdekelheti:

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához