Húsvéti sonkákat ellenőriztek, ez lett az eredmény
A fogyasztóvédelmi szakemberek sonkákat, csokinyulakat és pálinkákat is vizsgáltak. 5 sonka nem ment át a teszten.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) élelmiszer és vegyipari laboratóriuma minden tavasszal ellenőrzi a húsvéti időszak jellegzetes termékeit: a csokinyulak, -csibék és -tojások az elmúlt években megszokott formájukat hozták, mindegyik megfelelt a laborvizsgálaton, ahogy a pálinkák is. Az idén vizsgált hatvan termék közül tavalyhoz hasonlóan mindössze öt sonka sótartalmával volt probléma - közölte az ITM.
Az ünnepi asztal díszeit, a tojáskeresés és locsolkodás nélkülözhetetlen kellékeit ellenőrizték a szakemberek. A termékek összetételét a kötelező rendelkezésekhez mérve vetették egybe a címkén feltüntetett tájékoztatással.
A húsz vizsgált húsvéti csokoládéfigura mindegyike eleget tett a Magyar Élelmiszerkönyv csokoládé megnevezésre vonatkozó előírásainak. Négy árucikk tartalmazott a megengedett, legfeljebb öt százalékos arányban kakaóvajtól eltérő növényi zsiradékot, ezt a csomagoláson jól láthatóan jelezték. A termékek valós zsírtartalma kivétel nélkül összhangban volt a címkén szereplő tápértékjelöléssel.
20 pálinka laborban mért alkoholtartalma sem tért el a szeszes italok címkézésére vonatkozó rendelkezésben rögzített, 0,3 százalékos limit feletti mértékben a tájékoztatásban foglaltaktól.
Az élelmiszerkönyv szerint 58 százalék nedvességtartalomra vonatkoztatva a nyers sonka 5 százalék, a főtt sonka 3,5, a gépsonka 2,7 százalék sót tartalmazhat. A vizsgált húsz sonka közül négy nyers és egy főtt termék sótartalma haladta meg az előírt értéket. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások folyamatban vannak, a megbukott árucikkek csak a sonka megnevezés eltávolítása után, egyéb húskészítményként forgalmazhatók.
Ezt nézze meg, mielőtt húsvéti sonkát vásárol! Olvasson tovább!
Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, a boltok mintegy harmadánál találtak kifogásolnivalót, a hiányosságok miatt több mint 2 millió forint bírságot szabtak ki. Tipikusnak tekinthetők az árfeltüntetéssel kapcsolatos mulasztások, leggyakrabban az, hogy egyáltalán nem írják ki az eladási árat vagy a vásárló által fizetendő összeg helyett csak az akció mértékét jelzik.
