Hőség: figyelmeztetnek a mentősök - rengeteg beteg kerül kórházba

2024.08.16.

hőség hőségriadó kánikula mentők rosszullét szív- és érrendszeri megbetegedések

A mentők esetszáma az átlagos 3500 helyett 4000 fölé emelkedett.

A kánikula miatt sok belgyógyászati, kardiológiai beteget kell kórházba szállítani, a budapesti betegszámban az elmúlt 24 órában az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-vel.

Sok beteg kerül kórházba a kánikulában

A szóvivő fontosnak nevezte, hogy a kockázati csoportba tartozó - szívbetegségben, krónikus belgyógyászati betegségben szenvedő - emberek panasz esetén időben forduljanak háziorvosukhoz, kövessék tanácsait, hirtelen, súlyos rosszullét esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot.

Hogyan védekezzünk a kánikula és a káros napsugárzás ellen?

Kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványi anyag- és vitaminbevitelre van szükség. Hőség idején akkor is inni kell, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak (ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknek csökkent a szomjúságérzetük).

A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!
11 és 15 óra között védjük magunkat a napsugaraktól! Ha nem tudunk árnyékos helyre menni, akkor viseljünk napszemüveget, lehetőleg fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér pamutinget.
A leégés ellen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet! Minél magasabb faktorszámú napozót használunk, annál hosszabb ideig tart a védelem (a védett időszak nem hosszabbítható meg ismételt bekenéssel).
Használjunk UV-szűrős lencsét, illetve napszemüveget! A jó lencsék teljesen kiszűrik az UV-sugarakat, de az UV-szűrő nélküli napszemüveg rendkívül káros, mert a sötétebb lencse mögött kitáguló pupilla miatt több káros sugárzás jut a szembe.
Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete nappal ne legyen magasabb 32 foknál, éjszaka pedig 24 foknál! Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig zárjuk be az ablakokat. Javasolt az ablakok külső-belső árnyékolása.
Használjunk légkondicionálót (fontos a megfelelő tisztítása és karbantartása a káros egészségügyi hatások elkerülése érdekében), illetve elektromos ventilátorokat (35 C-fok alatt nyújthatnak enyhülést), amennyiben lehetséges.
Kerüljük a tartós, megerőltető fizikai tevékenységeket, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését, vagy végezzük azt a nap leghűvösebb időszakában (általában reggel 4 és 7 óra között).
Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, töltsünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben (bevásárlóközpont, középület, könyvtár), amíg a szervezet lehűl.
Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel; alternatív megoldás lehet a test hűtésére a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás stb.
Viseljünk természetes anyagokból készült, szellőző, világos színű, bő szabású ruhákat, ami véd a túlhevülés ellen, illetve a káros ibolyántúli sugárzástól.
Kerüljük a magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket: sok zöldséget, gyümölcsöt.
Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenállóképességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak.
Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!
Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 C-fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.
A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.