Hogy állunk az emberi jogokkal Magyarországon?

Az emberi jogok a közvetlen közelünkben, otthon, az iskolában, a munkahelyen kezdődnek. Ezeken a helyeken minden férfi, nő és gyermek azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlőségre jogosult - mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az emberi jogok napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden.

Az államtitkár, a kormány emberi jogi munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: vannak olyan alapvető emberi jogok, amelyek igazi értelmüket épp a mindennapokban nyerik el, ilyen a családhoz, a tanuláshoz vagy a munkához való jog.

Hozzátette: emberi jogaink nem azért vannak, mert törvényhozók, politikusok vagy filozófusok valamikor így döntöttek, és a civil társadalom sem attól lesz, hogy döntéshozók, hatalomgyakorlók így határoznak. Úgy fogalmazott: akkor is élhetjük kisebbségi létünket, kultúránkat, gyakorolhatjuk vallásunkat, szerveződhetünk civil közösségekbe, ha ehhez elismerést, segítséget az államtól, a politikától nem vagy csak keveset kapunk.

Az emberi jogi munkacsoportról azt mondta: létének az az értelme, hogy az Országgyűlésben olyan törvények szülessenek, amelyek könnyebbé teszik az emberek életét, függetlenül attól, hogy Magyarországon élő magyar vagy nem magyar állampolgárok vagy épp határon túli magyarok. A munkacsoport figyelemmel kíséri az emberi jogokat, és munkájához tartozik annak ellenőrzése is, hogy miként érvényesülnek az emberi jogok a mindennapokban.

Tizenkét tematikus csoport létezik, ezekben többek között a roma ügyi, a menekültügyi és migrációs, a nők és gyermekek, valamint a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáért felelős csoport. Munkájukat 45, pályáztatással kiválasztott civil szervezet, valamint szakértők, például az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Századvég Alapítvány segíti.

Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón a kormány emberi jogokkal összefüggő lépései közül fontos előrelépésnek nevezte a nők jogainak védelme érdekében, hogy az Országgyűlés a nyáron elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, megalkotva a kapcsolaton belüli erőszak büntetőjogi tényállását.

A gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a tárca 2013-at a gyermekáldozatok védelmének és a gyermekbarát igazságszolgáltatásnak szentelte, továbbá zárószavazás előtt áll egy, a gyermekek büntetőjogi védelmét megerősítő jogszabálytervezet.

Az idősek jogainak védelmével kapcsolatban az áldozatsegítő programokat emelte ki. A fogyatékossággal élőkről szólva pedig arról beszélt, hogy az eddigi kizáró rendelkezések felülvizsgálata során - az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint - 2012. január 1. óta több mint 1300 gondnokolt választójogi korlátozását oldották fel. Hozzátette: ez az érintettek húsz százaléka. Az új polgári törvénykönyv hatálybalépése utáni öt évben pedig minden gondnokolt esetében felülvizsgálják a korlátozást.

Az LMBT-közösség szempontjából arról szólt, hogy az új büntető törvénykönyv a közösség tagja elleni erőszak tényállásában szigorúbban rendeli büntetni a nemi irányultság és a nemi identitás alapján szerveződött csoportokkal szemben elkövetett bűncselekményt.

Az állampolgári jogok közül a választójogi változásokat emelte ki, elsősorban a határon túl élő magyarok szavazati jogát.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette, hogy kétezer ember megkérdezésével lefolytatott felmérésük szerint az emberek 98 százaléka tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak az emberi jogokat. A kutatás arra irányult, hogy feltérképezze, mennyire ismerik, mennyire tartják fontosnak az emberek az emberi jogokat. A megkérdezettek 69 százaléka tudott megnevezni legalább egy emberi jogot, második említésre 1152, harmadik említésre 786 érdemi válasz érkezett.

A kutatás azt is igazolta, hogy a válaszadók nem vagy nem kizárólag az alaptörvényben rögzített, illetve az alkotmányjog-tudományi értelemben kiemelt státusú emberi jogokat tudják megnevezni. Erre példaként említette, hogy míg a válaszok alapján a legtöbben az emberi méltósághoz és az élethez való jogot említették, a második helyen a tulajdonhoz és a lakhatáshoz való jogot, addig a harmadik helyen egyéb, nagyobb csoportba nem rendezhető jogok szerepelnek. Ilyen például az egészség, az adatvédelem, a gyerekjog, a családjog. Ezt klasszikus szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás szabadsága, a szabadsághoz való jog, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság követi.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.