Magashegyi agyödéma: ilyen tüneteket okoz

2023.05.26.

hegyi betegség tüdőödéma agyödéma hegymászás

hegyi betegség, magashegyi agyödéma, suhajda szilárd, agyödéma

A magashegyi agyödéma kómához is vezethet.

A hegyi betegséget (más néven magaslati betegség) a magaslati levegő alacsony oxigénszintje okozza, melyhez a szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni. A tünetek általában a tengerszint felett 2500 méterrel kezdenek jelentkezni, a magasság emelkedésével párhuzamosan pedig súlyosbodnak a tünetek. Tüdő-, szív- és keringési betegség fennállása esetén nagyobb a hegyi betegség kialakulásának kockázata. Amennyiben az érintett személy nem kap megfelelő segítséget, a hegyi betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

A hegyi betegség kialakulása

A hegyi betegség azoknál fordulhat elő, akik a tengerszint feletti 2500 méternél magasabbra mennek, így például többnyire hegymászók, síelők vagy hőlégballonosok körében. 2500 méteres magasságtól olyan mértékűre csökken a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben (hypobarikus hypoxia). Ezt a szervezet szaporább légvétellel, gyorsabb szívműködéssel, és az erek kitágulásával igyekszik ellensúlyozni. Ha az illető még magasabbra megy, tovább romlik az oxigénhiány és súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, mint például tüdő- vagy agyi ödéma.

Az oxigénhiányos állapotra egyénenként különbözőképpen reagálunk. A kor, a nem és az érintett erőléti állapota nem befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét. A hegyi betegség mindazonáltal komoly veszélyt jelenthet azokra nézve, akik tüdő- vagy szívbetegségben szenvednek – az ő számukra kockázatos magaslati területekre menni.

A hegyi betegség előfordulását és a tünetek súlyosságát az alábbiak befolyásolják:

tengerszint feletti magasság,
emelkedés mértéke,
emelkedés gyorsasága,
hőmérséklet,
időjárás (pl. vihar),
meglévő szív- vagy tüdőbetegség.

A hegyi betegség tünetei

Az orvostudomány három magaslati régiót különböztet meg:

nagy magasság: 1500–3500 méter között;
nagyon nagy magasság: 3500–5500 méter között;
extrém magasság: 5500 méter felett.

Mindhárom magaslati régióban való tartózkodás eredményezheti a hegyi betegség tüneteit, de különböző mértékben.

Az emberek körülbelül negyedénél 2500 méteres magasságtól jelennek meg a hegyi betegség tünetei, amelyek többnyire enyhék és mindez kicsit a másnaposság érzéséhez hasonlít:

szédülés,
gyengeség,
fejfájás,
étvágytalanság.

Nagyobb magasságban erőteljesebb tünetek jelentkezhetnek:

aluszékonyág;
légszomj;
ítélőképesség elvesztése is akár;
az erek kitágulása következtében keringési zavar jelentkezhet;
kialakulhat a magassági tüdőödéma is;

Fokozódik az agynyomás, ami agyi ödémát okozhat. Ilyenkor zavartság, ingerlékenység, kiszámíthatatlan viselkedés, súlyos esetben viszont eszméletvesztés vagy kóma is felléphet, ami halálos kimenetelű is lehet.

Halálzóna: 8000 méter felett

A 8000 méter körüli magasságot a hegymászók halálzónának nevezik. Ehhez az emberi szervezet nem képes már alkalmazkodni: a test gyorsabban éli fel oxigéntartalékait, mint ahogyan azt a levegőből pótolni tudja. Kiegészítő oxigénforrás nélküli nem lehet huzamosabb ideig ilyen magasságban tartózkodni, mert hamar eszméletvesztés, végül pedig halál alakul ki.

Magaslatra emelkedés során kialakuló betegségek:

akut hegyibetegség,
magashegyi tüdőödéma,
magashegyi agyödéma.

Akut hegyi betegség

A leggyakoribb magasság miatt kialakuló betegség, ami már 2000 méter körüli magasságnál is jelentkezhet.

Általános tünetei:

fejfájás,
álmatlanság,
nehézlégzés,
étvágytalanság,
fáradtság,
rossz közérzet.

3000 méter felett megjelenhetnek a koordinációs zavarok, hányinger, hányás.

A tünetek kezelésére ritkán van szükség, pihenést követően többnyire maguktól megszűnnek pár nap alatt. Ha súlyosbodnak, akkor a betegnek alacsonyabb tengerszint feletti magasságra kell ereszkednie.

Magashegyi tüdőödéma

Ritkább betegség, de kimenetele súlyosabb lehet. Általában 2-3 nap alatt fejlődik ki. Az oxigénhiány hatására a tüdő erei összeszűkülnek, illetve fokozódik az áteresztőképességük is.

A jellemző tünetei:

nehézlégzés,
száraz köhögés (véres köpet kísérheti),
felgyorsuló szívritmus,
láz,
esetleg a száj elkékülése.
A láz miatt kezdetben nehéz megkülönböztetni a tüdőödémát a légúti fertőzéstől.

Magashegyi agyödéma tünetei

A tüdőödémánál is ritkábban előforduló megbetegedés. Mozgáskoordinációs zavar, mozgásnehezítettség, tudatzavar, hallucinációk jellemzik, végül kóma is felléphet.