Ezért rossz jel az, ha nem érti az élelmiszerek címkéjén lévő dolgokat
Ha eddig nem nézte az élelmiszerek címkéjét, ezután mindenképp tegye meg!
Egy új kutatás szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásához számos egészségügyi kockázat köthető, köztük a rák kialakulása. Az, hogy melyik élelmiszer tartozik oda, azt a címkéjükből lehet leginkább kideríteni.
Nagy mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása növeli több krónikus betegségek kockázatát, és érinti a szívbetegségek és a rák kialakulását is - állapította meg egy új tanulmány.
“Különösen fontos a tanulmányban, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek az állati eredetű termékek és az édesített italok összefüggésben hozható a rák és más betegségek, például stroke, a cukorbetegség kialakulásával” - mondta Helen Croker, a World Cancer Research Fund International kutatási igazgató-helyettese.
“Ez a tanulmány a multimorbiditás (egyidejűleg két vagy több krónikus betegség) kockázatának 9%-os növekedéséről számol be, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb bevitelével függ össze” – mondta Tom Sanders, a londoni King's College táplálkozástudományi és dietetikus professzora.
„Régen kérdőívvel mérték a lakosság táplálékfelvételt. Ez azért fontos, mert az étkezési szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt huszonöt évben, egyre több ételt fogyasztanak házon kívül, és több készételt vásárolnak az emberek” – mondta Sanders.
“Noha a tanulmány nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek többféle betegség közvetlen okozói, számos más kutatás kimutatta az összefüggést. Több tudományos bizonyítékot is figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ultrafeldolgozott élelmiszerek bizonyos típusai növeli a későbbi betegségek kockázatát. Ez vagy közvetlenül a fogyasztásukkal történik, vagy azért, mert a fogyasztók ezekkel helyettesítik az egészséges élelmiszereket, mint például a zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, olívaolajat” - mondta Ian Johnson táplálkozáskutató.
Tartósítószerek és adalékanyagok
A tanulmány eredményei aggasztóak, mivel Európában az ultrafeldolgozott élelmiszerek a napi táplálékbevitel több mint felét teszik ki, az Egyesült Államokban ez 71%.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket „soha vagy nagyon ritkán használnak a konyhában, vagy olyan adalékanyagok osztályait, amelyeknek az a funkciója, hogy a végterméket ízletessé vagy vonzóbbá tegye a fogyasztását” .
Az adalékanyagok listája tartalmaz tartósítószereket, amelyek ellenállnak a penésznek és a baktériumoknak; emulgeálószerek az összeférhetetlen összetevők szétválásának megakadályozására; mesterséges és egyéb színezékek; habzásgátló, térfogatnövelő, fehérítő, zselésítő és fényesítő szerek; valamint tartalmaznak hozzáadott vagy módosított cukrot, sót és zsírokat, amelyek célja az ételek vonzóbbá tétele.
Nem minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros
A The Lancet folyóiratban publikált tanulmány 1992 és 2000 között hét európai országból 266 666 férfi és nő táplálkozási adatait gyűjtötte össze. A kutatók 11 éven keresztül követték a résztvevőket, hogy kiderítsék, kiknél alakult ki különféle krónikus betegség, köztük a rák.
“Amikor az ultrafeldolgozott élelmiszereket alcsoportok szerint vizsgálták, nem mindegyik társult több krónikus betegség kialakulásához” – mondta Reynalda Córdova, a kutatás vezető szerzője.
"Míg bizonyos csoportok, például az állati termékek, valamint a mesterségesen és cukorral édesített italok fokozott kockázattal jártak, más csoportok, például az ultrafeldolgozott kenyér és gabonafélék vagy alternatív növényi alapú termékek nem mutattak összefüggést a kockázattal" - mondta Córdova. nyilatkozatban.
Készételek, egyéb feldolgozott élelmiszerek
Meddig mehetünk el, hogy megkönnyítsük velük az életünket, de az egészségünkre is vigyázzunk? Az élelmiszer-áruházak polcain nehéz eligazodni a bő árukínálatban. Egyes feldolgozott termékek jó összetételűek, de túl sok cukrot, rossz zsírt tartalmazhatnak, míg mások bővelkednek adalékanyagokban, vagy megkérdőjelezhető a minőségük.
Jó tanácsok ahhoz, hogyan válasszunk, mitől tartózkodjunk, és milyen termékeket részesítsünk előnyben a feldolgozott élelmiszerek vásárlásakor.
Bizonyos termékek esetében meglehetősen egyszerű elkerülni az alacsony minőségű zsírokat, a felesleges cukrokat és a sót, valamint az élelmiszer-adalékanyagokat. Különösen akkor, ha ezek a feldolgozott vagy készételek az „igazi” ízének, aromájának, textúrájának, színének utánzásával vagy fokozásával ellensúlyozzák a gyenge minőséget.
Hogyan válasszunk?
Minél több összetevőt tartalmaz egy termék, és minél messzebb áll a nyers élelmiszertől, annál inkább feldolgozott, és emiatt vitatható a fogyasztása egészségünk szempontjából Pl. gond nélkül vásárolhatunk natúr joghurtokat, melyek tejsavas erjesztésűek, és káros adalékanyagok nélkül készülnek. De ha a gyümölcsös változatokat választunk, akkor azok általában legfeljebb 15% (olykor kevesebb, mint 10%) gyümölcsöt tartalmaznak, viszont hozzáadott cukrok, aromák, esetleg még sűrítőanyagok is találhatók bennük. Ezért a gyümölcsjoghurtok feldolgozott élelmiszerek, és többnyire bővelkednek adalékanyagokban.
Ha „light” jelzésűek”, akkor más az állaguk (gyakran krémesek), és pl. tejszínhabbal, csokoládéval társítják őket, de emulgeálószereket (feldolgozott keményítőt), sovány tejport, esetleg sűrítőanyagot, glükóz-fruktóz szirupot vagy zselatint is tartalmazhatnak. Emiatt már nincs sok közük a valódi, tejsavas erjesztéssel készült joghurtokhoz, és ipari „cukorbombákká” válnak.
A nugget példája is tanulságos, mivel csak csirkehús nyesedék (gépi úton csontozott mellhús) van benne, alacsony arányban, a többi baromfi bőr, étkezési só, burgonyakeményítő, szójarost, emulgeáló szer, sűrítő anyag, ízfokozó, dextróz, fűszerkivonat, mesterséges aroma, tartósítószer.
Ha ezeket az ipari „fogásokat” szem előtt tartjuk, a legegyszerűbb feldolgozott termékeket tanácsos választanunk, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetes élelmiszerekhez, és mi magunk gazdagítjuk, ízesítjük őket.
Olvassuk el az összetevőket a címkén
A legkézenfekvőbb ellenőrzési mód, ha végig elolvassuk a termék összetevőinek listáját a címkén, és nem hallgatunk a róla szóló reklámokra. Ha ez a felsorolás több mint 5 összetevőt tartalmaz, nagy a veszélye (kb. 75%), hogy az étel ultrafeldolgozott. És ebben a listában a "nem érthető” összetevők (fehérjék izolátumai, maltodextrinek stb) általában vagy nyerstermékek frakcionálásával vagy kémiai szintézisekkel előállított anyagok, illetve adalékok, ízfokozók , emulgeálószerek, színezékek, savanyító anyagok, édesítőszerek.
Így, ha nem értjük a címke összes részletét, rossz jel, és jobb, ha más, megfelelő élelmiszert keresünk (rövidebb listával). Amellett, ha pl. az első feltüntetett összetevő a cukor (pl. kész sütemények, desszertek, csokoládék), jegyezzük meg, hogy a termék nagyon kalóriadús és gyorsan növeli a vércukorszintet, ami nem jó sem a jóllakottság elérése, a normális testsúly megtartása, sem egészségünk szempontjából.
Mit részesítsünk előnyben?
Egy készétel, amelyet csak fel kell melegíteni, azért lehet jó minőségű is! Az iparilag gyártott konzervek esetében ritkább (bár vannak ilyenek is), de a kézműves élelmiszerek, melyek hagyományos eljárással készülnek, adalékanyagok vagy tartósítószerek nélkül, nagyon közel állnak a házi recepthez. Megfelelőnek bizonyulnak, mind a tápérték, mind pedig a jó íz szempontjából.
Gyakran felmerülő kérdések
- Zöld saláta zacskóban: megvegyük? Ivóvíz minőségű vízzel mosva majd szárítva, védőgázas csomagolásban kapható. Ha azonban hiányzik belőle néhány mikroorganizmus (ami gazdagíthatja a bélflóránkat), tartósítószer nélkül is eláll, és még tartalmazhat rostokat és vitaminokat is. Természetesen nem olyan egészséges, mint a frissen elkészített, de mégis elfogadható, és jobb, mintha egyáltalán nem fogyasztanánk salátát!
- A vegetáriánus vagy vegán termékek kevésbé kockázatosak? Egyáltalán nem, ugyanis pl. egy nemrégiben megjelent tanulmány az ellenkezőjére mutat rá: az ilyen fajta étrend, amelyről úgy vélik, hogy egészségesebb a többinél, valójában számos ultrafeldolgozott ételhez vezethet. Ez olyan ellentmondás, amelyért a zöldségpecsenyék, a hamis kolbászok és az élelmiszeripar által kínált hús-, tej-, tojáshelyettesítő termékek a „felelősek”, és jól jövedelmező piacot eredményeznek. Ezért jobb a vegetáriánusok számára otthon készített zöldséges ételeket (pl. lencsét, csicseriborsót) választani, mint a boltban kapható, „helyettesítő” termékeket.
- Jók a biotermékek? A feldolgozott termékek között minden megtalálható, beleértve a bio- vagy reform készételeket, de az olyan ultra-feldolgozott élelmiszereket is, mint pl. a zöldség „steakek”, az extrudált reggelizőpelyhek vagy a puffasztott rizses sütemények. Minőségük nem garantált, hiszen a feldolgozott termékek esetében nem a biominőség lehet az első kritérium, így az összetevőkre kell összpontosítanunk.
A készételek túlzásba vitt fogyasztása káros az egészségre
A készételek, (ultra)feldolgozott élelmiszerek nagyon kalóriadúsak, túl zsírosak, cukrosak, gyorsan emelik a vércukorszintet, és kevéssé laktatóak. Túlzott fogyasztásuk növeli a túlsúlyosság és az elhízás kockázatát, továbbá megnyitják az utat az olyan krónikus betegségek felé, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes ráktípusok vagy a depresszió.
Összegezve
- Az ultrafeldolgozott termékek és édesített italok hozzájárulhatnak a rák és más betegségek kialakulásához.
- Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb bevitelével nőhet a több krónikus betegség kockázata.
- Az étkezési szokások megváltozása miatt egyre nehezebb megfelelően táplálkozni.
- Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentős részét képezik az európai és az amerikai étrendnek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Hisztamin intolerancia: ezt az 5 ételt felejtse el!
