Ekcéma, csalánkiütés, nátha gyerekeknél: ételallergia is okozhatja
A gyerekeknél sokféle tünet jelentkezhet, amely akár ételallergiára is utalhat. Ezekben az esetekben kell orvoshoz fordulni.
Csecsemő- és kisgyermekkorban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett még miért kockázatos ilyenkor, kivizsgálás nélkül diétát kezdeni a gyermeknél.
Tej, tojás, mogyoró: allergiás tünetek gyermekkorban
Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.
Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.
Mikor kell diétáznia a gyereknek?
Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.
Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.
Hogyan diagnosztizálják az ételallergiát?
Az ételallergiák kivizsgálása a tünetek részletes kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik.
Ezt követően különböző vizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában:
- Bőrteszt (Prick-teszt): A vizsgálat során különböző anyagokat visznek fel a bőrfelületre, majd apró szúrással, karcolással juttatják az anyagokat a bőrbe. Pozitívnak tekinthető a Prick-teszt, ha a szúrás helyén viszkető csalánkiütés vagy duzzanat keletkezik, melyet bőrpír vesz körül.
- Vérvizsgálat: A vér laboratóriumi vizsgálatával információ nyerhető az immunrendszer túlműködéséről, a szervezet által termelt allergén specifikus ellenanyag mennyiségének (IgE antitestek) mérésével.
- Megvonásos diéta: Az ételallergia okozója megállapításának a fentieknél jóval egyszerűbb módja az ún. megvonásos diéta, amelynek során felfüggesztik néhány hétig az allergia feltételezett okaként felmerülő ételek fogyasztását. Ezt követően az adott ételeket egyesével beillesztik az étrendbe, és megfigyelik az allergiás tüneteket.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Földimogyoró-allergia gyerekeknél: ezek a tünetek jellemzik
