Egészségtelen életmód és genetika
Egy friss felmérésből az derül ki, hogy a közelmúltban a tudomány előrelépésének köszönhetően feltárt összefüggések az egyes gének és a krónikus betegség között a legegészségtelenebb embereknek valami olyat adnak, amire nem lenne szükségük: mentséget egészségügyi problémáikra.
Egy friss felmérésből az derül ki, hogy a közelmúltban a tudomány előrelépésének köszönhetően feltárt összefüggések az egyes gének és a krónikus betegség között a legegészségtelenebb embereknek valami olyat adnak, amire nem lenne szükségük: mentséget egészségügyi problémáikra.
Meg akartuk tudni, hogy az emberek felhasználják-e a genetikát arra, hogy kifogást találjanak helyzetükre ahelyett, hogy megváltoztatnák a viselkedésüket, és egészségesebb életmódot folytatnának" – mondta a tanulmány társszerzője, Suzanne C. O'Neill, a washingtoni Georgetown Egyetem Lombardi Átfogó Rákkutató Központjának kutatója. "Úgy tűnik, hogy az emberek többsége nem teszi ezt. A baj csak akkor kezdődik, amikor olyanokat vizsgálunk, akik több viselkedési kockázati tényezővel rendelkeznek. Például olyanokkal, akik dohányoznak, egészségtelen étrenden élnek, és nem végeznek elég testmozgást. Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a betegségek genetikai eredetűek, és nem érdeklik őket a viselkedésváltoztatással kapcsolatos információk. Tehát éppen azokat kell a leginkább elérnünk, akikkel a legtöbb probléma van.
A kutatás eredményei az Annals of Behavioral Medicine június 8-i számában jelentek meg. A kutatók szerint az emberek 99,9 százalékban egyformák, legalábbis genetikai értelemben. Csak a fennmaradó 0,1 százalék okozza az olyan eltéréseket, mint a különböző hajszín, vagy az egyes betegségekre való hajlam. Ezt szem előtt tartva O’Neill és munkatársai közel 2000 résztvevőt kérdeztek meg szokásaikról, az étrendtől az alkoholfogyasztáson keresztül egészen a testtömeg-indexig és az iskolázottságig.
A rák és a magas vérnyomás kockázatát azok hozták nagyobb valószínűséggel összefüggésbe a genetikával, akik az egészségre leginkább veszélyes viselkedéseket folytatják. Általánosságban az derült ki, hogy a legegészségtelenebb viselkedésű emberek voltak a legkevésbé kíváncsiak arra, hogyan csökkentheti az egészséges életmód a betegségek kockázatát. Ennek ellenére, bár a válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy több információt szeretne kapni a genetikai kockázatokról, 67 százalékuk az egészséges szokásokra volt kíváncsi.
O’Neill úgy véli, ebből az újszerű információból is előnyt kovácsolhatunk úgy, hogy a genetikai információ segítségével jutunk el a rászorulókhoz, majd rátérünk arra is, hogy a viselkedés óriási szerepet játszik az egészségügyi kockázatokban. A betegségmegelőzésben tehát azt kell bevetni, amire az adott célközönség a leginkább fogékony.
