Inkább rövidebb, de egészségesebb életre vágynak a magyarok
Tízből hét ember inkább a rövidebb, de egészségesebb életet választaná, a hosszabb, de betegesebb élet helyett.
Új piac van kialakulóban az egészségügyi ágazaton belül, ám ez nem a gyógyításra, hanem az egészséges élettartam meghosszabbítására fókuszál. A Roland Berger "Future of Health" tanulmánya szerint a hosszú élet elérésének globális piaca jelenleg 30 milliárd dollár körüli értéket képvisel, és a következő 10 évben várhatóan évente 5 százalékkal nő.
„A hosszú élet (longevity) kifejezés az orvostudományban bekövetkezett szemléletváltást tükrözi: a reaktív kezeléstől a megelőző, az egyén életminőségét javító megközelítés irányába.” - mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. – „A múltban általában az élettartamot korlátozó betegségek gyógyító kezelése állt a középpontban, ma azonban egyre fontosabbá válnak az olyan intézkedések és innovatív módszerek, amelyek meghosszabbítják az életünket."
Egyelőre a hagyományos módszerekben bízunk
Egy tanulmányhoz kapcsolódó, 2300 ember körében tavaly végzett felmérés során arra a kérdésre, hogy inkább rövidebb ideig élne, de egészségesen vagy inkább a hosszú életet választja, de romló egészségi állapotban, a válaszadók 73%-a azt válaszolta, inkább rövidebb ideig, de egészségesen akar élni. Azaz a valódi cél nem a hosszú, hanem az egészséges hosszú élet.
Ugyanakkor a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az emberek inkább a hagyományos módszerekben bíznak, ha a hosszú és egészséges életről van szó: a gyógyszerek helyett az egészséges táplálkozást (59 százalék), a dohányzás mellőzését (52 százalék) és az alkoholfogyasztás mellőzését (41 százalék) jelölték meg a hosszabb élet meghatározó tényezőjeként. De még az olyan mindennapi területeken is, mint egy fogyókúra, a hagyományos megoldások az elfogadottabbak: a válaszadók 74 százaléka például úgy nyilatkozott, inkább mozog rendszeresen, minthogy gyógyszeres kezeléssel fogyjon le.
Az új kezelési módszerekbe vetett bizalomnak tehát még erősödnie kell. „Az elmúlt években számos újdonság jelent meg a piacon fitnesz és egészségügyi digitális monitorok és okosórák formájában, digitális szolgáltatásokkal kombinálva. Ezeket a fogyasztók gyorsan elfogadták, részben azért, mert sok ilyen újítás azt ígéri, hogy növeli a rendszeres aktivitási szintjüket, és ezáltal javítja az egészségi állapotukat. Ezekkel az alacsony küszöbű ajánlatokkal szemben az új terápiás lehetőségeknek még ki kell építeniük a szükséges bizalmat." - mondja Schannen Frigyes.
Hajlandók vagyunk költeni az egészségünkre
A megkérdezettek fele az új kezelési módszereket, például őssejtterápiát akkor venné igénybe, ha azok hatékonysága tudományosan is bizonyított lenne. A bizalom az egészségügy szereplőivel kapcsolatban is fontos tényező: az orvosokban, a kórházakban és a gyógyszerészekben bíznak a legtöbben, az ő ajánlásaiknak van messze a legnagyobb súlya. Ugyanakkor az emberek az egészségesebb élet érdekében hajlandóak fizetni az egészségbiztosítás által nem fedezett szolgáltatásokért is. Ez nemcsak a megelőző vizsgálatokra, hanem az innovatív gyógyszerekre vagy a táplálkozási programokra is vonatkozik.
„A hosszú élet olyan trend, amely növelheti mind a hagyományos egészségügyi piacot, ahol a szolgáltatásokat a biztosítótársaságok térítik, mind a magán-finanszírozású egészségügyi termékek és szolgáltatások szegmensét." - mondja Schannen. – „Az egészségügyi ágazat minden jelenlegi szereplőjének lehetőséget hozhat a longevity trend."
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!