Diéta és testmozgás
Jó hír, hogy a sikeres fogyás képlete már régóta ismert és igen egyszerű. A diéta lényege, hogy napi szinten kevesebb kalóriát kell magunkhoz venni, mint amennyit felhasználunk. Szervezetünk, a hiányzó energia pótlására, a tartalékaihoz, vagyis az elraktározott zsírhoz fog nyúlni. Hasunk leapad, derekunk karcsúsodik, csípőnk keskenyebb, combjaink vékonyabbak lesznek.
Jó hír, hogy a sikeres fogyás képlete már régóta ismert és igen egyszerű. A diéta lényege, hogy napi szinten kevesebb kalóriát kell magunkhoz venni, mint amennyit felhasználunk. Szervezetünk, a hiányzó energia pótlására, a tartalékaihoz, vagyis az elraktározott zsírhoz fog nyúlni. Hasunk leapad, derekunk karcsúsodik, csípőnk keskenyebb, combjaink vékonyabbak lesznek.
A kalóriahiányt elsősorban helyesen összeállított diéta alkalmazásával érhetjük el. Melynek – ha hosszú távú étrendről van szó – a legfontosabb kritériuma, hogy biztosítsa szervezetünk számára az összes nélkülözhetetlen tápanyagot (szénhidrát, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag), miközben olyan alacsony az energiatartalma, ami fogyást eredményez. Az esszenciális tápanyagok elégtelen bevitele hosszútávon megbetegedéshez vezethet, és a diéta hatékonyságát is csökkenti.
Adott továbbá egy bizonyos kalóriaérték, amely alá nem tanácsos csökkenteni a napi fogyasztást. Ez az alapanyagcsere érték azt a minimális kalóriamennyiséget jelöli, amire a szervezetnek nyugalomban szüksége van ahhoz, az alapvető életfunkciókat fenntartsa.
Egyáltalán nem mindegy, hogy a fehérje – szénhidrát - zsír milyen mennyiségben és egymáshoz képest milyen arányban van jelen a diétás étrendünkben. Mivel ez függ a leadni kívánt súly mennyiségétől, az életkortól, a nemtől és bizonyos egyéni jellemzőktől, nem lehet egy általános, mindenkire érvényes formulát megadni.
Diéta, okosan A diéta összeállítását a legjobb, ha szakemberre (orvos, dietetikus, személyi edző) bízzuk. Általános alapelvek természetesen léteznek. Például a következő: 1g fehérje 4 kcal energiának felel meg, 1 g szénhidrát szintén 4 kcal, míg 1 g zsír 9 kcal. Ésszerű tehát leginkább a zsírfogyasztást csökkenteni.
Az egészséges fogyás tempóját heti 0,5-1 kg-ban szokták meghatározni. A cél az, hogy a fogyás a testzsírból történjen, míg az izmaink megmaradnak, vagy esetleg növeljük őket. Ez pedig ilyen tempójú fogyásnál lehetséges leginkább. 1 kg testzsír 7000 kcal energiának felel meg, azaz ennyit kell elégetnünk. Ez azt jelenti, hogy a fogyás – különösen jelentős túlsúly esetén – hosszú folyamat eredménye.
Léteznek olyan villám fogyókúrák, amelyek a heti 1 kg-os ideális fogyásnál többet ígérnek. Ez lehetséges is, ha abból indulunk ki, hogy kalóriadeficitet kell létrehozni, minél nagyobb ez a hiány, annál nagyobb mértékű lesz a fogyás. Rövid távon látványos eredményeket lehet elérni.
A leadott kilók azonban az esetek döntő többségében gyorsan vissza is térnek. A fogyás ilyen esetben ugyanis nem pusztán a testzsírból – sajnos sokszor legkevésbé abból – történik, hanem a víz távozik, a szénhidrátraktárak ürülnek ki, illetve kismértékben az izmok lebontásával. Ez utóbbi egyáltalán nem kívánatos jelenség, az előbbiek pedig a normál étrendre való visszatéréskor gyorsan visszapótlódnak.
Ehhez hozzájön még az anyagcsere lassulás is, valamint a fogyókúrában nagyon fontos lelki tényező. Vagyis az, hogy egy időszak alatt megvontunk a szervezetünktől bizonyos ételeket, hiszen csak káposztalevesen, puffasztott rizsen, vagy sovány húson éltünk, akkor sóvárogni fogunk a finom falatok után, ennek pedig igen nehéz lesz ellenállni, különösen miután feladtuk a diéta célkitűzéseit. Összességében örülhetünk, ha nem hízás lesz a diéta eredménye, illetve abbahagyjuk még mielőtt valamilyen tápanyag hiánya miatt megbetegednénk.
A testmozgás szerepe a fogyókúrában
A kalóriadeficit előállításának másik fontos tényezője a testmozgás. Gyakorlatilag mindenféle fizikai aktivitás kisebb – nagyobb mértékben égeti a kalóriákat és, pozitívan hat az egészségünkre.
Sőt, rendelkezik egy úgynevezett utó-zsírégető hatással, ami azt jelenti, hogy a mozgás által felpörgetett anyagcsere miatt a kalóriák még az edzés után is nagyobb mértékben égnek. Egyre elfogadottabbá válik az a nézet, hogy a mozgás lényege pont ebben van. Hiszen a kalóriaégetés a nap 24 órájában folyik, ennek mértéke a fontos, és megfelelő fizikai aktivitás hatására felgyorsítható.
A testmozgás tehát mindenképpen legyen a testsúlycsökkentő program része!
Amikor nekikezdünk a fogyókúrának, hatalmas lelkesedéssel, és elszántsággal, az eredmények gyorsan és látványosan mutatkoznak. Ahogy viszont egyre vékonyabbak vagyunk, idővel azt vehetjük észre – még akkor is, ha nem csalunk a diétában – hogy a fogyás üteme lelassul, vagy esetleg le is áll. Ilyenkor adják fel a legtöbben a diétát.
Az alacsonyabb kalóriabevitel miatt az anyagcserénk elkerülhetetlenül egyfajta "takarékos üzemmódra" vált. Amit tehetünk, hogy megpróbálunk a mindennapokba becsempészni egyre több fizikai aktivitást, így kompenzálható a lelassult anyagcsere miatti mérsékeltebb energiafelhasználás.
Következzen két edzésforma, aminek kiemelt szerepe van testsúlycsökkentésnél.
Az egyik az úgynevezett nagy intenzitású intervallum edzés. Ez a zsírégetés szempontjából igen hatékony tréning, melynek során teljes erőbedobással végzett mozgás és a közbeiktatott pihenőszakaszok váltakoznak gyors egymásutánban. Ezt általában csak edzettebbeknek javasolják, illetve a nagy a sérülésveszély miatt óvatosan kell élni vele.
A másik az erősítő, súlyzós edzés. Ezt sokan kerülik, attól tartva, hogy a sok súlyzózástól nagydarabok lesznek. Pedig az anyagcsere ilyen módon nagy mértékben aktivizálható. Az izom ugyanis még nyugalomban is több tápanyagot (kalóriát) éget, mint a zsírszövet. Fél kg izomszövet fenntartásához 10-szer annyi energia elégetése szükséges, mint ugyanannyi zsírhoz. Tehát, ha sikerül 1-2 kg izmot építeni magunkra, akkor magasabb alapanyagcsere értékkel fogunk rendelkezni, így magasabb napi kalória-bevitel mellett is fogyhatunk.
Minél izmosabbak vagyunk, annál könnyebben megy majd a mozgás, a kontúros, feszes, izmos test látványra is jóval esztétikusabb. Bátran használjuk a súlyzókat, nem lesznek nagy és felfújt izmaink, ahhoz ugyanis rendszeresen igen nagy súlyokat kellene emelgetni és igen nagy gyakorisággal.
Azt viszont sajnos nem nagyon tudjuk befolyásolni, hogy a zsír mely testrészünkről tűnjön el. Egyes részek könnyebben fogyaszthatók és vannak igazi makacs zsírraktárak. Az, hogy a zsír a test mely részein rakódik le (alma, vagy körte típus) genetikai adottság. Tehát a felülések nem tüntetik el az úszógumit. A megdolgoztatott izom fejlődik, de az azt fedő zsírréteg csak diéta és kitartó edzés hatására tűnik el. Iktassunk be legalább heti 3-4 óra edzést és variáljuk a különböző mozgásformákat.
A lelki tényezők a fogyókúrában
A fogyáshoz természetesen hatalmas akaraterő kell, ezért fontos, hogy tűzzünk ki célokat magunk elé amire fókuszálhatunk. Meg kell határozni azt az egészséges és reális testsúlyt, amelynek az elérésére és megtartására törekedni fogunk. Az is segíthet, ha kisebb célokat tűzünk ki magunk elé, és ha ezt elérjük, jutalmazzuk magunkat - természetesen nem étellel.
Változtassunk az ételekhez és az étkezéshez való hozzáállásunkon! Gondoljunk azokra a helyzetekre, amikor nem tudunk ellenállni az ételeknek, pedig nem is vagyunk igazán éhesek. Mit érzünk ilyenkor? Félelmet, szorongást, lehangoltak vagyunk, vagy jutalomra vágyunk? Keressünk más módszert a stressz kezelésére, nézzünk szembe a problémákkal. Jutalmazásra pedig soha ne használjuk ételeket, és ne szoktassuk rá erre a gyerekeket. Sokszor csak megszokásból, esetleg udvariasságból eszünk, erre is figyeljünk, még ilyenkor is választhatjuk az egészségesebb, kevésbé energiadús falatokat. Otthon pedig ne tartsunk magas zsír- és cukortartalmú nassolnivalókat.
Sokat segíthet, ha a diéta során táplálkozási naplót vezetünk. Jegyezzük fel, hogy a nap során milyen ételeket, italokat fogyasztottunk, illetve milyen testmozgást végeztünk. Kutatásokkal alátámasztott tény, hogy ez a súlycsökkentő programok betartásának egyik legbiztosabb módja. Érdemes állandóan magunknál tartani egy kis füzetet, amibe rögtön evés után feljegyezhetjük, hogy mit fogyasztottunk. Segítségével kiszűrhetőek a diétába nem illő elemek, feltárható, hogy miért akadt el a fogyás. Vezessük pontosan, valljunk be mindent, hiszen ha kihagyunk valamit azzal önmagunkat csapjuk be.
Van segítség, éljünk vele. Mielőtt belefognánk az életmódváltásba keressük fel a háziorvosunkat, ha valamilyen egészségügyi problémánk van, hosszútávon gyógyszert szedünk, illetve 10 kg-nál többet szeretnénk leadni. Szerencsére szakemberek – dietetikus, személyi edző – súlycsökkentő programok, fitness termek, könyvek egész hada áll a fogyni vágyók rendelkezésére.
Mindig hosszú távra tervezzünk. Olyan programot válasszunk, amely megtanít rá, hogy hogyan változtassunk a mindennapos berögzült szokásainkon – az étkezést és a testmozgást tekintve – hogy sikeresen lefogyjunk, illetve az elért súlyt meg tudjuk tartani.
A következők alapján tudjuk eldönteni, hogy adott program megfelel-e nekünk:
- Van-e szakképzett segítség?
- Kitér a program a táplálkozásra és a testmozgásra is?
- Hosszútávon ki tudnánk-e tartani a program mellett? Van valami segítség, hogy hogyan vészeljük át a nehezebb időszakokat?
- A fogyasztható élelmiszerek választéka megfelelő, rugalmas és azokat megengedhetjük magunknak?
- Vannak-e rejtett költségek, pl. speciális táplálékkiegészítők?
