Ezek a csontritkulás első, korai tünetei - egyéb betegségek panaszaként is jelentkezhetnek

2024.07.13.

Egészségkalauz

oszteoporózis postmenopauzális hátfájás derékfájás csontritkulás csonttörés fájdalom orvostudomány D-vitamin egészség betegség csont

A csontritkulás sokáig észrevétlen marad, mivel kezdetben nem okoz panaszokat.

Gyakran csak az első, kisebb ütődés vagy elesés következtében létrejövő csonttörés figyelmeztet a csontozat rossz állapotára. Gyakran egy csuklótörés vagy csigolya-összeroppanás jelzi a csontritkulást, ilyenkor egy-két éven belüli combnyaktörés is bekövetkezhet. A tartós hátfájdalom pedig a csigolyák összeroppanásának (kompressziós csigolyatörés) következménye lehet.

A csonttömeg az életkortól függően változik, de mikor beszélünk csontritkulásról és mik a kiváltó tényezői?

A csontritkulást fontos elkülöníteni a csontot érintő egyéb anyagcsere-betegségektől, többek között a csontlágyulástól (osteomalacia) és a mellékpajzsmirigy túlműködésétől (hyperparathyreosis).

A csontritkulás (orvosi kifejezéssel oszteoporózis) korai felismerése és megfelelő kezelése lehetővé teszi a súlyosabb esetek megelőzését, ami azért is lényeges, mert a csontritkulás következtében előforduló csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés stb.), valamint a törések nyomán kialakult egyéb elváltozások súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethetnek.

A csontritkulás fajtái

A csontritkulás lehet önálló betegség (ez az úgynevezett elsődleges csontritkulás), de kialakulhat valamilyen más állapot, elváltozás következtében is, ebben az esetben másodlagos csontritkulásról beszélünk. Egyaránt érinti a férfiakat és nőket, és bármelyik életkorban jelentkezhet.

Az elsődleges csontritkulást további kategóriákba sorolhatjuk: a nőknél a változó korba éréskor néhány év alatt kialakuló csontvesztésre – ez az úgynevezett postmenopauzális csontritkulás - és az idős korban jelentkező időskori csontritkulásra.

A csontritkulás két leggyakoribb előfordulási formája

az életkorral járó – változókori (postmenopauzális)
és időskori (szenilis) – csontritkulás.

Az eseteknek csak kis hányada tartozik az ún. másodlagos csontritkulás közé, amely fő jellemzője, hogy egyéb betegségek tüneteként jelentkezik, vagy bizonyos gyógyszerek (pl. egyes kemoterápiás szerek) mellékhatásaként jelenik meg. A csontritkulás előfordulásának gyakorisága az életkorral nő, ezért Magyarországon a társadalom idősödése következtében a csontritkulás ma már népbetegségnek számít.

A csontritkulás okai

A postmenopauzális csontritkulás oka az egyik női hormonnak, az ösztrogénnek a hiánya. Ugyanakkor nem minden menopauzába került nő esetében alakul ki ez az állapot, vannak olyan hajlamosító, úgynevezett rizikótényezők, amelyek elősegítik a csontritkulás kialakulását. Ilyen kockázati tényező például a családon belüli halmozódás, a dohányzás, az elégtelen kalcium és D-vitamin bevitel, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, más krónikus betegségek, bizonyos gyógyszerek (például kortikoszteroidok) szedése.

Egyes mozgásszervi betegségek, főleg a sokízületi gyulladások, belgyógyászati betegségek, például máj- és vesebetegségek, a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese betegségei, asztma, gyulladásos bélbetegségek, egyéb kalcium felszívódási zavarok is okozhatnak csontritkulást. Tartósan ágyhoz kötött betegeknél is kialakulhat, ezt a folyamatot látjuk akkor is, ha egy-egy végtag törés után tartósan gipszben van.

A csontritkulás első tünetei

A terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hátfájdalom, derékfájdalom formájában jelentkező kezdeti tünetek hétköznapi panasznak tűnnek, és emiatt a betegek gyakran oda sem figyelnek rá, sok esetben például csak tavaszi fáradtságnak tulajdonítják. Mivel állandó panaszokat csak a későbbi időszakban, előrehaladott szakaszban okoz, így szinte észrevétlenül alakul ki a már maradandó elváltozás.

Szeretné tudni, hogy előzheti meg a csontritkulást? Kattintson!

Jellemző egyrészt a hirtelen kis erő hatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen apró, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye. Az állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom az izmok, szalagok feszülése miatt alakul ki.

Csontritkulásra utalhatnak az alábbi panaszok:

tartós mozgásszervi fájdalmak,
a gerinc fokozatos meggörbülése,
a testmagasság jelentős csökkenése,
bármely csont törése kis erőbehatásra,
más okkal nem magyarázható csigolyatörés,
más okkal nem magyarázható hasi panaszok,
a háton karácsonyfa rajzolatú bőrredők megjelenése.

A megelőzés alapja a lehető nagyobb csonttömeg elérése, amit már gyermekkorban el kell kezdeni. Ha már esetleg a saját csontjaink állapotán nem is tudunk sokat javítani, de gyermekeink és unokáink egészséges nevelésével elérhető, hogy a felnőtt és idős korukban ne szenvedjenek csontritkulásban. Ebben főleg a rizikótényezők kiküszöbölésének és az egészséges életmódnak van jelentős szerepe.

Teendők csontritkulás esetén

A felismert csontritkulás romlásának megakadályozásához elengedhetetlen, hogy a beteg pontosan a kezelőorvosa utasításai szerint szedje a gyógyszereit, és tartsa be az életmódra vonatkozó tanácsokat.

Különösen fontos odafigyelni az eleséshez, kisebb balesetekhez vezető egyéb tényezőkre is, mint amilyen a megromlott látás, a nyugtatók szedése vagy a szédülés. A beteg otthonában célszerű akadálymentesítést végezni, kiiktatni a csúszós felületeket. Az életkörülmények ily módon történő átalakítása már önmagában 50%-kal csökkenti a törési kockázatot.

Törekedni kell a naponta legalább 30 percnyi szabad levegőn való tartózkodásra. Ősztől tavaszig pótolni kell a D-vitamint, mivel Magyarország égövi elhelyezkedése miatt ebben az időszakban nem jut a szervezet – a D-vitamin szintéziséhez szükséges – elegendő napfényhez.

Az alkoholfogyasztás csak kis mennyiségben megengedett, a dohányzást pedig feltétlenül tanácsos abbahagyni – ehhez a háziorvostól lehet segítséget kérni.

Rendkívül fontos az előírt gyógytorna folyamatos végzése, aminek köszönhetően már néhány hét elteltével is javulhat a csontritkulásban szenvedő beteg fizikai teljesítőképessége és életminősége. A torna hatására enyhül a beteg mozgásszervi fájdalma, és ezzel párhuzamosan csökkenthető a szedett fájdalomcsillapító gyógyszerek adagja. A rendszeres mozgás önmagában is serkenti a csont szerkezetének kedvező átépülését.

Összefoglalva

A csontritkulás kezdetben nem okoz panaszokat, gyakran maga a törés jelezheti.
Fontos elkülöníteni más betegségektől, mint például az osteomalacia.
Csontritkulás korai felismerése és kezelése súlyosabb eseteket előzhet meg.
A csontritkulás gyakorisága az életkorral nő, Magyarországon népbetegségnek számít.
A megelőzés alapja a lehető nagyobb csonttömeg elérése, gyermekkorban el kell kezdeni.