Búza, köles, barnarizs, hajdina - miért fontosak a táplálkozásban?

Az emberi táplálkozásban igen fontos szerepet töltenek be a gabonafélék. Elterjedtségüket mutatja, hogy az év minden napján folyik valahol a betakarításuk. Az emberiség kalóriaszükségletének jelentős részét a kenyérgabonákból és a rizsből fedezi. Magyarországon egy ember naponta átlagosan 25 dkg cereáliát fogyaszt el. Ebből adódik, hogy a gabonamag összetételének legkisebb módosítása is előbb-utóbb népbetegségek alapjait rakja le.

A gabonamagvakban a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok, olyan arányban (1:6) vannak jelen, hogy szükség esetén az ember egyedül kenyéren is fenntarthatja az életét.

A legelterjedtebb gabonaféle a búza, de az utóbbi időben más termékek is kereskedelmi forgalomba kerültek. Ilyenek a rozs, zab, árpa, köles, kukorica, barnarizs, hajdina, melyeket liszt, dara, pehely vagy natúr formában használhatunk fel. Ezek az élelmiszerek csak a "modern" ember számára újkeletűek.

A régi korok nehéz munkát végző embereinek mindennap táplálékul szolgáltak, és igen nagy erőt és állóképességet adtak. Értékes fehérje és vitamintartalmuk, magas szénhidrát és alacsony zsírtartalmuk elősegíti a gyermek növekedését és a felnőtt szervezet regenerációját. Élénkítik a szervezetet, növelik az ellenálló képességet és a szellemi erőnlétet, rosttartalmuk folytán pedig segítik a bélműködést.

Búza: Fehérjében és vitaminokban igen gazdag gabonaféle. Bár a finomítási művelet után előálló fehérliszt fehérjetartalma számszerűen közelít a teljes kiőrlésű búzalisztéhez, a fehérje táplálkozástani értéke jelentősen eltér az utóbbi javára. A gabonaszem külső ún. aleuron- és korparészében olyan fontos aminosavak vannak, amelyek kiegészülve a belső rész aminosavaival igen értékes fehérje értéket képviselnek. Az idegi- és agyműködés szempontjából hasznos B-vitaminok, különösen a B1 vitamin tárháza a búzaszem. Ez utóbbiból mintegy 4-szeres, míg az anyagcsere- és a méregtelenítő folyamatokat segítő B2 vitaminból, valamint a pantoténsavból 3-szoros mennyiség található a teljes kiőrlésű lisztben, a fehérliszthez viszonyítva.

A búza élénkít, jót tesz a szívnek és a keringésnek. A többi gabonaféléhez képest nagyobb növekedésserkentő hatással rendelkezik, így gyermekek étrendjében is fontos a jelenléte. A búza csírarészében előforduló lecitin és E-vitamin valamint egyéb, antioxidáns hatású anyagok lassítják az öregedési folyamatot és segítik a betegségmegelőzést. A teljes búzaszem ásványi anyag tartalma is kiemelkedő. Kalcium-, vas-, réz-és cinktartalma segíti a felépülési és regenerációs mechanizmusokat.

Barnarizs: táplálkozástani szempontból kiegyensúlyozott gabonaféle. Fehérjetartalma nem nagy (7-9 %), de igen jó minőségű. E- és B vitaminokban gazdag. Jó hatása van az agyműködésre és idegrendszerre. Gluténmentes, így jól beépíthető a lisztérzékenyek diétájába is. Magas rosttartalmából adódóan csökkenti az emésztőszervi panaszok előfordulását is. Teltségérzést okozó hatása előnyös fogyókúrázók számára. Könnyű emészthetősége miatt minden korosztály számára javasolható a barnarizs illetve az abból készített őrlemény.

Köles: A gabonák között az egyetlen lúgosító (bázikus) tulajdonságú. Magas fehérjetartalma (10-12%) és esszenciális (létfontosságú) zsírsavtartalma miatt magas táplálkozástani értékkel bír. Az ásványi anyagok tekintetében kiemelendő a magas kalcium-,magnézium-, vas-, foszfor-, fluor-, és szilícium tartalma. A kölesben lévő lecitin hosszabb távon előnyösen hat az agyi tevékenységre (pl.:memória), a kovasav rugalmassá, bársonyossá teszi a bőrt, hajat, körmöket. Ismert a testet melegítő hatása, ezen kívül régen a vese- és hólyaggyulladás, valamint a lép betegségeinek kezeléséhez alkalmazták.

Hajdina: sokoldalúan hasznosítható, nagy biológiai értékű növény. Fehérjéje gazdag lizin és metionin forrás. Vastartalma a búzáénak többszöröse, ezen kívül jelentős kálium, kalcium és magnézium tartalommal is bír. Nátrium tartalma alacsony. A B-vitamin család legnagyobb része megtalálható a hajdinában, magasabb rosttartalma pedig a civilizációs betegségek megelőzését szolgálja. Fogyasztása jótékonyan hat a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre; vérnyomás csökkentő és keringés javító hatása ismeretes. Pozitív hatásainak köszönhetően alkalmas más gabonafélék – elsősorban a búzalisztből készült termékek - táplálkozástani értékének komplettálására (kiegészítésére)