Boldogság és egészség?

Javítani szeretne egészségi állapotán? Kezdje azzal, hogy azokra a dolgokra fókuszál, amelyek boldoggá teszik. Tudományosan bizonyított tény, hogy a pozitív érzelmek segítenek hosszabbá és egészségesebbé tenni életünket.

A jó egészségi állapot fenntartásához hosszútávon szükségesek a pozitív érzelmek, és pozitív gondolkodás. Más szóval: ha már eleve szívpanaszunk, ismert szívbetegségünk van, akkor egy hónapnyi pozitív gondolkodástól nem fogunk kigyógyulni belőle. Ha az évek során pozitív életszemlélettel, illetve relaxációs technikák alkalmazásával csökkentjük a stressz szintünket, akkor egyúttal a szívbetegségek kockázatát is csökkenthetjük.

Utak a boldogság felé

A pozitív pszichológiával foglalkozó kutatások korai szakaszában Martin Seligman a Pennsylvania Egyetem pszichológusa és Christopher Peterson a Michigan Egyetemről a következő három utat választották vizsgálatuk tárgyául:

Érezzük jól magunkat!

A pozitív érzelmek és érzések keresése. Az Epikurosz által felállított hedonista modell alapján a boldogságot az örömforrások maximalizálásával és a fájdalom minimalizálásával érhetjük el.

Teljes elkötelezettség

Csíkszentmihályi Mihály meghatározó kutatása alapján, olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek teljesen lekötnek. Csíkszentmihályi évtizedeken át vizsgálta, hogy az emberek mindennapi feladataik elvégzése közben mennyire érzik magukat elégedettnek. Azt találta, hogy a legnagyobb elégedettségről akkor számoltak be, ha teljesen belemerültek az adott tevékenységbe, és csak arra koncentráltak, amivel éppen foglalkoztak. Ezt, az intenzív belefeledkezés állapotát "flow" – nak nevezte el.

Csináljuk jól!

"Keressük magunk a saját boldogságunk útját". Arisztotelész eudaimonia elmélete szerint, ismerjük meg valódi önmagunkat, és az erényeinknek megfelelőn viselkedjünk.

Célzottan válogatott csoportokon és önkéntesek százain végzett vizsgálatok alapján azt találták, hogy ezen utak mindegyike külön – külön hozzájárul az életünkkel való megelégedettséghez.

Dolgok - amelyek nem tesznek boldoggá...

Az emberek úgy tűnik igen rosszul ítélik meg, hogy mi teszi őket boldoggá. Míg a legtöbb ember azt állítja, hogy boldog szeretne lenni, mítoszokban és feltételezésekben hisznek, amelyek pont megakadályozzák ezt. Íme, néhány széles körben elterjedt mítosz arról, hogy mi az ami boldogít:

Pénz és egyéb anyagi javak

Robert Easterlin közgazdász több, mint 30 éve dolgozta ki az "Easterlin paradoxonként" emlegetett elképzelését arról, hogy a pénz boldogít-e, vagy sem. Kutatásai kimutatták, hogy a szegény országok lakói boldogabbak, ha az alapvető szükségleteik kielégítettek. A pénz ezen felül azonban nem okoz túl nagy változást a boldogságuk mértékében. Ezt az elképzelést időről időre megkérdőjelezik, többek között 2008-ban, amikor a Pennsylvania Egyetem két kutatója a világ minden tájáról származó Gallup közvélemény – kutatási adatokat elemzett. Kimutatták, hogy ellentétben Easterlin tanulmányával a gazdagabb országok lakosai általában véve boldogabbak. A két tanulmány azonban vizsgálati módszereiket tekintve közvetlenül nem összehasonlítható. Valamit Easterlin rámutatott arra is, hogy az új tanulmányt a kulturális eltérések, tradíciók meghamisíthatják, hiszen lehetséges, hogy a különböző országok lakosai másképp válaszolnak a vagyont és boldogságot érintő kérdésekre.

Az ifjúkor

Önmagában az a tény, hogy fiatalok és vonzóak vagyunk - csak kismértékben, vagy egyáltalán nem járul hozzá a boldogságunkhoz. Richard Easterlin 2006-ban a Journal of Economic Psychology nevű folyóiratban megjelent tanulmánya szerint, fiatalnak lenni nemcsak, hogy nem tesz önmagában boldoggá, de a középkorúság felé közeledve, majd azt elérve a felnőttek határozottan boldogabbá válnak. Majd az egészségügyi és az életben adódó egyéb problémák megjelenésével a boldogság mértéke lassan csökkenni kezd.

Gyerekek

Rengeteg örömet és megelégedettséget tudnak okozni, de napi ellátásuk meglehetősen kimerítő, stresszhelyzetekhez, anyagi problémákhoz és házastársi vitákhoz vezethet. Amikor az anyákat napi tevékenységeikről kérdezték, boldogabbnak tartották magukat evés, testmozgás, szundítás, vagy TV-nézés közben, mint az idő alatt, amit a gyermekeikkel töltöttek. Számos tanulmány szerint a családi elégedettség csökken az első gyermek megszületése után és csak akkor tér vissza, miután az utolsó gyermek is elhagyta a családi fészket. Ezek ellenére a személyes kapcsolatok minden fajtája fontos. Tanulmányok szerint a házasság, a sok barát és a gyakoribb szexuális együttlét közepes mértékben, vagy jobban összefüggenek a boldogsággal.

Honnan tudjuk, hogy mikor vagyunk "flow" állapotban?

Elvesztjük az időérzékünket

Nem figyeljük az idő múlását, az órák perceknek tűnnek. Ahogy George Lucas a híres filmrendező mondta: a tehetség "kombinációja annak, amit nagyon szeretünk és annak, amibe bele tudunk feledkezni – valami, amit elkezdesz 9-kor, és mire feleszmélsz a munkából, már este 10 óra van..."

Nem gondolunk magunkra

Nem érdekel a saját kényelmünk, küllemünk, és az hogy hogyan látnak mások minket. Csak az adott tevékenységgel kapcsolatban van önérzékelésünk, mint például az ujjaink a zongora billentyűin, a megfelelő késtartás zöldségaprításkor, vagy egyensúlyunk megtartása szörfözés, síelés közben.

Nem szakítanak félbe idegen gondolatok

Nem gondolkodunk olyan hétköznapi ügyeken, mint a bevásárlólistánk, vagy, hogy mit vegyünk fel másnap.

Aktívak vagyunk

A "flow" állapotban végzett tevékenység nem passzív, és mindig ellenőrzésünk alatt tartjuk, amit adott pillanatban csinálunk.

Könnyedén halad a munka

A tevékenységek, melyek közben "flow" élményt élünk át, erőfeszítéseket követelnek (általában többet, mint tipikus napi feladataink). Bár keményebben dolgozunk, mint általában, a "flow" pillanataiban minden "együttáll", és szinte erőfeszítés nélkülinek érezzük a munkánkat.