Betörők a lakásban: évekig kísérthet a poszttraumás stressz

Egy betörésben leginkább az viselne meg minket, ha olyan tárgyakat veszítenénk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk.

Magyarországon évente 40-50 ezer betörés történik, jó részük a nyári hónapokban. A Groupama Biztosító friss kutatása rávilágított: inkább a televíziót hagynánk veszni, mint személyes kötődésű – másnak akár értéktelen – tárgyainkat. Szakértők szerint egy-egy betörés az áldozatoknak a fizikai erőszakhoz hasonló intenzív és akár maradandó lelki sérülést tud okozni.

Az derült ki az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérés eredményeiből, hogy alakásbiztosítással rendelkezők 85 százalékban személyes tárgyaik elvesztését tartanák leginkább elviselhetetlennek, míg a pénzben kifejezhető veszteséget 81 százalékban tartjuk "csak" ilyen tragikusnak.

A válaszokból kitűnik, hogy a nők számára sokkal inkább jelent sokkoló élményt egy betörés. A személyes tárgyak elvesztését például tízből kilencen nagyon nehezen viselnék, és az is több mint 80 százalékuk számára jelentene nagyon rossz érzést, ha valaki csak úgy bemenne a lakásukba, vagy hozzányúlna, turkálna a személyes tárgyai között. A férfiakat szintén megviselnék a betörés ezen "velejárói", de sokkal kisebb arányban (64%-74%) említették ezekkel kapcsolatban az elviselhetetlen, vagy nagyon rossz érzést.

Könyörgöm, inkább a tévét vigyék!

"A válaszok alapján az látszik, hogy az eltulajdonított tárgyak közül nem a pénzben kifejezve legdrágábbak okozzák a legnagyobb veszteséget, a veszteséglistán a sokáig listavezető televízió elé került a laptop, a számítógép, illetve a személyes okmányok, valószínűleg azért, mert ezek nem csak tárgyak, hanem adatok is egyben" – emelte ki Kádár Péter.

A legnagyobb anyagi veszteségként a lakosság 22 százaléka nevezte meg a számítógépet, miközben csak 9 százalék a televíziót. Előbbi ugyanis nem csak egy műszaki cikk vagy munkaeszköz, hanem életünk krónikása is egyben, fotóink, megannyi emlékünk tárhelye. A veszteségek listáján 17 százalékkal második helyen végeztek a személyes iratok, papírok, amelyekkel vissza tud élni az elkövető, és nem kevés bosszúsággal jár a beszerzésük.

Biztonsági ajtón kívül nem nagyon használunk mást

A betörések ellen természetesen sokan tesznek óvintézkedéseket. A leggyakrabban használt biztonsági eszköz a magas minőségű biztonsági bejárati ajtó. Míg az emberek mintegy fele ügyel arra, hogy bejárati ajtaja megfelelő védelmet nyújtson, riasztót már csak a lakosság ötöde használ. A további biztonsági lehetőségek használata, a rács, távfelügyelet, vagy a különböző okos megoldások alkalmazása pedig az előzőekhez képest is háttérbe szorul.

Intenzív és akár maradandó lelki sérülést is okozhat

A kutatás felmérte azt is, hogy a rossz élmények közül mi az, ami egyenesen elviselhetetlen. A válaszadók szerint a legelviselhetetlenebb az, hogy valaki csak úgy bement az otthonunkba – ez az érzés nem csak hogy eléri, de meg is haladja annak kellemetlenségét, amit a pénzben kifejezhető veszteség miatt érzünk egy otthon kifosztása után.

Több pszichológiai szakvélemény is rámutat, hogy egy-egy betörés az áldozatoknak a fizikai erőszakhoz hasonló intenzív és akár maradandó lelki sérülést tud okozni. Lakhelyünk nem csupán fizikai értelemben véd meg minket a külső fenyegetésektől: az a hely, ahova visszahúzódhatunk, nyugalomra lelhetünk, és ideális esetben biztonságban érezhetjük magunkat. "Megválogatjuk, hogy kit és mikor engedünk be, kinek adunk kulcsot és mikor zárjuk be az ajtót. Ezeket a döntéseket mi hozzuk meg, szabályozzuk. A kontrollérzet elvesztésével a biztonságérzetünk is elszáll" – mutat rá Sípos Szandra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Intézet Magatartástudományi és Módszertani Tanszék munkatársától.

Segítség nélkül a félelem évekig kínozhatja az áldozatot

A szakember tapasztalata szerint ilyen esetekben az érzelmi reakciók széles skálán mozoghatnak, egyszerre jelentkezhet düh, kétségbeesés, elbizonytalanodás, szorongás. Fontos, hogy a felszínre törő érzéseket az érintett megélhesse, hiszen csak ezután válik képessé azok elengedésére, a történtek reális értékelésére. Aki nem képes a történteket elfogadni, a fellépő veszélyérzet következtében sokszor értelmetlennek tűnő lépéseket tesz, például eltúlzott, költséges biztonsági rendszerek telepítésébe kezd. Ami további anyagi terhet jelent számára, másfelől pedig azt a látszatot keltheti a potenciális elkövetőkben, hogy nagy értékeket rejt az ingatlan; így valójában nem csökkenti, hanem akár növelheti is az újabb áldozattá válás kockázatát.

Gyógynövények stressz és depresszió ellen - kattintson tovább!

Betörés esetén nem csak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt magát is. Az énhatár megsértése szintén vegyes érzelmi reakciókat válthat ki, megjelenhet szégyenérzet, harag, kisebbrendűségi érzés. Fontos ilyenkor leválasztani az otthonunkat magunkról, és tudatosítani, hogy a lakásunk egy ingatlan, nem mi magunk vagyunk. Amennyiben tartósan, több mint 6 hónapon keresztül fennáll ez az érzés, mindenképpen forduljunk szakemberhez, pszichológushoz, figyelmeztet dr. Pápay Nikolett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének munkatársa. A beszélgetések során ő segít kontextusba helyezni az eseményeket, az esetlegesen fellépő önvád érzéseit feloldani. Az alapvető biztonságérzet teljes helyreállítása azonban sokszor több időt igényel, segítség nélkül a poszttraumás stressz akár évekig kísérheti a személyt, ami memória és figyelemzavar, valamint bezárkózás formájában jelentkezik.